Kokas Endre: Az 1880-as évek irodalmi élete
Az évtized szépprózai elbeszélő irodalma
— írja — kik még jóformán csak a művészi fejlődés elsőkorát éljük, csak járjunk ide a modern Babylonba, formát tanulni" („Páris elemei" 19. old.). Ezért első könyveinek alakjai, gondolkozásuk még francia jellegűek: követte a lélekelemzés mestereit, különösen Bourget-t, alakjaiban túlságba viszi az analizálást, ami már a pszychológus munkája, nem a költőé. Témáit az arisztokrácia, vagy az írók s művészek világából veszi, de bizonyos kozmopolitizmus jellemzi. Regényének főhőse is pszichológiai regényíró s második szerelme is azért bomlik fel, mert pszichológiai megfigyelésekkel, vizsgálódásokkal idegenít el mindenkit magától: „a művész csak félig szeret." A 90-es években azonban eredetibb irányt vesz, inkább a magyar néphez fordul, falujának, Szenttornyának szeretett parasztjaihoz. Nagy szeretete a magyar nép iránt azután egy regényciklus írására készteti. Igazi értékét ebből kell megítélni. Korai halála (1894-ben) veszteséget jelent irodalmunkra. A 80-as évek végigkísért tipikus írói (Jókai kivételével)a ma már jórészt elfelejtett nevek a köztudat számára. Élvezésük a nagyközönségnek ma már nehéz, mert csak koruknak szemszögéből, politikai, társadalmi környezetüknek részletes ismeretével találunk bennük olyant, ami érdeket kelt; kortörténeti érdekkel olvasva őket, figyelemkeltő, érdekes olvasmányt nyújtanak. IV. Nagyon hiányos volna fejezetünk Mikszáth Kálmán alakja nélkül. Mikor a tárgyalt írók után hozzá fordulunk, új világba, friss, vidéki levegőbe lépünk. Találkoztunk már a vidék, a falu egyszerű népének alakjaival, de vagy a romantika, vagy a pesszimizmus tükrében, vagy csak mint mellékalakokkal a felsőbb réteg, az urak történeteiben. Most ez a kép kiegészül Mikszáth és követőinek költészetében. Mikszáth nagyon nehezen tud hírre vergődni. A 70-es években szüntelenül írja apró dolgozatait, a szerencse nem akar rámosolyogni; elkeseredve hagyja ott Pestet és Szegedre megy (1878—81). Ide midőn 1881-ben visszahívják Pestre szerkesztőnek, kiadja a „Jót atyafiak"-at, akkor egy csapásra ismert lesz neve. Népszerűségét fokozta a „Jó palócok" megjelenése 1881-ben. Mikszáthot mint felfedezett zsenit üdvözöl