Kokas Endre: Az 1880-as évek irodalmi élete
Az évtized szépprózai elbeszélő irodalma
Harmadik regényében az „Izsák"-ban (1886) is a házastársak szerelmének elhidegülését, ezt is divatos francia témát adja. Kompozíciója kettétörik e regénynek; az első részben fát műveli őskép [,,Sékletén a rindnbrrf*-" i"\ i"^rb"Hb BT Egyiptomba akarja vinni gyógyulni. A készület anyagi körülményei közt egy uzsorás gyilkosa lesz. Bűne rejtve marad; a cselekvény homlokterében az apa áll. A második részben, a visszatérés után a fiú lép előtérbe s a meggyilkolt fiának feleségét hódítja el, gyilkossággal tetézve bűnét. A kompozíció e kettőssége nagy baja a regénynek, mely különben is erősen közeledik a rémregény fajához. Pedig Kazár előadó tehetségének minden erejét latba veti, hogy elfogadhatóvá tegye meséjét. A franciák hívei közül még két, az évtized végén fellépő írót említünk. Ezek már kinőnek ebből a korszakból. Szomaházy István hírlapíróból válik a szépirodalom munkájává, mint sokan e korszakban; tárcaelbeszéléseket ír és később is ezt műveli főkép. [„Szöktetés a zárdából"" és egyéb elbeszélések" (1887); „A nyírt pajtások a miniszter kastélyában." ( 1889.)] Magát egy más helyen lelkes Daudet-hívőnek mondja. Szomaházy a graciózus francia szerzők tanítványa; apró történeteket beszél el ötletes, meglehetősen felszínes modorban, különösebb magyar szín nélkül. Stílusa eleven, de minden egyéni érték hiányzik belőle. A másik fellépő Justh Zsigmond. A 90-es évek írói közül ez időben sokan tartózkodnak künn Párizsban, pl. Ambrus Zoltán is, ki még önálló kötettel nem lép fel ekkor, de apróbb műveit hozzák az újságok („párisi tárcalevelek") , köztük Justh Zsigmond is. 1885—6-ban megszerette Párizst és azután is szívesen tartózkodott ott, lehette, gazdag családból származott. Párizsban megismerkedik a francia írókkal, Taine-nel, Zola-val, Anatole France-szal, Bourget-vel; maga Jaine buzdítja szépirodalmi tevékenységre. Közben itthon megjelennek az újságokban párizsi tárcái, franciás modorú elbeszélései; ezekből néhányat összeszedve is kiadott: „Páris elemei" (1889) [impressziók, leírások}. „Káprázatok" (1887) [4 novella]. Egy regénye is van 1888-ból: „Művészszerelem." Juszh Zsigmondot teljesen meghódította az uralkodó francia költészet; öntudatosan adta át magát hatásának: „mi [magyarok]