Pannonhalmi Szemle 1938
Tanulmányok - Dr. Bánhegyi Jób: Szt. István alakja irodalmunkban
könyvekkel, Szent Gellért és Boldog Mór műveivel. Ennek a latin nyelven meginduló, de mindjárt kezdetben a magyar lélek sajátos vonásait is híven tükröző írásbeliségnek egyik legrégibb emléke az Imre herceghez intézett Intelmek, amelyet kétségtelenül István király sugalmazására egyik udvari papja foglalt írásba. Azok a tanácsok,, amelyeket a fiáért, nemzetének jövendő uralkodójáért aggódó apa gyermekének lelkére köt, egyben a legrégibb és leghitelesebb jellemzését adják István király lelkületének. ,,A királyi méltóság rendje — írja egyebek közt — úgy hozza magával, hogy arra egyedül katolikus hittel eltelt hívők jussanak. Ezért a mi tanításaink során az első helyet a szent vallásnak adjuk ., , Légy a katolikus apostoli hitnek szorgalmas megtartója. Mert akiknek hamis hitük vagyon, avagy hitüket cselekedetekkel be nem töltik és fel nem ékesítik, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök birodalom koronájában nem lesz részük. Ha pedig a hitnek pajzsát megtartod, az üdvösség sisakját is felveszed... Légy békességtűrő, ítélj béketűréssel, szánakozással és nyugalommal. A jócselekedetek törvénye főékesség a királyok koronáján. Illik a királynak kegyesnek, irgalmasnak és több egyéb jóságokkal teljesnek és ékesnek lennie; a kegyetlenséggel és gonoszsággal fertőzött király hasztalan keres király nevet, mivel zsarnoknak mondatik . . . Uralkodjál mindenki felett harag, kevélység, gyűlölködés nélkül, békességesen, szelíden, emberségesen, megemlékezvén szüntelen, hogy minden ember azon egy állapotban vagyon és semmi fel nem emel, csak az alázatosság, semmi meg nem aláz, csak a kevélység és gyűlölség." Lelkére köti fiának a ,,vendég és jövevény" népek megbecsülését is, mert „nagy haszon vagyon bennük: különb-különbféle szót, szokást, fegyvert és tudományt hoznak magukkal, ami minden országnak ékességére szolgál. . . Gyenge és törékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország. Hagyom ezért fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másutt lakoznának. . ." Míg a magyar államalapító egyfelől feltárja országa kapuit az idegenek előtt, másfelől viszont megvédi a nemzeti hagyományokat és sajátosságokat. Kimondja, hogy magyar földön csak magyar szellemben lehet kormányozni. Nem lehet a latinokat görög, a görögöket latin elvek szerint kormányozni. Fiának is szívére köti az ősök példájának követését. Az Intelmekből a középkori keresztény uralkodó eszményképe rajzolódik elénk. A királynak hivatása az, hogy alattvalóit igazsággal, szelídséggel, bölcs szigorúsággal, kegyességgel a földi jólét útjára és ezen keresztül az égi boldogsághoz vezesse. A királyi erények alapja az életszentség; a hatalom Istentől van és nem öncélú, hanem az uralkodó és alattvalók természetfeletti boldogulásának eszköze. István király életének és tetteinek emlékét középkori legendáink és krónikáink őrizték meg. Legrégibb az előbbiek közül a legenda maior, amely Varjú Elemér neves történettudósunk szerint István