Pannonhalmi Szemle 1939

Tanulmányok - Kelemen Krizosztom: Szent István király, nemzetünk nevelője

Szent István király, nemzetünk nevelője, Kelemen Krizosztom. Itt állunk kicsiny sziget a germán és a szláv néptengereknek kellős közepén. Ezer év óta morzsol, pusztít bennünket a hullám­verés. A tatár, a török veszedelem — bármily romboló volt is — visszahúzódott, de amit ma vasgyűrűnek érzünk, az mindig körü­löttünk marad. Ma sem tehetünk mást, mint amit nehéz időkben máskor is­-Ü­lünk: ragaszkodunk az alaphoz, amelyre szintén világ­történelmi nehézségek között egy nagy magyar, Szent István király állított bennünket, s amely alap ezer év förgetegei között viharálló alapnak bizonyul. Ez a történelmi alap pedig nem egy élettelen történelmi kő­tömb, vagy egy páncéllá merevült rendszer, hanem a nemzeti élet sztatikus elemeinek és dinamikus tényezőinek, az erők egyensúlyi és működési feltételeinek ösztönösen megérzett, de öntudatosan vezetett, szerencsés irányítása a nemzeti élet biztonsága és a ke­resztény nyugati életformában való gazdag kibontakozása felé. Élet­tevékenység fölfelé néző s épen azért sohasem csüggedő kitartással, eszményi önzetlenséggel. Ez a szentistváni alap, ez a szentistváni örökség! Véd, utat jelez, oktat, de egyúttal kötelez is. Engem mint papot és tanárembert első­sorban az a lelki ráhatás érdekel, amellyel a nagy király a maga életművét népének tulajdo­nává teszi, népe életét új mederbe tereli, átmentve a múltból mind­azt, ami érték és menthető. Sokféle alakban jelenik meg az emberi nagyság, reám mégis legjobban annak a nagysága hat, aki népének szellemi, erkölcsi, egyetemes művelődési színvonalát a legmaga­sabbra emeli. A magyar életben e téren az elsőség nemcsak időben, hanem érdemben is kétségtelenül Szent Istváné, Szent István művé­nek nehézségét növeli a magyarság természetes ragaszkodása régi népi egyéniségéhez. Munkája ellenálló képességét bizonyítja a Szent István halálát követő félszázados zűrzavar, mely az új életforma „gyönge palántáját" — ,,adhuc quasi iuvenis et novella" — nem bírta többé a magyar földből kitépni. Szent István műve értékének legbiz­tosabb fémjelzője eredményes volta, vagyis hogy a magyar élet lé­nyegében ma, kilencszáz év múltán is természetes folytatása a szent­istváni kikezdésnek. Mikor az ifjú István fejedelem atyjának nehéz örökségét át­vette, a magyar lelkiség már válaszúton állt. Régóta kiszakadt a Évadnyitó előadás az Országos Nemzeti Klub 1938. november 9-i estjén. Pannonhalmi Szemle

Next