Pápai Hírlap, 2000 (13. évfolyam, 1-47. szám)

2000-03-28 / 12. szám

PÁPAI HÍRLAP PÁR­BESZÉD Petőfi versek a Petőfiben A Petőfi Sándor Gimnázi­umban már több évre vissza­nyúló hagyomány, hogy már­cius 15-e tájékán szavalóver­senyt rendeznek. A Petőfi Sán­dor vers- és prózamondó ver­senyt idén is a város 7-8. osz­tályos, illetve középiskolás diákjai számára hirdették meg.­­ Amióta ebbe az új épület­be költöztünk, tehát 1994 óta rendezzük meg ezt a versenyt. Azt hiszem nem kell magya­rázni az okát, hiszen iskolánk névadója Petőfi Sándor - így kívánjuk ápolni a hagyomá­nyokat. Úgy érzem, ma is idő­szerű, egy olyan állócsillag a magyar irodalom egén, akinek neve nem megkerülhető, ma is rengeteg követője van -mondta Huszár Endre, a gimnázium igazgatója. A diákok egy kötelező és egy szabadon választott vers­sel vagy prózával léptek fel a zsűri és a szavalótársak előtt. Az első kategóriások, a hete­dik-nyolcadik osztályosok kö­telező műve Petőfi „Pinty úrfi” költeménye, a második kategóriásoké, a középiskolá­soké „A Hold elégiája” volt. A szavalatok illetve a próza­mondás elbírálására Erdő Im­­réné és Horváth Lajosné középiskolai tanárokat, illetve Ehárt Katalint, az iskola volt diákját kérték fel. A résztvevő 18 szavaló oklevelet, a díjazot­tak könyvjutalmat kaptak. A zsűri döntése alapján az első korcsoportban az első Lakner Helga (Református Kollégium Gimnáziuma) lett, a második díjat Ákos Dávid (Weöres Sán­dor Általános Iskola) nyerte el, a harmadik helyezést pedig Gyarmati Judit (Weöres Sán­dor Általános Iskola) sze­rezte meg. A második korcsoportban az első Kovács Anikó (Re­formátus Kollégium Gimnázi­uma), a második Kövy Tímea (Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola), a harmadik Gaál Nikolett (Jókai Mór Közgazdasági Szakközépisk­ola) és Tas Veronika (Re­formátus Kollégium Gimnázi­uma) lett. Varga Bea Ön hogyan vélekedik az abortuszkérdésről? Az elmúlt héten az Országgyűlésben megkezdődött az abortusztörvény módosításáról szóló törvényjavaslat ál­talános vitája. A kormány a súlyos válsághelyzet megfogal­mazása mellett az anya önrendelkezési joga és a magzat élet­hez való joga között próbál egyensúlyt teremteni a magzati élet védelméről szóló törvény módosításával. Az állam ösz­tönözni szeretné a gyermekvállalást, hiszen vészesen fogy a magyarság. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében, ha július 1-jéig az Országgyűlés nem módosítaná a magzat­­védelmi törvényt, csak egészségügyi indokok alapján lehetne hazánkban abortuszt végezni. Vajon mi a helyes megoldás? Ki hogyan vélekedik az abortuszvitáról? Erről érdeklődtünk ezen a héten városunk lakói körében. Nagy Pál­­ hírlapkézbe­sítő: - Sajnos az abortuszra to­vábbra is szükség van, ha túlzottan megszigorítják a törvényt, akkor még több újszülött végzi majd a sze­meteskukában. Biztosan na­gyobb lenne a gyermekvál­lalási kedv, ha az eddigieknél jobban támogatnák a fiatal családokat, jelentősen emel­nék a szoc.polt. Az abortuszok hátterében szerintem igen gya­koriak lehetnek a gazdasági okok. A fogamzásgátló esz­közök, a gyógyszerektől a gu­mióvszerekig mind-mind drágák. Arról nem is beszélve, hogy nem minden nő bírja a tablettákat. Ettől függetlenül azért támogatni kellene a hasz­nálatukat. Scheily Erika­­ gazdasági ügyintéző: - Én úgy gondolom, hogy meg kellene hagyni a jogot az anyának, hogy ő dönthesse el, hogy tudja-e vállalni azt a gye­reket. Senki kívülálló nem tud­hatja azt, csak az anya, hogy milyenek az anyagi körülmé­nyei, hogy a kapcsolat, amely­ből a magzat fogant tartós-e, alkalmas-e a biológiai apa a családalapításra. Néhány eset­ben talán segítene az, ha ma­gasabb lenne a családi pótlék, mert a mostani támogatás semmire nem elég. Ruházni, etetni ebből nem lehet a gyere­ket. Egy átlagos családban, ahol van két gyerek, és vé­letlenül jön a harmadik, biztos, hogy gazdasági okok miatt nem vállalják a következő jövevényt. Az semmi jót nem eredményezne, ha egy ilyen esetben köteleznék a nőt a szülésre. Sajnos alacsonyak a bérek, a fizetések, sok a mun­kanélküli, s ezek mind hozzá­járulnak ahhoz, hogy csökken a szülési kedv. Dr. Sándor János­­ szü­lész-nőgyógyász adjunktus: - A napokban beszélgettem e témáról a tinédzser korú lá­nyommal. Őszintén bevallotta, hogy ő egyáltalán nem ért egyet az abortusszal, mert szerinte ez nem születés­szabályozási eszköz. Nem a magzat hozza saját magát létre, hanem két felelős vagy felelőtlen személy. Szerinte időhöz sem köthető az, hogy a 12. hétig vagy a 20. hétig elvé­gezhető a beavatkozás, mert az a kis sejt a fogamzás pilla­natától él, nemcsak az embrió számít élőnek. S mikor arról érdeklődtem, hogy akkor mit lehetne tenni az abortusz ellen, akkor azt válaszolta, hogy a társadalmi szemléletet kellene megváltoztatni. Elsősorban a család, az iskola és a tágabb környezet felelősségét emelte ki. Szerinte erkölcsileg is úgy kellene alakítani a dolgokat, hogy az abortusz valóban csak egy olyan legeslegutolsó vá­lasztás legyen, amikor tényleg nincs már más. Én tökéletesen egyetértek a lányommal. Eh­hez még annyit tennék hozzá, hogy nem szabad az abor­tuszból politikai, vallási vagy törvényi kérdést csinálni. Természetesen a lehető legna­gyobb mértékben vissza kell szorítani a számukat, mert ez valóban nem fogamzásgátlási eszköz. Akkor engedélyez­ném, ha az anya élete, egész­sége kerülne veszélybe, vagy a magzati károsodás olyan fokú, hogy indokolt a terhesség megszakítása. De igazán per­sze az az emberpár tud csak dönteni, aki azt a magzatot létrehozta. Aggasztónak tartom, hogy az évi 65-70 ezer abortusz 20 százaléka 18 éven aluliak körében történik. A személyes példamutatáson kívül fontos lenne, hogy a diákok 7-8. osz­tálytól kezdődően a középisk­olás évek végéig hetente, vagy legalább havonta kötelező jel­leggel egészségtan oktatásban részesüljenek egy olyan szak­ember által, aki felkészült, a témában járatos. Talán az is segítene, ha mondjuk 18 éves kor alatt ingyenes lenne a fogamzás­­gátlás, és minden kórházban, rendelőintézetben létrehoz­nánk a tinédzser ambulan­ciákat, ahol iskola­időn kívül megbeszélhetnék a fiatalok a problémáikat. Végül, de nem utolsó sorban ma már olyan széles a fogamzásgátló szerek arzenálja, hogy ebből min­denki kiválaszthatja a neki megfelelőt. N. É. Nagy Pál Scheily Erika dr. Sándor János 3 Levelesládánkból Márciusban a kerttulajdo­nosok kíváncsian szemlélik, féltve őrzött növényeik ho­gyan vészelték át a zord, hideg telet. Riadtan tapasztalják, hogy örökzöld növényeik (tuják, tiszafák, ciprusok, babérok, fenyők) színe barnás, lilás, vöröses árnyalatot vesz fel. Néha ez az elszíneződés olyan erős, hogy felmerül bennük a kérdés: vajon élnek-e még, ha igen, mit tegyenek velük? A tapasztalatlanabb ker­­tészkedőket megnyugtatom, nagy valószínűséggel igen, még élnek. Április végén már biztosan állapíthatják meg, hogy milyen nagyságú károk érték kertjüket, hiszen hónap végére az egészséges örök­zöldek megújulnak, vissza­nyerik üde színüket. Termé­szetesen előfordulnak mara­dandó fagyáskárok és média-Első Magyar-Angol Broker Rt. Tőzsdei információs iroda Ügyfélfogadási idő: hétfő - péntek 9-17 óráig Pápa,Főtér24.1.em. 108-109 iroda Tel.: 89/510-250 Fax.: 89/313-955/108­. Csökkenéssel indult a hét a Budapesti Értéktőzsdén, amit pénteken erőteljes emelkedés vál­tott fel. A BUX index 1,3 százalékkal emelkedve 10.127 ponton zárta a hetet. A hét vesz­tese a Richter lett, 4,3 százalékkal alacsonyabban 17.890 forinton nikai sérülések, de ha megfe­lelően kezelik őket, akkor a növényeik díszítőértéke nem, vagy csak kismértékben csök­ken. Az elfagyott és sérült haj­tásokat vágják vissza, de csak a májusi fagyok után, mert a korai metszéssel újabb károkat okozhatnak! Gyakran előfordul, hogy a csúcshajtások sérülnek. Ez a tujáknál, ciprusoknál, boró­káknál nem okoz gondot, mert ezek önmaguktól megújulnak. A fenyők is próbálják pótolni a vezérhajtást, de ezeknek szük­ségük van az ember segítsé­gére is. A sérülést követő évben a fölfelé törekvő haj­tások közül ki kell választani a legerősebbet, ezt karó mellé kell kötni, a többi hajtást pedig ki kell vágni. Nagyobb problémát okoz, ha az egész növény szenved fagykárt. Ilyen esetben a legtöbb fenyőt nem tudják megmenteni, de a tiszafa vagy a jegenyefenyő - ha a törzse ép maradt - még megújulhat. A lomblevelű örökzöldeket (kecskerágó, babérok) radiká­lis visszametszéssel tudják ismét kihajtatni. Miközben az elmúló tél okozta károkat próbálják hely­reállítani, már a következő tél­re is készülniük kell, hiszen az időben elvégzett talajápolási munkák és a megfelelő tápanyag utánpótlás lehetővé teszi, hogy erős, ellenálló növényeik jól átvészeljék a következő hideg évszakot. A fenyőféléknek ilyenkor tavasszal nitrogéntartalmú műtrágyát kell biztosítani. Vé­gezetül, ne feledkezzenek meg a levegőtlen, összetömődött talaj lazításáról sem! Jenei Éva, kertészmérnök GH-on zárt. Ezzel ellentétben - a pozitív hírek hatására - az Egis 13.350 forintra drágult, ami 12,6 százalékos növekmény. Akvi­zíciós találgatások kereszttüzében 2,6 százalékkal 5.340 forintig erősödött a Mol. A Matáv a 2.263 forintos mélypontjáról pénteken közel 200 forintot emelkedett, vé­gül 2.440 forinton fejezte be a ke­reskedést. Veszített értékéből az Tőzsdei összefoglaló március 20-24-ig OTP is, az utolsó kötésben 14.800 forintot ért. Emelkedtek a vegyi­pari papírok: a TVK 5.000 forin­ton, a Borsodchem 10.315 forin­ton cserélt gazdát. A kisebb kapi­­talizációjú részvények közül több, mint 15 százalékkal erősödött az Antenna (13.900), a Fotex (343), a Nabi (6.790) és a Humet (224) is. A kárpótlási jegy 512-540 forin­tos sávban mozgott. Idén 820 fő részesül lakás­­fenntartási támogatásban, a kérelmek elbírálásánál össze­sen 11 elutasító döntés szüle­tett. A támogatásra kiutalt összeg 1,5 millió forint. •k k k Elkészült a felújítás előtt álló Zárda épületének tervbírálata. A két pályázó közül egyik sem elégítette ki a feltételeket, így a második díjat a Győr- Moson - Sopron Hírek röviden megyei tervező Kft, a harma­dikat a Pannon Plan tervező iroda nyerte el. A döntés után az önkormányzat végre benyújthatja a címzett támogatási kérelmet. * * * Az Esterházy Kórház kivi­telezői pályázatát a Zalai Építő 2000 Kft és a budapesti Mé­lyépítő Kft közösen nyerte el. Az 1,3 milliárd forintba kerülő felújítási munkálatoknak őszre már látható eredményei lesznek. k k k Összesen 31 pályamunka érkezett be a civil szervezetek­nek kiírt pályázatra. A beadványok több mint a fele kielégíthető. Ebből 21 - et ad­tak be az oktatás-kultúra témakörében ami 3,2 millió forint, az egészségügyi ágazat­ban pedig 600.000 forint igé­nyt jelent. Mondom a magamét A szeszélyes - többször is tavaszias napok­kal kecsegtető - tél után a tavaszi hetek is sok álmatlan éjszakát okoznak a mezőgazdaság­ban dolgozóknak. Árvíz, belvíz, „Mizo” és egyéb szélhámosságok kedvetlenítik el a ma­gyarságnak azt a rétegét, mely évszázadokon át, a nehéz munka mellett, a tatár, török és la­­bancdúlás után a két világháborúban is a legnagyobb áldozatot hozta. Talán ezért van, hogy napjainkban, aki csak teheti, a nehéz paraszti munka helyett, a könnyebb, biz­tosabb, nagyobb karaj kenyeret biztosító munkát válassza. Egyre több — különösen a kárpótlási jegyekkel, spekulációval szerzett - az ugaron „viruló ” földek száma, de a valaha édenkertnek tűnő „szőlőhegyek” is évről-évre siralmasabb képet mutatnak. Húsz, harminc éve még elképzelhetetlen volt, hogy a szőlőket, gyümölcsösöket felverje a gaz. Ma már egyre több kerítésen olvasható: „telek eladó”. Ez a szomorú állapot nemcsak a pápai „ hegyekre ” jellemző. Az „Öregheggyel”, azaz „Nagyhan­tával ” szomszédos „Teveli” tagon minden harmadik, negyedik „ birtok " az enyészeté. Az idősek kezéből kihullik a kapa és a metszőolló, sem erő, sem pénz nincs a permetezésre. No meg, akiknek nem futja a négy kerékre, hetve­nen felül már kevesen vállalkoznak a cipe­­kedésre. A mai fiatalok talán el sem hiszik, hogy valaha a férfiak, az egykerekű tragácson harminc-negyven kilót, az asszonyok a fejü­kön hordták haza a gyümölccsel, zöldségfé­lével megrakott 10-15 kilós kosarakat, nyáron mezítláb vagy fatalpú papucsban, öt-hat kilométeren, egész napi kemény robot után. Hol vagyunk ma már ettől. Akinek nem futja benzinparipára, meglovagolja a kerékpárt, vagy kényelmesen elterpeszkedik az óránként — csúcsidőben félóránként — jövő-menő autóbuszban. A középkorúak hobbikertjei még virulnak, de ahogy a tapasztalat­­ a televíziók, videokazetták által sugallt „ édes élet ” hatása­­ mutatja, a felnövekvő új generációt már a ki­­kapcsolódás e formáját sem választja. A ma­gyar ugar megművelésére semmi bíztató jel nem látszik azért sem, mert éppen az a társa­dalmi réteg létszáma csökken, amely az utóbbi évtizedekben a legnagyobb terhet viselte. Az ötven év múlva jósolt nyolcmillió fős ma­gyarság létszámában - helyesebben mondva, magyar állampolgárságú személyek - azok és azoknak az utódai lesznek immár egyre na­gyobb százalékban jelen, akik nagy része ma még arra is lusta, hogy a munka temetésére el­menjen. Legfeljebb arra hajlandók, hogy fe­lelőtlenül - sokszor még kiskorúként - világra hozott utódaikat, lakás és pincefeltörések, alumínium huzalok leszedése, szivattyúkröl és elemelése, gyümölcsfák kivágása, no meg a szociális osztályok állandó ostroma jöve­delméből „ nevelje " e szegény hon „polgára­ivá” és az egyre nagyobb magyar ugar „művelőivé”. Sajnos ilyennek látjuk mi 50-75 évesek - akik apáiktól, nagyszüleiből még megtanulták a föld szeretetét - a magyar jövőt. Talán ezért van az, hogy egyre keve­sebbszer hallik egy-egy pincében az egykor víg, ma már csak inkább nosztalgiázó - fiata­lok által ismeretlen - magyar nóta.­ ­ Gáti

Next