Pápai Hírlap, 2019 (32. évfolyam, 1-7. szám)
2019-01-21 / 1. szám
10 MAGAZIN 2019. JANUÁR 21., HÉTFŐ Az Esterházyakról az Esterházy családörténete évszázadok óta elválaszthatatlan nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa politika-, irodalom-, képzőművészet-, zene-, művelődés- és hadtörténetétől, nemzeti emlékezetünk részét képezi. Ezt a gondolatot hangsúlyozta Stankovics Marianna, a Pápai Petőfi Sándor Gzimnázium magyar- törénelem szakos tanára a annai plébániatemplom és mauzóleum alapításának ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepégen. Megtudtuk tőle, az 775 és 1856 között élt Essrházy Miklós Tata, Pápa, Csákvár, Ugod, Devecser s Mezőlak földesura volt, azal más birtokokkal renelkezett. Nevéhez fűződik gannai mauzóleum alapítsa is. Esterházy Miklós 1799 jnuárjában házasodott meg,gy francia emigráns őrrófnőt vett feleségül, Rosin Mária Franciska Rozanát. Felesége édesapjátrisztokrata származása miatt kivégezték a nagyrancia forradalom idején. Joisin Franciska Brüsszeltől érkezett a bécsi udvarba, ahol anyai nagynénje, szintén emigráns Chandos grófnő főudvarmesternő volt, és itt irányította XVI. Lajos leányának, Mária Terzia Saroltának a nevelését. A királylány korábban azrradalmárok börtönében adoskodott, majd miután leengedték a fogságból, rokona, I. Ferenc udvarábanlt, amíg férjhez nem ment. A két hasonló korú fiatal ány, Mária Terézia Sarolta s Roisin Franciska jó barátágot kötött. Esterházy Miklós és arancia őrgrófnő házasságkötése Esterházy Mikós bereg édesanyja, Esterházyánosné halálos ágya előttörtént. Hét gyermekükzületett: Mária Terézia, Marianna, Miklós, Pál, Móri, Ludovika, Franciska. A gyermekek közül egyedüludovika nem érte meg a elnőttkort, pár hetes koráig meghalt. Mária Terézia és Marianna nem ment férjhez, Franciska pedig gróf Károlyi István felesége lett. Legidősebb fiuk, Miklós fiainak már nem született gyermekük, a családnak ez az ága kihalt, a két fiatalabb fiú családja viszont még többször is beírta magát történelmünkbe. Stankovics Marianna hozzátette, a mauzóleum kétszáz esztendeje alapították a gannai mauzóleumot alapító Esterházy Miklóst az utókor főként nagy építkezései miatt művészetpártolónak nevezi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a grófi párnak fontos szerepe volt a klasszicista építészet magyarországi meghonosításában, amelynek bizonyítéka egyik legkorábbi klasszicista templomunk, a gannai plébániatemplom. A templomot tervező Charles Moreau a francia képzőművészeti akadémiáról, a klasszicizmus forrásvidékéről hozta az új stílust Magyarországra. A gróf az ő tervei alapján alakította át a földrengés sújtotta csákvári kastélyt Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyává, továbbá Esterházy Miklós a tatai várkastélyt is helyreigazította. A grófi pár sokat tartózkodott külföldön: Firenzéből, Nápolyból, Rómából címezték leveleiket. A római élmények is hozzájárultak a klasszicista kultúra iránti tiszteletük elmélyüléséhez. Kortársuk, Vahot Imre 1845-ben arról írt, hogy Esterházy Miklós Rómában is templomot építtetett. Felesége halála után Esterházy Miklós átépíttette a csákvári templomot Roisin Franciska tiszteletére. Középső fiuk, Pál a szabadságharc honvéd ezredese volt, 1849-ben a komáromi erődben Klapka egyik gyalogos hadosztályát vezette. 1849 júniusában a tatai grófi kastélyt felajánlotta a honvédség Központi Tábornoki Irodája számára, vagyis a vezérkar a gróf vendégszeretetét élvezte. A komáromi egyezmény aláírása után rövid ideig a londoni emigráció élén álló comité elnöke volt. Esterházy Pál azonos nevű unokája, az első világháborús huszárkapitány is hős katonaként maradt meg emlékezetünkben: társadalmi pozíciója miatt szolgálhatott volna parancsőr tisztként, de ő inkább a gyaloghuszárokkal maradt. Az oroszok sortüze végzett vele. Stankovics Marianna megjegyezte, a mauzóleumot alapító házaspár harmadik fia, Esterházy Móric az 1840-es években a Habsburgok római követeként jelentékeny szerepet vitt a pápa korlátlan hatalmának visszaállításában. Később Schmerling, majd Belcredi tárca nélküli minisztere, Ferenc József tanácsadója lett. Legidősebb fia, Miklós Móric 1891 és 1897 között a Katolikus Kör elnöke, 1893 és 1911 között pedig a Szent István Társulat társelnöke lett. „Istenért, oltárért és hazáért!” jelmondata végigkísérte mozgalmas politikai és társadalmi tevékenységét. 1895-ben gróf Zichy Nándorral megalapította az Országos Katolikus Néppártot, amely az egyházpolitikai törvények revízióját követelte. Csákváron saját költségén iskolát, zárdát, kórházat, szegényházat, gazdasági intézetet és ifjúsági köröket tartott fenn. Fia, Esterházy Móric az első világháború alatt rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt. Legfőbb célját, a választójogi reformot a parlamenti erőviszonyok miatt nem tudta keresztülvinni. A bel- és külpolitikai helyzetet kilátástalannak ítélve lemondott. 1931-től 1944-ig országgyűlési képviselő volt. A második világháború idején Kállay Miklóst támogatva a kiugrás híve volt. 1956-ban elhagyta Magyarországot. A miniszterelnök unokája, a 2016-ban elhunyt író, Esterházy Péter tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint a Berlini Művészeti Akadémiának. Számos rangos elismerésben, többek között Kossuth-, Herder-, Prima Primissima-díjban részesült, 2009-ben Budapest díszpolgárává választották. A garnai plébániatemplom és mauzóleum alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából az Esterházy család kilenc tagjának arcképét helyezték el templomban. Az említettek mellett helyet kapott Esterházy Károly egri püspök testvére, Esterházy Ferenc portréja is, aki a magyar udvari kancellária főkancellárja volt Mária Terézia és II. József uralkodása idején. Ő volt korának legmeghatározóbb politikusa, felvilágosult, nagy műveltségű főúr, erős személyiségű államférfi, akinek nagy szerepe volt a Szent István-kultusz megerősítésében. Születésének 300. évfordulója alkalmából Pápa városa a 2015-ös esztendőt Esterházy Ferenc-emlékévvé nyilvánította - zárta Stankovics Marianna. Polgár Bettina