Parlando, 1978 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 12. szám - Főiskolások szakdolgozatai. Pintér Mária: A Nemzeti Zenede története
Ezek teljesítése révén már 1877-ben e reform szerint folyhatott tovább a zenei nevelés. Az új intézkedés hatására a zongoratanszak tanulmányi ideje 6 év lett, a következő megoszlás szerint: 2 év előkészítő 2 év közép (oszt.) 2 év felső kiművelési (oszt.). A felső kiművelési osztály sikeres elvégzését végbizonyítvánnyal „igazolták” a növendék részére A tanrenddel egyidőben részletes tanterv is készült, mely az előzőkhöz képest helyesbített s bővebb volt. A főhangsúlyt a klasszikus zenére helyezték, de emellett figyelemre méltó helyet kapott a magyar zene is. Az intézet tantervét nemcsak a magánzeneiskolák, hanem a városi zeneiskolák, sőt a később, ill. a már előbb megalakult tanintézetek is mintául vették. A zongoratanszak színvonalát kellően reprezentálja néhány művész-tanár neve, pl.: Tomka István, aki 1879-ben került az intézet tanári karába. Szintén 1879-ben lett a felsőbb kiművelési osztály vezetője Székely Imre, zeneszerző, zongoraművész. A kronológiai sorrendet követve, ill. figyelembe véve Megyeri Károly a következő, aki a „Zenészeti Lapok” munkatársa volt. öt Liszt egyik tehetséges növendéke követi: Juhász Aladár. 1883-ban kerül a Zenedébe, majd egy év eltelte után már az Akadémián látjuk viszont. A felső kiművelési osztályok tanáraként Zimay Lászlót kell megemlítenünk. Ő szintén zongoraművész és zeneszerző volt. A zongoratanszakra járó lányokat Liszt egy másik kiváló tanítványa, Rennebaum Ágota tanította. Mint zongoraművész és zeneszerző szintén a Zenede tanárai közé tartozott egészen haláláig Aggházy Károly is. Az 1900-as évek képviseletében pedig Kabos Ilonka és Hoffmann Vilma nevét kell megemlítenünk. Visszatérve a Zenede történetéhez: 1867. márc. 29-én volt a Zenede első „Magyar Zenetörténeti Hangverseny”-e. Ezen a koncerten Tinódi-dalok, Schmid 1577-i magyar passamezzója, gróf Sztáray-, Szirmay-kompozíciók kerültek előadásra. A már fent említett Erney József ugyancsak 1867-ben került a Zenede tanárai közé. 1872-ben Gobbi Alajossal gazdagodik a tanári kar. Bartay igazgatósága alatt került a Zenedéhez Tomka István, Székely Imre (akiket már szintén említettem), Grünfeld Vilmos. Mindhárman 1879-ben: Block József, Aggházy Károly, Hubay Jenő 1886 és 1899 között. Zimay László, Bennebaum Ágota, Benkő Henrik, Megyeri Károly szintén ebben az időszakban kerülnek az intézethez. Bartay halála után 3 tagú igazgatóság vette át az irányítást. (Erney, Gobbi, Tomka). A Zenede elnöke 1875-től gróf Zichy Géza lett. 1918 őszén a Károlyi-kormány belügyminisztere felfüggesztette a Zenede működését, s az ügyvezetést Diósy Bélára, Haraszti Emilre és Kern Aurélra bízta. 1920. febr. 13-án állami irányítás alá került a Zenede. Az ügyvezető igazgató Kern Aurél, az igazgató Haraszti Emil lett. Az elnök-igazgató Szendy Árpád lett, aki 21-ben lemondott, s e posztot Kern A. vette át. 1927. febr. 3-án a kultuszminiszter visszaadta az újonnan alakult intézetet a Nemzeti Zenede Egyesületnek, amely ekkor gróf Zichy János elnöklete alatt állt. Ekkor nevezték ki főigazgatóvá Szabados Bélát, ügyvezető igazgatóvá pedig Noseda Károlyt. 40-ben Noseda nyugdíjba ment. 41-től 47-ig Kresz Géza lett a főigazgató. Őt e székben Lajtha László követte. 48-ban a felszabadulás után a Zenede Egyesületet feloszlatták. Az intézetet konzervatóriummá szervezték át. Mai elnevezése: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola. (1979/1. számunkban folytatjuk) .