Parlando, 2007 (49. évfolyam, 1-6. szám)
2007 / 3. szám - Márkusné Natter-Nád Klára: Nemzetközi Kodály Konferencia
sokszor 2, 3 vagy akár 4 ütést is ki kell, hogy hagyjanak - ha éppen nem kell az összes ütést kihagyniuk. És persze - bár a kotta ugyanaz - az előadás egész másképp szól. Bár szerencsére vannak kivételek, ahol a kompozíció még teljes egészében szól. Végül azt a konklúziót vonta le az előadó, hogy a jelenlegi tendencia nem jó, és a zenekarnak mindenképpen szüksége van nagy karmesterek éleslátására és tetteire. És a zenekar választmányának megint szüksége van olyan tagokra, akik tiszteletben tartják és védelmezik országuk kincseit, akik megértik azt a refrént, hogy a zenei műveltség eszközei mennél szélesebb rétegek számára könnyen hozzáférhetőek legyenek az iskolán keresztül. Betsy McLaughlin Moll a pittsburghi Dusquesne Egyetem professzora, magyarul adott elő, ő 1967-69-ig a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója volt, és mint mondta, sok olyan tanártól tanulhatott, akik nemcsak Magyarország, hanem megfogalmazása szerint a földkerekség legjobbjai között voltak. Bejárva Magyarországot mindez felejthetetlen élmény maradt számára. Hazatérve Amerikába a nemes példa adaptálásán munkálkodott. Közel félszáz év távlatából megállapítja, hogy az eltelt munka kezdete óta mennyire észrevehetővé vált hazájában Kodály befolyása. Kitűnő gyermekkórusok alakultak városokban, falvakban. Sok iskola hivatalos tananyagát képezi az értékes zene, ami a tankönyveikben tükröződik. Mint lényeges elemet említette meg a személyes kapcsolatot, ez jelenti egyrészt azt a segítséget, amit a magyar zeneoktatók nyújtottak a más országok lakói számára, másrészt azt a Kodállyal való közvetlen kapcsolatot, amit akár közvetve az ő tanítványain keresztül kaptak. Végezetül a következő szavakkal fejezte be előadását: „Az egész világ Magyarország felé néz útmutatásért, és ez az ország még ma is a zeneoktatás aranyalapja.” René Ferrer a Californiai Egyetem, Bakersfield, professzora Kodály Zoltán öröksége és hatása című előadásában fejtette ki nézetét. Megállapítása szerint a kodályi örökség oly sokoldalú, hogy nemcsak a 21. században élő, hanem az új generáció kutatóira, zenészeire és zenetanáraira is hatással lesz. Beszámolt egy folyamatban lévő projektről, amit a Bakersfieldi egyetemen végeznek, azzal kapcsolatban, miként tudják a Kodálykoncepció révén a személyiség fejlesztés karakterisztikus vonásait fejleszteni. A sokoldalú megközelítés között kiemelte a személyes élmény befolyásoló jelentőségét. A Kodály-módszer németországi adaptációjáról szólt Matthias Funkhäuser előadása. Az ifjú zenetanár, zongoraművész, magyarországi tanulmányai alapján, annak ismeretében kezdte meg zeneoktatási tevékenységét Münchenben. Fokozatosan kapcsolatot teremtett több Németországban működő zenei együttessel, zenepedagógussal, akik az oktatásban alkalmazzák a Kodály-módszert és megjelent publikációikban ennek eredményességét kifejtik és alátámasztják. Figyelembe véve, hogy Németországban a zenei nevelés nem egységes tantervek szerint történik és a privát zeneoktatás igen elterjedt, különös jelentősége van egy ilyen összefoglaló tevékenységnek, amely tanúságot tesz egy kevéssé ismert területről, ahol egyéni kezdeményezések alapján alkalmazzák a Kodály-módszert. Lois Choksy Kanada, a Calgary Egyetem nyugalmazott tanára. Magyarországon 38 évvel ezelőtt ismerkedett meg a Kodály módszerrel. Azt követően az Egyesült Államokban és Kanadában tanulmányozta és folytatta ezen elvek alapján az ott folyó munkát. A zenei műveltség felé című előadásában vázolta fel, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenéznie, és miként definiálja a jó zeneoktatási programokat. A kodályi elvek a koncepció, a módszer és filozófia egységét jelentik. A módszert a legkönnyebb leutánozni és más nyelvre és kultúrára adaptálni. De terméketlen lesz, ha elkülönítik a további