Pártélet, 1970 (21. évfolyam, 18-26. szám)

1970 / 18. szám

★ pártélet A CSKP KB folyóirata. Főszerkesz­tő Josef Valenta. A főszerkesztő helyettese Josef Vohnout. A szlo­vákiai szerkesztőség vezetője Jó­zef Dieter. Kiadja a Rudé právo, a CSKP KB kiadóvállalata. Megje­lenik kéthetenként. A szerkesztő­ség címe: Praha 1. nábienl Kyjev­­ské brigády 12. — telefon 2199. A szerkesztőség szlovákiai címe: Bratislava, Smeralova 10. — tele­fon 323-63, 316-84 és 316-85. Nyom­ja a Pravda Nyomdavállalat bra­­tislavai üzeme. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendeléseket felvesznek a postahivatalok és a kézbesítők. Egyes szám ára 2,50 fős. Nyomás jóváhagyva 1970 szep­tember 4-én. Tartalom oldal A párt törvénye — Václav Hájek 3 A közös harc hagyománya kö­telez — Ladislav Kuchta 9 Igaz testvérként — D. Novakovszkij 11 Ismét a párt hathatós segítő­társai legyenek — Frantisek Knopp 14 A pártnevelés és -művelődés kérdéseiről — Jan Drím­al 17 A kommunisták egységes el­járása a kultúrpolitikában — Miloslav Broček 19 Megújítjuk a pártnevelés rend­szerét — Jaroslav Burei 24 A fiatalok ideológiai nevelése — Ladislav Safránek 25 Kommunista kötelesség — Juraj Bobota 27 A regisztrált tagokat is kap­csoljuk be a pártmunkába — Václav Spicka 29 Nagyobb segítséget nyújtunk a falusi pártszervezeteknek — Rudolf Vanco 30 Megismerkedésünk a 21 felté­tellel — Vojtech Dolejsí 33 Mérlegünk és céljaink — Antonín Lancík 39 A pártcsoportok jelentőségéről és munkájáról — Karel Mázáé 41 A lenini szervezetei alapelvek nemzetközi jelentősége — G. N. Sansijev 48 Ito S! Minit végakarata valóra válik — Bohumil Belék 55 Milyen sors vár Európára? — B. Dolina 57 Levelek 59 A párt életéből 81 SZÓT KÉR JOSEF HODAC, a decíni Desta n. v. pártszervezete ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke Legfőbb ideje, hogy mindenki, első­sorban pedig a vezető dolgozók tuda­tosítsák felelősségüket az állami esz­közökkel való gazdálkodásért. Vala­mennyien tapasztaltuk üzemünkben, illetve munkahelyeinken, hogyan „döntöttek“ még a közelmúltban is, amikor megszűnt az ellenőrző szer­vek működése. Az újonnan kineve­zett vezetők első dolga volt sok eset­ben fényűzően berendezni az irodá­kat, másutt viszont nagy összegeket fordítottak a reprezentációra, burján­zanak az ajándékozgatások és a fe­lelőtlen döntések. ... Ezek az embe­rek „gazdálkodtak“ az állami eszkö­zökkel, s egyáltalán nem vették fi­gyelembe az állam szűkös anyagi helyzetét. Elmondok egy esetet, amely 1968- ban vállalatunkban, a Desta DeCínben történt meg. A volt igazgató akkor elhatározta, hogy nálunk számító­gép lesz. Munkacsoportot létesítet­tek azzal a feladattal, hogy készítse elő a szervezést és az alapanyagokat. A Stortexport felajánlotta a Siemens cég által gyártott számítógépet. 700 000 dollárba került volna, mind­járt 30 százalékos kamatot kellett vol­na fizetnünk, a teljes törlesztésig pe­dig további 18 százalékos kamatot, összesen 1 300 000 dollárt kellett vol­na fizetnünk. Világos volt, hogy a vállalat számá­ra ez elviselhetetlen teher lett volna. 1968 márciusában az említett csoport mégis munkához fogott. A volt igaz­gató indítványára együttműködési egyezményt kötöttek az INORGA szá­mítóközponttal, amely a vállalatnak 170 000 koronába került volna. A cso­port feloszlásának napjáig 70 000 ko­ronát fizettünk ki azzal, hogy a töb­bit a protekciós munkák befejezése után fizetjük ki. A „számítógép“ akció teljes erővel folyt, a munkacsoport tagjainak szá­ma fokozatosan hatról kilencre növe­kedett. Gyűjtötték a tapasztalatokat, különféle utazásokat tettek Angliá­ba, az NSZK-ba, Svédországba stb. Az „alkotás“ áttekinthetetlen volt, a szerződést az MNORGA nem teljesítet­te. Döntőbíráskodási eljárás kezdő­dött, a szerződés teljesítésének határ­ideje kitolódott, s a vállalatunk csak 66 000 koronát fizetett 22 órai gépi munkáért, amelyet más hazai vállalat tulajdonában levő számítógépen vé­geztek el a vállalatunk számára ké­szülő alapanyagok kidolgozása so­rán. Amikor mindent összeszámoltunk, a „számítógép“ akció megszüntetéséig megközelítően 410 000 koronájába ke­rült a Deltának, ebből 136 000 koro­nát fizettünk az INORGA számítási központnak. Mint érdekességet említem meg, hogy az INORGA-val való sikertelen együttműködés után ez a szervezet 1969 decemberében további szerződés megkötésére tett javaslatot, amely­ben azt indítványozta, hogy az új protekciós munkákért 800 000 koronát fizessünk nekik. Nem vagyunk az új, korszerű mód­szerek bevezetése ellen. Ellenkezőleg, a kommunistáknak a párthatározatok értelmében ezt elő kell segíteniük. Egyszersmind azonban kötelesek el­lenőrizni, hogy az egyes akciók meny­nyiben megfelelőek és elviselhetőek a vállalatok számára, milyen eszközök­ből fedezik a költségeket, s milyen a befektetett jelentős költségek megté­rülésének a távlata. Ezt hajtottuk végre a déls­i Desta pártalapszervezetének ellenőrző és revíziós bizottságában. Az ellenőrzés eredményeképpen már a beszélgeté­seknél szükségesnek tartottuk, hogy a kommunista gazdasági dolgozók az ilyen „gazdálkodásról“ számot adja­nak. Tájékoztattuk róla az összes dol­gozókat, és éberen figyelemmel fog­juk kísérni, milyen következtetések adódnak a többi felelős dolgozó szá­mára. El kell távolítani minden ilyen ár­talmas jelenséget, és meg kell szigo­rítani az ellenőrzést. Ez az útja an­nak, hogy meggyőzzük és megnyer­jük a dolgozókat politikánk támoga­tására. Ezt tudatosítjuk a Desta vál­lalat pártszervezetében, s ezt szem előtt tartva végezzük munkánkat !. NOVAK felvételű

Next