Párttörténeti Közlemények, 1958. január (4. évfolyam, 1. szám)

1958 / 1. szám - Korom Mihály: A magyarországi fasizmus bukásának és a népi demokratikus forradalom érlelődésének kérdéseihez (1943-1945). II. rész

PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA IV. évfolyam 1. szám 1958 január hó Korom Mihály : A MAGYARORSZÁGI FASIZMUS BUKÁSÁNAK ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉRLELŐDÉSÉNEK KÉRDÉSEIHEZ (1943-1945) Második részt III. 1944 március 19-én a német fasiszták katonai támadása és az ország megszállása a magyar uralkodó osztályok, a hatalmon levők újabb szégyenteljes hazaárulása következtében minden különösebb nehézség nélkül ment végbe. Magyarország helyzete a német megszállással azonban nem úgy változott meg, hogy a szövetségi, csatlós viszony helyébe a nyílt, világos és félreérthe­tetlen megszállás lépett. Hitlerék azt akarták, hogy Magyar­­ország egyszerre legyen szövetséges és megszállt ország is. Továbbra is, sőt fokozottabb mértékben ki akarták préselni az országból mindazt, amit addig mint szövetségesből kipréseltek, és tetejébe úgy akarták kirabolni, ahogyan a többi megszállt országot kira­bolták. Ez a tervük Horthyék hazaárulása folytán sikerült is. Horthy, a magyar fasizmus legfelsőbb központi figurája, mint kormányzó, helyén maradt, és teljesítette a hitleristák követelését, amelyet Veesenmayer, aki 1944 március 19-e után Hitler „birodalmi teljhatalmú megbízottja” volt, a Népbíróság előtt a következőkép­pen ismertetett: „Két elvi kérdés volt a vita tárgya — Magyar­­ország intenzívebb gazdasági és intenzívebb háborús bevetése”.2 1 A tanulmány első része megjelent a „Párttörténeti Közlemények” 1957. évi 1. számában. 2 ítél a történelem. Az Imrédy-per. A vád, a vallomások és az ítélet. Híradó könyvtár, Budapest 1945. 85. old. 1 1

Next