Párttörténeti Közlemények, 1958. augusztus (4. évfolyam, 3. szám)
1958 / 3. szám - R. Sánta Ilona: A két munkáspárt egyesülése Magyarországon
PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA IV. évfolyam 3. szám 1958 augusztus hó z. Sánta Ilona: A KÉT MUNKÁSPÁRT EGYESÜLÉSE MAGYARORSZÁGON 1948-BAN A két munkáspárt egyesülésének problémája Magyarországon már a II. világháború idején felmerült. Amikor 1944 októberében létrejött az akcióegység-megállapodás a kommunista párt és a szociáldemokrata párt között, az egységokmány azt is leszögezte, hogy a háború után a magyar munkásosztály érdekében egységes munkáspártot kell teremteni . „Az SZDP és a KP megállapítja — olvashatjuk az okmányban —, hogy a magyar munkásosztály harcos forradalmi egységének továbbfejlesztése szükségessé teszi a két párt egyesülésével az egységes és egyetlen forradalmi szocialista munkáspárt megalakítását.” Az egységmegállapodás ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a háborús viszonyok között az egyesülés feltételeinek kidolgozása nem időszerű, mert gátolná a közvetlen harci feladatok végrehajtását, az antifasiszta, háborúellenes harc szervezését, ezért a két munkáspárt a szerves munkásegység megteremtését a háború utáni időre halasztja. A felszabadulás után azonban nem került sor azonnal a munkásosztály egységes pártjának megteremtésére. A két munkáspárt 1945 januárjában kiadott kiáltványa újból leszögezte ugyan, hogy a két munkáspárt „megfelelő időben” egységes forradalmi párttá egyesül, de mégis úgy döntöttek, hogy egyelőre fenntartják külön programjukat és szervezeti önállóságukat. A két munkáspárt ugyanakkor megállapodott abban, hogy együtt- 1 Az SZDP és a KP vezetőségének határozata. Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. V. köt., Szikra 1955. 217. old. 2 Ugyanott. 3 Idézi Vajda Imre a munkásegységről szóló vitában. „Szabad Nép”, 1946 június 4. 4 Felszabadulás c. dokumentumkötet. Szikra 1955. 277. old. 1 1