Párttörténeti Közlemények, 1961. augusztus (7. évfolyam, 3. szám)
1961 / 3. szám - Aranyossi Magda: A franciaországi magyar munkásemigráció történetéhez (1922-1932)
Ezek a különböző számok, ha kétségessé is teszik a globálisan megadott 70 000-es számot, mégis azt bizonyítják, hogy a franciaországi magyar emigráció — főképp a korabeli magyarországi viszonyok ismeretében és a franciaországi lehetőségek között — egyáltalán nem volt elhanyagolandó tömeg a felvilágosító és nevelőmunka szempontjából. A politikai szervező munka, az olasz és a lengyel emigráció százezres tömegeihez viszonyítva kisszámú magyar emigráció körében szinte az első időktől megindult. A szervezettséghez szokott magyar ipari munkások legosztálytudatosabbjai az országba érkezésük után azonnal felkeresték szakszervezetüket, így első időben sok új tagot adtak a CGT-nek ; később azonban, amint a nyelvet valamennyire megértették vagy magyar forradalmi munkásokkal kerültek kapcsolatba, inkább a CGTU felé fordultak. Ez annál is nagyobb jelentőségű, mert ebben az időben a francia munkásságnak alig 10%-a volt szervezett. A nyelvi nehézségek, a francia szakszervezeti élet elmaradottsága, a speciálisan csak az idegen munkásokat érintő problémák és a hazai hírek megtárgyalásának lehetősége fejlesztette ki a magyar szakszervezeti és forradalmi mozgalmat Franciaországban. ,,A magyar munkások első szervezkedésének nyomait az 1923-as év elején találjuk meg abban a dalárdában, amelyet a Boulevard Diderot egy vendéglőjében alapítottak” — emlékszik vissza a kezdeti időkre a „Párisi Munkás”. Majd így folytatja: „A túlnyomóan kisipari szakmákhoz tartozó munkások az éneken kívül sporttal is foglalkoztak és nemsokára megalakították a Danubia Sportegyesületet. Ez a társadalmi egyesülés természetesen nem elégíti ki a szervezett munkásokat. A famunkások, mintegy harmincan, a CGTU- beli Fédération du Boise keretén belül megalakítják a magyar famunkások csoportját. A vas- és fémmunkások, akik 1923 nyarától kezdve mind nagyobb számmal vándoroltak be, csakhamar megalakítják ugyancsak a CGTU-beli Fédération des Metaux 10 keretén belül magyar szakmai csoportjukat. Ugyanazon év őszén több magyar szakma is alakult a CGTU-ben. A francia szakszervezetekbe beiratkozott szabómunkások, kárpitosok, cipészek, könyvkötők, élelmiszermunkások egymásután alakítják meg magyar csoportjaikat. A szakszervezeti mozgalom ettől kezdve mind élénkebbé válik. Céltudatos propaganda folyik, és rendszeres szakmai gyűléseket és tudományos előadásokat tartanak. A famunkások, vas- és fémmunkások röplapokkal és plakátokkal agitálnak. 8 „Párisi Munkás”, 1925. május 1. 9 Famunkások Szakszervezete a CGTU-ben. 10 Fémipari Szakszervezet. 5