Párttörténeti Közlemények, 1962. november (8. évfolyam, 4. szám)

1962 / 4. szám - Dokumentumok - Erényi Tibor: Szántó Béla tanulmánya az első világháború előtti magyarországi ellenzéki szociáldemokrata irányzatokról

pítható meg. Eddig nem találtunk olyan iratokat, amelyeknek birtokában a „Reisz-ügy” eldönthető lenne. Kétségtelen azonban, hogy a­ kérdés elintézé­sének módja, a Szántó Béla elleni eljárás éles fényt vet a párt vezetőinek antidemokratikus módszereire. A tanulmány említett fejezet­ jellegéből következnek a szerzőnek a koráb­ban előadottakra, a könyvében annak idején meg is jelent megállapításokra vonatkozó utalásai. Befejezésül megjegyezzük, hogy a kézirat gépelt másolat, Szántó Béla saját kezű javításaival. A szerző jegyzeteit Sz. B. jelzéssel láttuk el. A ki­emelések és forrásmegjelölések ugyancsak Szántó Bélától származnak. A kevésbé ismert személyekről életrajzi jegyzeteink adnak felvilágosítást. A baloldali ellenzék ,a magyarországi szociáldemokráciában az első világháború előtt A magyarországi baloldali szociáldemokrata ellenzéki mozga­lom azon baloldali ellenzéki mozgalmaktól számítja történetét, amelyek a szociáldemokrata pártban Szabó Ervin, Glöckner Sán­dor,1 Krammer Mária,2 László Jenő, Lóránt Richárd­ és mások ve­zetése alatt a jelen század első éveiben megindultak. Ez idő tájt Európában minden vagy majdnem minden ország szociáldemok­rata pártjában alakultak baloldali ellenzéki csoportok. Ezek az Eduard Bernstein által életre hívott revizionizmussal (opportuniz­mussal) szemben keletkeztek, amelyik (az opportunizmus) akkor már nemcsak befészkelte magát a szociáldemokrata pártokba, ha­nem évről évre, lépésről lépésre tudatosan tört előre s gondosan készítette elő a talajt az első világháború kitörésekor — 1914-ben — a munkásosztály fölött bekövetkezett győzelme számára. Magyarországon a jelen század elején több szakszervezetben és a német nyelvű „Vorworts” munkásképző egyletben kelt életre a baloldali szociáldemokrata ellenzék. Ez az ellenzék nem volt ki­forrott marxista ellenzék, és nem volt egy egységes ellenzéki bal­oldal. Baloldali hangulatokban és áramlatokban, laza csoportok formájában jelentkezett, kezdetben főként a szakszervezetekben.­ ­ Glöckner Sándor­­ magántisztviselő, biztosítási szakember. Egyik kez­deményezője volt a magántisztviselők megszervezésének, szociálpolitikai tevékenységet is kifejtett. A Tanácsköztársaság leverése után Csehszlová­kiába emigrált. 2 Krammer Mária — középiskolai tanárnő, Szántó Béla felesége. A KMP alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején oktatói munkát végzett, a prole­tárdiktatúra leverése után Bécsbe, Berlinbe, majd a Szovjetunióba emigrált. Részt vett az illegális KMP tevékenységében. 3 Lóránt Richárd — pénzintézeti tisztviselő. Weiss Fülöpnek, a Keres­kedelmi Bank elnökének titkára. A századforduló idején Szabó Ervin mun­katársa. Egyik kezdeményezője volt a szociáldemokrata nőmunkásmozgalom és diákmozgalom kibontakoztatásának. Réti Loránd néven széles körű — főleg közgazdasági jellegű — publicisztikai tevékenységet fejtett ki.

Next