Párttörténeti Közlemények, 1975. december (21. évfolyam, 4. szám)

1975 / 4. szám - Közlemények - Kelen Jolán: Hirossik János a magyar munkásmozgalomban

Rendeletek rendeleteket érnek. Mindegyikben a kapitalizmus egy­­egy oszlopát állítják fel újra . . . A románok megszállták a várost, lefegy­verzik a vöröskatonákat, a vö­rös őrséget... A szociáldemokrata kormány itt áll tehetetlenül. . . szegénységi bizonyítványával. . . egy puska sem áll rendelkezésé­re . . .”15 Hirossik János a Tanácsköztársaság megdöntése után nem menekül. 10 teljes hónapon keresztül illegális munkát végez az ország különböző területein. 1920 májusában Király Albert figyelmezteti őt, hogy sürgő­sen utazzon el, mert letartóztatási parancs van ellene. Csak ekkor hagyja el az országot. A szökés hangulatát tükrözi Menekülés című cikke, amely a Proletár 1920. augusztus 12-i számában jelent meg (17— 18. old.). Kis szemelvény belőle: „Gépies mozdulattal odanyújtom irataimat az őrségnek. Nyugalmat erőltetve figyelek, széjjelteregetik, egy pillantás a fényképre, azután rám . . . Ekkor következik az örökkévalóság. Előttem mindenki más­nak visszaadták az írásokat. Az enyémet nem. Az ellenőr . . . odaszó­lítja egy társát, mutogatja neki az írásokat, majd mindketten felém pillantanak. Érzem, végem van. Felismertek . . . Egy szemvillanással körültekintek, merre menekülhetek. Oldalt és mögöttem nagy tö­meg . . . Előttem a pribékek hada áll, és rámpislog . . . Szökni akarsz az akasztófa alól, mi? . . . Nem várom meg, míg ezek rám rohannak. Hogy fölfedeztek, az kétségtelen . . . Elég erős vagyok, rávetem magam erre, aki tőlem oldalvást áll, kikapom kezéből a fegyvert és ledurrantok kö­zülük néhányat, részlettörlesztésül sok ezernyi derék elvtársamért. . . Leteszem poggyászomat a padlóra, egy ugrás és kezemben lesz a fegy­ver ... és a következő pillanatban az ellenőrző tiszt összecsapja az írá­sokat s felém nyújtja udvariaskodva: Köszönöm uram, rendben van! Mintha évek suhantak volna el felettem, pedig alig néhány másod­percig tartott ...” Bécsben Hirossik azonnal érintkezésbe lépett a KMP ott megalakult Központi Bizottságával. A hazafelé irányuló illegális szervezést bízták rá. Már magyarországi tartózkodása idején beválasztották a KMP Bécsben működő Központi Bizottságába, amelynek akkori tagjai vol­tak a csehszlovák határon, Karlsteinben internált Kun Béla, Landler Jenő és Pór Ernő, valamint a Bécsben dolgozó Lukács György és Hamburger Jenő. Hirossikkal futárok segítségével tartották a kapcso­latot. Tisztét a tőle megszokott lelkiismeretességgel, alapossággal látta el. Tanulmányozta az illegális munka módszereit, amelyeknek specialis­tájává lett. Szemináriumot is tartott ifjúmunkások számára, akiket magyarországi munkára szemelt ki. Legjobb tanítványai közé tartozott Sallai Imre. Közben Kun Béla kiszabadulván „védőőrizetéből”, Moszkvába ment, 15­ 15 Proletár, 1920. július 29

Next