Párttörténeti Közlemények, 1975. december (21. évfolyam, 4. szám)
1975 / 4. szám - Közlemények - Kelen Jolán: Hirossik János a magyar munkásmozgalomban
Rendeletek rendeleteket érnek. Mindegyikben a kapitalizmus egyegy oszlopát állítják fel újra . . . A románok megszállták a várost, lefegyverzik a vöröskatonákat, a vörös őrséget... A szociáldemokrata kormány itt áll tehetetlenül. . . szegénységi bizonyítványával. . . egy puska sem áll rendelkezésére . . .”15 Hirossik János a Tanácsköztársaság megdöntése után nem menekül. 10 teljes hónapon keresztül illegális munkát végez az ország különböző területein. 1920 májusában Király Albert figyelmezteti őt, hogy sürgősen utazzon el, mert letartóztatási parancs van ellene. Csak ekkor hagyja el az országot. A szökés hangulatát tükrözi Menekülés című cikke, amely a Proletár 1920. augusztus 12-i számában jelent meg (17— 18. old.). Kis szemelvény belőle: „Gépies mozdulattal odanyújtom irataimat az őrségnek. Nyugalmat erőltetve figyelek, széjjelteregetik, egy pillantás a fényképre, azután rám . . . Ekkor következik az örökkévalóság. Előttem mindenki másnak visszaadták az írásokat. Az enyémet nem. Az ellenőr . . . odaszólítja egy társát, mutogatja neki az írásokat, majd mindketten felém pillantanak. Érzem, végem van. Felismertek . . . Egy szemvillanással körültekintek, merre menekülhetek. Oldalt és mögöttem nagy tömeg . . . Előttem a pribékek hada áll, és rámpislog . . . Szökni akarsz az akasztófa alól, mi? . . . Nem várom meg, míg ezek rám rohannak. Hogy fölfedeztek, az kétségtelen . . . Elég erős vagyok, rávetem magam erre, aki tőlem oldalvást áll, kikapom kezéből a fegyvert és ledurrantok közülük néhányat, részlettörlesztésül sok ezernyi derék elvtársamért. . . Leteszem poggyászomat a padlóra, egy ugrás és kezemben lesz a fegyver ... és a következő pillanatban az ellenőrző tiszt összecsapja az írásokat s felém nyújtja udvariaskodva: Köszönöm uram, rendben van! Mintha évek suhantak volna el felettem, pedig alig néhány másodpercig tartott ...” Bécsben Hirossik azonnal érintkezésbe lépett a KMP ott megalakult Központi Bizottságával. A hazafelé irányuló illegális szervezést bízták rá. Már magyarországi tartózkodása idején beválasztották a KMP Bécsben működő Központi Bizottságába, amelynek akkori tagjai voltak a csehszlovák határon, Karlsteinben internált Kun Béla, Landler Jenő és Pór Ernő, valamint a Bécsben dolgozó Lukács György és Hamburger Jenő. Hirossikkal futárok segítségével tartották a kapcsolatot. Tisztét a tőle megszokott lelkiismeretességgel, alapossággal látta el. Tanulmányozta az illegális munka módszereit, amelyeknek specialistájává lett. Szemináriumot is tartott ifjúmunkások számára, akiket magyarországi munkára szemelt ki. Legjobb tanítványai közé tartozott Sallai Imre. Közben Kun Béla kiszabadulván „védőőrizetéből”, Moszkvába ment, 15 15 Proletár, 1920. július 29