Pásztortűz, 1925 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1925-02-08 / 3. szám
— 50 — Pálban. Ez az ág jött le napjainkig. Lehet, hogy Ferenc hívása, lehet, hogy csak szerencsére hozta ide ezt az ágat, de aztán itt meggyökeresedett s egyik legkiválóbb erdélyi nagy család lett belőle. Rhédey Pál Bethlen Gábor híve s egy ideig kincstartója volt. Hasznos szolgálataival szép birtokokat nyert s midőn Bánffy Zsuzsánnát feleségűl vette, lakodalmára már a legelőkelőbb társaság volt hivatalos. Fiai közül István a magyarországi, III. János az erdélyi ág alapítója lett. III. Rhédey János Bethlen Gábor meghitt embere volt. Homoródszentpáli Kornis Ferenc udvarhelyszéki főkirálybíró Margit leánya kezével megszerezte a hsztpáli és erdőszentgyörgyi uradalmakat s apósa halála után ennek említett birtokaira fejedelmi adományleveleket is nyert. Azonban a szombatos Péchy Simon kancellár sógorsága s a Kornis leányok szombatoskodása miatt sok vesződése volt. Fia Ferenc, Kolozsmegye főispánja, csak leányutódokat hagyott s az erdélyi Rhédeyek János másik két fiától VII. Istvántól és IV. Jánostól származtak. VII. Istvánnak Pál nevű fia a kurucok között harcolt egy ideig. A mezőségi Szováton a református egyháznál ma is szép úrasztali szerelvények őrzik adakozó emlékét. Felesége, magyarvéggyantai Boros Borbála I. Rákóczy György egy ügyessége folytán megkedvelt szerencsés üzletemberének unokája Borsán, Dobokán és ezek környékén nagy vagyont vitt hozományul férjének. Fiuk József 1744-ben grófi rangot szerzett s ennek fia Farkas mint könyvkiadó irodalombarát, unokája Adám a kincstárnok, mint dúsgazdag nagyúr ismeretesek. Az utóbbiról közszájon forgott az az anekdota, hogy midőn egy nagy debreceni vásáron nem kapott szállást, az első kényelmes eladó házat nyomban kifizette, csakhogy nyugodtan megszállhasson. Két leánya közül Mária, gr. Mikó Imréné (1849) mint egyik legszebb lelkű magyar nagyasszony hagyta hátra női erényekben tündöklő emlékezetét. Róla mintázta Mikó Imre gróf Irány eszméiben azt a női ideált, mely a csillagok tisztaságával ragyog felénk, hogy örök szép példát mutasson és örök hódolatra kényszerítsen. A legifjabb ág, mely legtovább virágzott, IV. János Mihály nevű unokájától származott. Ennek hasonló nevű fia, a színészet nagy barátja Kolozsvárt a volt Jókai (most Jorga) utca sarkán álló nagy házában külön mulatótermet építtetett. Az új épület azonban 1778-ban magától összeomlott, de csakhamar újra fölépítették s az Első Magyar Nemes Színjátszó Társaság itt tartotta meg 1792- ben első magyar színielőadásait. Mihály öccsének, Lászlónak, csodaszép leánya Rhédey Claudia mint Sándor würtembergi herceg neje V. György mai angol király dédanyja lett. A legkisebb fiú, Ferenc ága pedig egy évvel ezelőtt halt ki a dalköltő Fráter Béla és Lóránt édesanyjával, a 87 évet élt gróf Rhédey Juliéval. A színészetpártoló Rhédey Mihály János nevű fiát a kolozsvári néptudat fösvénynek tartotta, de valóban támogatásra érdemes céloktól nem vonta meg áldozatát. Neki nejétől, br. Wesselényi Katától, csak két leánya volt, Stefánia br. Wesselényi Istvénné és Johanna br. P. Intrédy- Horváth Ödönné. Az utóbbi több mint tíz évvel ezelőtt, történt halálakor a debreczeni református kollégium javé ott lanult édesatyja emlékére tett utóörökösödési intézkedésével írta be nevét a legnagyobb adományozók sorába. A Rhédey grófok férfi ágon Rhédey Gáborral már 1897-ben kihaltak, s azóta csak a család nőtagjai tartották fenn a gr. Rhédey nevet. Van azonban a Rhédey családnak még egy nemesi ága is, mely Szatmár megyében él. A grófi ág most elhunyt utolsó női sarja igazi régiszabású magyar nagyúri asszony volt. Férjét már negyven évvel ezelőtt elvesztette s azóta családján kívül csak a közjótékonyságban önként vállalt nemes munkának élt. Kolozsvárt lakott, az Egyetemi Könyvtár és a Vármegyeház közt álló terjedelmes háza emeletén s kora tavasztól késő őszig úgyszólva minden nap, órákig ott lehetett látni őt szép virágos kertjében. Szelíd, jóságos arcáról öreg korában is az optimizmus derűje sugárzott s az a szeretet, mely lelkét minden szép és nemes iránt betöltötte. És ez nemcsak forrón szeretett családja szűkebb körét melegítette. A legnemesebb emberbaráti intézményeknek áldozatos, munkás tagja s működésüknek szívvel-lélekkel dolgos részese volt. A Kolozsvári Jótékony Nőegyletben és a Vörös Kereszt-Egyletben nemcsak méltóságával és nevével, hanem ezrekre rugó áldozatával vitt vezető szerepet, s a Kismester utcában felállított első Népkonyhát sokszor szinte teljesen a maga költségén tartotta fenn. Mindennap elment oda kivenni részét a felügyelet kötelességeiből is. Megkóstolta a szegények ételét és csak akkor volt nyugodt, ha maga is jóízűnek találta azt, s a kiosztásban segíthetett. Az Erdélyi Háziipar és Iparfejlesztő Egyletnek pedig harmincöt évig tartó elnöksége alatt igazi éltető lelke volt. Az egylet és iskolája életét a legnagyobb odaadással vezette és gondozta. Iskoláját csaknem teljesen ő szerelte föl szekrényekkel, padokkal, bútorzata javával, s a legmelegebb szeretettel viselte lelkén a tanszemélyzet ügyét is, úgy, hogy midőn a világháború nehézségei e derék személyzetet a fenntartó egyesület szűkös anyagi eszközei miatt megpróbáltatások elé állították, az elhunyt nagyasszony a sajátjából tette elviselhetővé helyzetüket. Ő tett legtöbbet e nemes célú, értékes intézményért s jóságával, finom, kedves közvetlenségével vezetőknek és tanítványoknak egyaránt szerető gyámola, reménye, élő bizalma volt. Szeretetével és jóságával mindenütt meg tudta nyerni a szíveket; de itt — nem hiába, hogy nők között végezte áldásos tevékenységét, — kétségtelenül a leghélásabb szivekre talált. Itt az ő emlékét a hála glóriája ragyogja be, s ez megmarad, amig ennek az intézetnek őt ismert tanerőiből és növendékeiből egyetlen egy is él. És megmarad emléke, mint nagy családja utolsó sarjának is. Olyan volt ő itt, mint egy óriás máglya utolsó lángsugara, melyben már senki sem érzi a tűz hatalmát vagy romboló erejét.., hanem mindenki csak világában és melegében gyönyörködik. A mennydörgés is az ég sóhajában hal el, s midőn e nagy család utolsó sarja is elköltözött, a zsoltár visszhangzik felénk: Minden elmúlik, ami földi Minden az ég alatt. A megmaradt űrt ami betölti Csupán a lélek az. Ez a lélek pedig nem hal meg.