Pécsi Figyelő, 1880 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1880-02-14 / 7. szám
Közadóban befizetett a megye közönsége a lefolyt évben 1,442.977 ft 451, kr, mely az évi adó összegénél 31.257 ft 61% krral több lévén, kitűnik, hogy a sanyarú anyagi viszonyok daczára régi hátralékok is törlesztettek. A megye 357 községének 2,340.317 írt. értékű cselekvő vagyona van pénzben és ingatlanokban. Járásonként legtöbb cselekvő vagyona van a siklósi járdának, legkevesebb a pécsváradinak, adóssága pedig a legtöbb van a hegyháti járásnak s legkevesebb a baranyavárinak. Ezután a közigazgatási bizottság választott tagjai közül a törvény értelmében öt tag kilépvén, titkos szavazás eszközöltetett, melynek eredménye jön, hogy a beadott 43 szavazat közül mint az öt kilépett tag 43 szavatot kapott s igy azok, névszerint: Szily László, Nádosy Kálmán Feszti Károly, ifjú Jeszenszky Ferencz és Kardos Kálmán újra megválasztattak. Az igazolási választmány is a múlt évi tagokból alakittatott meg. _ Az igazoló választmány jelentése a megejtett uj választásokról tudomásul vétetett s a megválasztott bizottsági tagok igaigazoltattak, s a ministeriumhoz felterjesztetni határoztattak. Az állandó választmány jelentése a mozgósítottak segély alapja és a mértékhitelesítési alap számadásáról tudomásul vétetett. Ezután felolvastatott az állandó választmánynak az 1880 évi megyei költségelőirányzatban a belügyminiszter által eszközölt törlések elleni erélyes hangon irt javaslata. A minister ugyanis törölte a megyei pandúrok ruházatára szükségest s a megyei pénztár által már folyóvá is tett 2721 irtot továbbá megszüntette a batinai dunai biztosi állomást s az árvaszéki könyvezetői állomás fentartási kölségeit a gyámpénztár terhére rótta ki. A miniszer e három rendbeli részint a közbiztonságra hátrányos, részint pedig igazságtalan intézkedése ellen a választmány javaslata értelmében ulóbbi felírás határoztatik. A megyei árvaszék elhelyezésének előterjesztett módozata kissé élénk vitát idézett elő. Az ezen ügyben kiküldött bizotság körében két terv merült fel. Az első szerint a megyei székház egy kisebbszerű épület hozzáragasztása által lett volna kibővítendő, melynek költségei 8000 írtba kerülnének, a másik szerint pedig egy nagyobb épület által lett volna a megyeház kibővítendő, melynél az építkezési költségek 45—50 ezer írtra rúgtak volna. A választmány egyik tervet sem tartja elfogadhatónak; az elsőt azért, mert az épület kulcsinját teljesen ellúzította volna, a másodikat pedig azért, mert oly öszszegbe kerülne, melyet fedezni a megye közönsége képes nem volna, minél fogva a választmány az árvaszéknek bérházbani elhelyezését hozza javaslatba, mire alispány jelenti, hogy a pécsi takarékpénztár azon épülete, melyben jelenleg a Ribai kávéház van, s mely mint értesült 1200 frt évi bérért megkapható, erre a legalmasabb lenne. Szily László nem látja ok és czélszerűnek a megyei pénztár és az árvapénztár elválasztását s különösen azt, hogy miért kelljen épen az árvaszéknek s az árvapénznek a megyeházból, hol legbiztosabb helyen van, kiköltözködnie. Miért nem lehetne épen a számvevőséget a bérházban elhelyezni ? Ezután főispán, és a főjegyző szóllotak a tárgyhoz, melyek után határozatba ment, hogy ezúttal csak a ■szükségelt bérhelyiség kibérlése tárgyában fog a minisztériumhoz felírás intéztetni s a jóváhagyás kinyerése után fog a közellenség elrontotta, ki pediglen megh maradót, és alig maradót valami benne kit vad kit Szeregh (sereg) ell rontot, midőn jöttem Szolonokról kit találtam osztagokba, kicsépeltettem, mi let belőle ki fog tetteni az számadásokból. Egy kút is vagyon, ebben az majorban követ rakattam én az háború élőt, Deszkás kapuját is ell rontották mind, semmi nem maradt benne, nagy erős sövényei volt bekeretve, egy része meg vagyon, többi ell igét. Ezen alább Specifikált Preediumok, vagy kiss puszták, még az elöl is puszták voltak, úgy mint Puszták adamnak (t. i. Battyányi Adamnak) az kegyelmes uram kezéhez. Ustin nevű kiss puszta, erdeje, mezeje alkalmas volna, rétsége is vagyon. Keresztes névü puszta Erdeje vagyon, egy kiss mezeje, rétsége sem igen sok. Darabos névü puszta ez élet Nemes lakás volt, vagyon kiss mezeje és erdeje, rétsége, mint berekitet. Szent László névü Puszta, ez előtt Barát lakás volt, egy kiss mezeje, és anyi rétye, erdeje sem sok. Dörgséze névü kiss Puszta, mezeje vagyon és erdeje, rétsége sémi. Olmás névő kiss Puszta, vagyon Rétsége alkalmas, mezeje és Erdeje vagyon. Gerle névő kiss Puszta, vagyon szép szőlő hegye, de most puszta, kevés szántó földje vagyon, Erdeje sem sok. Júlia néve Puszta. Ennek határában vagyon egy malom, az uraságé eddig csak imigh, amugh forgot, a nyáron nem foroghatot ell romlott volt Tolvajok mint az pusztában nem mert molnár lakni az malomba, most négy új kereket csináltattam reá, két külsőt, ez két Belsőt, ha az hidegb engedni fogh, fogh már forogni, az új esztendő után, vagyon egy kiss szőlőhegye is az ualom felet, Belvárdon laknak kik bírják, az idén az hideghell vette, nem termet rajta, egy puszta Ken Templom is vagyon. Rácz Peterd neve kiss Puszta vagyon, ennek az kiss pusztának vagyon egy kiss mezeje. Kétsége nincsen, gyülés az iránt határozni, hogy minő közigazgatási hivatalokat fog a bérhelyiségben elhelyezni. Olvastatik ezután a vallás- és közoktatási miniszternek az iparszakoktatás tettleges gyámolítása tárgyában a megye közönségéhez intézett rendelete, mely e czélra fordítható pénz hiányában erkölcsileg támogattatni határoztatik. Az állandó választmány előterjesztése folytán a pandurlaktanyák felszerelésére szükségelt 1251 frt engedélyezése tárgyában a belügyministerhez felírás határoztatik. A közgyűlésnek a pécsi és siklósi járási szolgabirák lakbér illetményének felemelése tárgyábani feliratát a minister elutasítván ez érdemben új felírás határoztatik. Az árvaszék jelentése folytán az árvaszéki elnök időközönkénti helyetteséül Sey árvaszéki ülnök választatik meg. Olvastatik ezután a tiszti főügyész előterjesztése, melyben az ügykezelés kibővítése folytán felszaporodott teendők ellátására egy segédet kér maga mellé aljegyzői ranggal és titkári czimmel. Szily László egy alügyészi állomás rendszeresítését indítványozza mire főispány alispány, és főjegyző felszólalása folytán az ügyészi előterjesztés kiadatik az állandó választmánynak véleményadás végett. Borszky Béla kérelme a pécsváradi gyógyszertárnak nevére leendő átruházása tárgyában elfogadtatik s a ministeriumhoz jóváhagyás végett felterjesztetik. A bellyei uradalom azon kérelmével hogy a bellyei körjegyzőséghez tartozó községek közigazgatási költségeihez, hozzájárulása leszállitassék, elutasittatik. Az árvaszék előterjesztése a megyebeli árvavagyon tömeges biztosításáról helyben hagyatik. Főszámvevő jelenti, hogy Nagy Harsány községe a bosniai előfogatosok részére minden adóforint után 10 kv pótadót vetett ki tudomásul vétetik. Bécsi szolgabíró jelenti, hogy a tartós kemény tél folytán a pandúr laktanya fűtésére szükségelt fabeszerzése az előirányzatot 12 írttal meghaladván, ezen összeg kiutalványozását kéri. Alispány utasittatik ezen összeg folyóvá tételére. Hosszúherény község által eszközlött ingatlan eladás tudomásul vétetik. Siklósi szolgabiró jelentése hogy Beremend község 80 frt évi fizetéssel egy pénztárnoki állomást létesített tudomásul vétetik. Nagyharsánynak a laktanya kibővítése indokából határozott pótadó kivetése elfogadtatik. A dárdai uradalomnak a drávapart biztosítási alap ügyében történt leszámítolás ellen beadott kérvénye, mint teljesen indokolt elfogadtatik. Baranyavár község által a bordézma beszedése iránt hozott határozat, mint a közgyűlés elé nem tartozó elutasittatik. Több község által szerzett italmérési jog tárgyábani kérvényekre főjegyző megjegyzi, hogy az ilynemű kérvények utasíthassanak az állandó választmányhoz beható megbírálás végett, minthogy ily szerzések neki ritkán a községek kárára történnek. Szily a mellett szól, hogy az italmérési jog megvásárlása mindig előnnyel jár. Rövid vita után elhatároztatott, hogy a mai tárgysorozatba felvett ilynemű kérvények elfogadtatnak, ezután azonban a főjegyző inditványánya értelmében kiadatnak véleményezés végett az állandó választmánynak. Több magánjellegű s csekély jelenOlasz neve Puszta. Ennek az Pusztának vagyon szőllő hegye puszta, jó elegendő Rétsége, az Uraságh számára szokták kaszáltatni, vagyon elegendő mezeje, és erdeje, egy puszta malom hely is vagyon határában. Ug neve Puszta. Ennek az Pusztának emberi most Belvárdon laknak, kik még élnek, vagyon rétsége, szántó földgye, pusztán állnak, nincsen kinek és mivel szántani, erdeje is elegendő vagyon. Peterd névő majornál, mint oda elő említettem, két föld Pinczét és asotam, volt, az szőllő hegyen, az Ráczok mind ell rontották, 250 akó bor volt benne az Uraságnak, mind ki eregették, az Pinczét elrontották, egy sereg Juhot is szerzettem volt már az majorba, volt 100 darab, azokbúl akarván szaporítani, az Raczok elhajtották. Az kétt Majornál való kárvallás, úgy mint Bellyi és Peterdi Majornál. Veszett szemben Búza . . Cub. 2500 Item az Asztagokban ki kár lett Búza........................... Cub. 700 Zab......................................Cub. 200 Árpa.....................................Cub. 50 Török Búza Tized .... Cub. 100 Mind az Ráczok rontották el mingyárást elsüben. Borakó........................Urna 350 Egy seregh Júh . . . No. 100 Sörtés marha darab . . No. 50 Költ Pécset Ultima Decemberben — t. i. 1709. — Somogy Ferencz s. k. Preesentem Copiam cum seu originali per nos collatam eidem in omnibus Contorruem esse atestamur. 8.g. in Aree Siklós Die 2 a January 1772" Rend: Hoitsy J. lottus de Baranya V. Judicum m. p. (L. S.) — Franciscus Dömeter Tratimotius Jurasso. m. p. (L. S.) Ezen igy hitelesített másolatból leirta, és a türelmes olvasó közönség elé bocsájtotta. N.Bully, 9-ik febr. 1880. KUBÍNYI ELEK. tőségü kérvény elintézése után a kinevezett tiszteletbeli aljegyzők a szokásos esküt letevén a gyűlés feloszlott. Tolnamegyei viszhanyak. Simontornya, 1880. febr. 10. Engedjen igen tisztelt szerkesztő ur becses lapjának hasábjaiban egy kis tért néhány észrevételemre, a „Tolnamegyei Közlöny“ folyó hó 8-án megjelent számában, vasúti ügyre vonatkozó czikkre . Legelőször is tiltakozunk az ellen, mintha az érintett lapban „Bartinai“-val jegyzett czikk az összes, vagyis csak Tolna megye lakói nagyobb részének véleményét tolmácsolná. — Elfogulatlan véleményre hivatkozik a tisztelt czikkíró, de ha elfogulatlan és nem kizárólag Szegszárd városának magán érdekét tartaná Bartinai (?) uram szem előtt, el kellene ismernie azt, hogy a múlt decz. 21-én tartott gyűlésen a tervezett vasút-ügyi bizottmány egy szűkebb körű bizottmányt bízott meg egyelőre a további teendőkkel és csak elismeréssel nyilatkozhatna ugyan ezen szűkebb bizottmány szorgalmia és szorgalmának kézzel fogható eredménye t. i. statistikai alapokon összeállított terve iránt, mely terv különben egyes részleteiben még módosítható. — Nem tagadhatjuk, hogy mi tolnamegyeiek a tervezett vasutvonalt a megye székvárosához minél közelebb vezetve szívesen látnánk, de ha a tervet csakugyan neutrális szemüvegen keresztül vizsgáljuk, számba kell venni, hogy a tervezett vonal a Duna mentét közelítve, nem az, hogy a gőzhajótársaságnak tehet kárt, de igenis azt kell szem előtt tartani, hogy az évnek 2.s részén a Danán való többféle hajózáson az építendő vasútvonaltól a közlekedést elvonók s elég elfogulatlanok vagyunk tovább elismerni, hogy a szűkebb körű vasúti bizottmányt a Bonyhád és Pécsvárad közti óriási hegycsoport, nem pedig rossz akarat megyénk érdekei ellen indította arra, hogy Bonyhád és Szegszárd érintését a combinatióból kihagyta. Mily elfogulatlan módon lesznek lrdümben székvárosunkban megyénk érdekei eldöntve, szolgáljon illustrátióképen azon tény, miszerint székvárosunk közvetlen környékében igen is vannak kiépített és kövezett országutak, sőt s Szegszárd-Gemenczi kizárólagossan Szegszárd érdekében épült, de most romnak induló út a megye erejéből épült, míg a megyében — a budapest-eszéki államutat kivéve — csak járatlanságairól híressé vált országainkkal rendelkezhetünk. Szívesen nyújtunk tehát kezet a szomszéd megyének és nevezetesen Pécs városának a tervezett „Pécs-Budapesti“ vasútvonal kiépíthetésének kivitelére és kinyilatkoztatjuk, hogy minden nemű, tőlünk telhető áldozatra, készen találand bennünket a közérdek. A tervre nézve, ez alkalommal azon szerény nézetemet is kifejezem, miszerint — már szemben azon tervvel, hogy az állam a déli vaspályát megvenni kívánja, csak azon — nem remélt — esetben gondolnám szükségesnek a vonalt Martonvásáron vagy Tétényen túl a budai akadályos hegycsoportozat közt párhuzamos vonalban ez utóbbival Kelenfölddel kapcsolatba hozni, ha nem sikerülne az utóbbi vasúttársasággal előleg is tarifa egyességre lépni. ... v*) *) Észrevételeinket a „T. K.“ érintett czikre visszatartjuk, mert rövid időn azon helyzetben leszünk, hogy ezen vasúti vonal iránya iránt a legutabbi és indokolt tervezetet közölhetjük. Szerk. Gyönyörű egy pár. Amit az utolsó alkalommal Gosztonyi Lajos gyönyörű praxisáról elmondottam, annak a folytatása is gyönyörű. Fenakadván a vizsgálat, jegyzőkönyvbe mondtam, hogy a vizsgálat a jegyző házánál indíttatván meg, hol az akár az ajtón át is meghallgathatja, ami ellene bemondatik, a vizsgálat eredménye általa meghiúsítható, miért szükségesnek tartom, hogy az alispán őt az ebben és ebben a jegyzőkönyvben beismertek alapján felfüggessze, ezeket és ezeket az irományokat tőle elszedesse, a képviselő testületnek átadja, és összes hivataloskodásának kiderítésére alkalmat adjon sat. sat, amint t. i. a botrányos helyzetből, indokolható volt. És képzelje el a szíves olvasó, Gosztonyi nem pirult olyan végzést hozni és előttem, saját tollvivője és a jegyző előtt otromba elbizakodottsággal ugyanott, a jegyző házánál kihirdetni, hogy azt, mikép a vizsgálat a jegyző házánál lett megindítva, határozottan visszautasítja ; azt pedig, amit különben senki sem kívánt, határozottan tagadja, hogy a vádlott jegyzőnek nem volna szabad magát védeni ; végre hogy az haszontalan beszéd és huzavona, mit a dolog mibenlétéről és az emiatt teendőkre nézve elmondottam. Természetes, hogy ezen erkölcsi tekintetben nem qualifikálható merészséggel szemben a végzést így írtam alá: „Aláírom a lakócsai körjegyző lakásán és azt, hogy a vizsgálat itt lett megindítva, határozottan fentartom. Sterba János.“ Mennyire lesz képes a kaposvári járás szolgabirájának ezen legszelídebben kimondva tudva valótlan állítása, hogy a vizsgálat nem a jegyző lakásán lett megindítva, az ő becsületét az ő általa kormányzott járás értelmiségénél, a romlatlan erkölcsi népnél, sőt járása csőcselékénél, végtére a jegyző bűnét a törvényszék előtt tudva valótlan bizonysággal önmagától oltalmazó alispánnál kívánatos színben feltüntetni, arra természetesen nincs mértékem ; de ha volna is, azt alkalmazni azért sem volna bátorságom, nehogy eljárásommal épen azt emeljem az alispán gráfiájában, kit ezen egyetlen jellemző vonása miatt a megye szolgálatára méltatlannak gondolok — már hogy azon erkölcstan szerint gondolom méltatlannak, melynek iskolájához, meglehet, hogy öreg napjaimban tán tévesen, de rendületlenül ragaszkodom. Az alispánnak a törvényszék előtt tanúsított hasonló merészségével szemben tanácsosabbnak tartom Fenyessy Ödönnek, szigetvári tiszteletbeli szolgabírónak egy a szinte ilyen fajta merészségét Gosztonyiével párhuzamba hozni. Néhány év előtt Jankovics Márton lakócsai lakos a lakócsai körjegyzőség útján azon felszólítást kapta a kaposvári árvaszéktől, hogy Jucskár Borbála árvát illető kamattartozását az árvaszékhez beküldje ; Jankovics megkérte a jegyzőt, hogy elszállítás végett fogadja el a követelt 14 forint néhány krajcrárt; a jegyző megtette a szívességet; elfogadta a pénzt; elismervényt is adott róla ; és a pénzt az árvaszéknek csakugyan fel nem küldötte. Nagy időköz múlva az árva férjhez ment a jegyző alázatos szolgájához Brezovics György kisbiróhoz; az árvaszék kiutalványozta a tőkét és kamatokat, de Jankovicsot másodszor is felszólította, hogy a hátralékos kamatot most már a volt árvának fizesse ki. Jankovics így az elismervény és felszólító irat birtokában elment a jegyzőhöz; ez azt mondta, hogy tévedésnek kell lenni a dologban; majd ő rendbe hozza az egészet; és alkalmasint, mert a pénzét elkártyázta, a dolgot csakugyan rendbe nem hozta. 1877 vége felé roppant sok mindenféle panasz jutott Lakócsáról a szigetvári szolgabirósághoz a jegyzőnek hasonló mesterfogásai miatt, és Fenyessy Ödön jött ki 1878 január havában a vizsgálatot foganatosítani. A jegyzőhöz szállt, a panaszlókat a jegyzőhez idézte, és a jegyző jelenlétében hallgatta ki őket és a tanukat, annak jelenlétében fogalmazta a jegyzőkönyvet, minduntalan közbe közbe a jegyző védelmét is befogadván; ez nyomást gyakorolt a panaszlókra; kezdtek Fenyessyre mint a jegyző pártolójára gyanakodni; míg Jankovics megjelenése, ki a panasz aláírói közt nem volt, és panaszának előadása a panaszlókat arról tökéletesen meg nem győzte, hogy Fenyessy a jegyző csalásait csakugyan el akarja simítani. A derék szolgabirácska t. i. megnézte a két okiratot, meghallgatta Jankovicsot, de szavait jegyzőkönyvbe nem vette, hanem a legkomolyabb hivatalos nyugalommal viszszaadta az iratokat és azt mondta Jankovicsnak, hogy ezen ügy nem tartozik a vizsgálat tárgyához, mit természetesen a jegyző a legszarkasztikusabb hideg mosollyal kisért. A panaszlók közt lévő tanító és mások jól lehuzogattattak ; a jegyzőkönyv úgy amúgy felvétetett; a szolgabiró néhány jó ebéd és vacsora után eltávozott, és minden maradt a réginél azon egy eredmények kivételével, hogy a jegyző a rá következett aratás táján zárt ára rozsot annak kijelentésével adott a volt árva férjének, hogy Jankovics ennél többet nem fizetett; miért aztán a férj Jankovicsot a még hátra lévő 7 forintért ismételve megtámadta. A katonaság számára szállított fa árának szőnyegen forgott elsikkasztása azonban nem hagyott az embereknek nyugtát; egy képviselőtársam nekem szemrehányást tett, hogy a jegyző rablásairól, noha képviselő vagyok, hallgatok ; elmondta a hamis nyugtával elkövetett sikkasztást, és én—bocsánatot kérek a nemes tisztviselő uraktól, hogy gyalázatomat be kell vallanom — utána voltam, hogy ezen sikkasztás az 1877-dik évi bírói számadásnak csak 1878 szeptember havában történt felolvasása alkalmából a képviselő testületnél és a szolgabiróságnál még egyszer szőnyegre hozassék. A vizsgálat 1879 márczius havában indult meg Lakócsán, már nem a jegyző házánál, hanem részint a boltos részint a postamester házánál folytattatott több napon át, és én az itt felmerültek közül csak azon egy mozzanatot kívánom most kiemelni, mely a Gosztonyi és Fenyőssy lelkülete közötti párhuzam megállapítására szükséges. A vizsgálat első napján felolvasta Fenyőssy mintegy 8—10 személy jelenlétében az én feljelentésemet és azt a valótlanságot állította az én nevetségessé tételemre, hogy feljelentésemnek nincsen semmi helye; mit én, képtelennek tartván egy szolgabirót pajkoskodásra, elhittem, és arra kértem, hogy a jegyzőkönyvben felvetessék, miszerint a feljelentést ekkor és ekkor nyújtottam be; másnap azonban egészen véletlenül pillantottam meg, hogy feljelentésemen ott áll saját kezemtől a találomra mondotttól eltérő keltezés. Ekkor már olyas valamit gondoltam Fenyessyről, mint amilyen azon két alkalommal villant agyamon keresztül, mikor az alispán törvényszék előtti és mikor Gosztonyinak a jegyzői laknak állításaival volt gyomorfelkeverő szerencsém megismerkedni. De ez csak elősze volt annak, ami következett. Minthogy feljelentésemben azon eset is fel volt említve, hogy Jankovics panasza mellőztetett, a drágalátos szolgabirácska annak feltevésében, hogy Jankovics Márton nincs a jelenlévők között, nem pirult férfi létére azon gyermekben még nem tűrhető tudva valótalan állítással fellépni, hogy ő neki ezen panaszt soha senki elő nem adta. Azonban a szegény fráter egyszerre csak valamennyi jelenlévő hallatára azt hallja Jankovicstól szemei közé vágatni, hogy igenis ő előtta, a szdgari a iratokat el is olvasta, és ilyen és ilyen szavakkal utasította el panaszrát, mire persze Somogy vármegye méltó képviselője úgy elhallgatott a falusi ember előtt, mint a lopáson, vagy hazugságon kapott schuszterinas a majszterna asszony általi megleczkéztetésre. Itt a párhuzam nem esik Gosztonyi és Fenyőssy, hanem e gyönyörű pár és Csépán Antal alispán között is. Reményem, hogy Fenyőssy, mint aki maga is az alispántól kért önmaga ellen a „Balpárt“ czímű kaposvári lapban általam nyilvánosságra hozottak miatt vizsgálatot, annyi figyelemmel csak lesz Gosztonyi és különösen Csépán irányában, hogy ezen párhuzamba tétel miatt magát egy cseppet sem fogja szégyelleni. Jankovics panasza felvétetett: a kis bíró kivallotta, hogy csak az első vizsgálat után következő nyáron kapta a zárt ára rozsot; beismerte, hogy Jankovicsot a jegyző fülentése folytán a másik1 forintért zaklatta, de a jegyző azzal vágta ki magát a vármegye embere előtt, hogy ő a másik hét forintért írásokat készített a volt árvának ; Fenyessynek pedig eszébe nem jutott, hogy az árva pénz kiutalványozása iránti kérvény írásáért járó 40, és a netán szükséges községi bizonyítvány megírásáért járó 20 kr. összesen csak 60 krt tesz, és hogy így 7 írtért legalább is 11 folyamodvány megírásának fillentésével van a sikkasztás tíz rétben, de oly nyomorultul letakarva, hogy orgazda legyen, ki e ritka hálón keresztül a sikkasztás bűnét nem látja. A volt árva mai napig sem kapta meg a pénzét, Jankovics pedig mai napig sincs a befizetésről nyugtatva. Szegény kaposvári járás ! Őrt hiába mondja valaki, hogy „épen virradt, mikor a szomszédomat ott fogtam az istállóm előtt, hogy a borját vezette“, mert az ő drágalátos szolgabirája azzal képes a haszontalan beszédet és huzavonát levágni: „Hogy múlt kedden kivirradt volna, azt határozottan visszautasítom.“ Ez a 18 éves praxis diadala. Hogy a Jankovics lefűzte Fenyessy praxisa a szigetvári járásban hány éves, azt meg nem mondhatom, hanem mások mondják, hogy két igen szép fogata van. Hogy vinné el szőrén szálán Szörény vármegyébe! A manó tudja hogyan van, hogy azok a királyi hivatalnokok ott Szigetvárait akár a bíróságnál, akár az adóhivatalnál semmire sem mehetnek. Nem szégyentik magukat? Lakócsán, 1880. február 8-án. Szerba János, _____ plébános. Törvényszéki csarnok. Előadott polgári ügyek : Karácsonyi Máté, Komor Máté és neje ellen szerződés érvénytelenítés. Hergyó Katalin, Hergyó József ellen örökség megítélése iránt. Kis Julis és Kis Béni (öreg) ellen örökség megítélése iránt. Golds Minda Pavkovics Jaka ellen 320 f. örökség iránti pere. Stangl József, özv. Jauch Jánosné ellen örökösödés. Meister József és veje Stigler Ferencz és veje ellen ingatlanok tulajdonjoga iránt. Dóczi Józsefné vbukott Dóczy József csődtömege elleni igénypere. Vbukott Dóczy József csődtömege perügyelője, Dóczy Józsefné ellen okirat megsemmisítése iránti pere. Előadandó büntető ügyek: Február 17. Ács József ellen, lopás végt. Szayer Mátyás és t. ellen zártörés végtárgyalás. Február 18. Hergyó Bencze Mártonné és t. ellen súlyos t. sértés. Dabróczky Pálné ellen zártörés. Ifjú Sárközy István ellen talált vagyon eltulajdonítás. Február 20. Palaits Lukács ellen súlyos t. sértés. Wackler József ellen zártörés. Kis Györgyné ellen szülei bántalmazás végt. Különfélék. — A nőegylet által a kaszinó és Hattyú épület egyesült termében f. hó - én rendezett „közvacsora“ általános vélemény szerint felülmulta minden előzőit. Az ételek és italok kitűnősége s nagy választéka s mindazon tényezők, melyek a nőegylet ezen társas estélyét a farsangi mulatságok legkedélyesebbjei közé sorozzák, oly nagy közönséget gyűjtöttek össze, hogy a két nagy teremben alig lehetett megmozdulni. A megelőző évben is nehéz volt az étteremben helyet kapni, most azonban valósággal küzdeni kellett a helyért, mely mindazáltal az általános derült hangulatra nyomasztó befolyással nem volt, sőtt inkább a jó kedv úgy itt mint a tánctteremben oly általános volt, hogy a szó szoros értelmében kivilágos kiviradtig tartott. A női közönség is virradatkor hagyta el az igazán jó mulatság színhelyét. A nőegylet büszke lehet, mert ha a bálozó közönség minden estélyt elfeled is, azt nem, melyen a nőegylet buzgalma oly kiváló gondot fordított az általános jókedv felélesztésére és föntartására. — Méltó elismerés illeti meg a nőegylet t. választm. tagjait, kik teljes lélekkel azon voltak, hogy az estét felejthetetlenné tegyék azok előtt, a kik megjelentek. — Itt láttuk az egyesület, sőt az egész város által, szeretett és tisztelt elnöknő Cseh Kövér Anna ő méltósága vezérlete alatt: Förster Béláné, Littke Józsefné, Koszits Szilárdné, Plainer Lajosné, Ottocska Gézáné, Krasznay Mihályné és még igen sok úrhölgyet, kik szives modoruk és szolgálatkészségük által a mulatságnak oly pezsgő színezetet adtak, a minővel ez idén, egyik sem dicsekedhetett. — A tánczterem díszítése egyszerű volt