Pécsi Figyelő, 1893. július-szeptember (21. évfolyam, 52-77. szám)
1893-07-05 / 53. szám
4 . (Versenytárgyalások a színházépítésnél.) A színügyi bizottság a tanácsosai együttesen ülést tart csütörtökön, e hótodikán, délután 4 órakor. Az ülés az új színház fűtési és szellőztetési berendezésére, s a kőfaragó munkákra nézve megtartott versenytárgyalás eredménye fölött intézkedik. (Brutális öngyilkos.) Egyhamar nem emlékezünk olyan vadsággal végzett öngyilkosságra, mint aminől a M. és V. K. Keő községben a 65 éves mellett is „ifjú“ előnevet viselő Simon Sándor nevű református vallásu telkes polgárt, ki mintegy harminczezer forintig megy a vagyona becslésében, június 25-ödikén reggel iszonyúan összevagdalva s vérében fagyva holtan találták ágyában. Eleintén azt hitték, hogy gyilkosok ölték meg ilyen kegyetlenül, sőt egyenesen az elhúnytnak fiát gyanúsították a szörnyű bűnnel. De a törvényszéki bonczolás kiderítette, hogy ifjú Simon Sándor a maga kezével vetett véget életének, mégpedig beszámíthatatlan állapotban. Hogy mennyire beszámíthatatlan lehetett az öreg, arra következtetni enged az öngyilkosságnak az orvosi vizsgálat alkalmával a jelek alapján megállapított valószínű lefolyása. Az öngyilkosságot Simon Sándor egy 26 centiméter hosszú életlen késsel hajtotta végre. Először a nyakát akarta elmetszeni. Bele is vágott valahogy, de a seb csak a torokig hatott s nem lett azonnal halálos. Ekkor a balkarján az ereket próbálta elmetszeni , de a kés nem mélyedt a főerekig. A kétszer sem sikerült kísérlet után a szíve felé szúrt, bele is talált, de ezzel nem elégedett meg, mert negyedszer még a máján is ejtett szintén halálos szúrást. Sőt még ekkor sem fogyott el az ereje, mert végezetül még kétszer döfött a hasába is. Enynyi és ily végzetes sebből vérezve végre ki kellett múlnia, így olvasván az öngyilkosság leírását, szinte hihetetlennek találjuk, hogy Simon Sándor csakugyan önön kezével oltotta ki életét, s nagyon is helyet adunk annak a gyanúnak, hogy a különben is gazdag, tehát irigyelt öreget idegen kéz küldte a másvilágra ily rettenetes fölkonczolás után. (A jogi alapvizsgálat megkönynyítése.) A budapesti tudományegyetem jogtanári kara azt határozta, hogy a jogbölcselet jövőre ne legyen a második alapvizsgálat tárgya; mint szigorlati tárgyat azonban fönntartják. (Nyugalomba vonuló uradalmi ügyész.) A közszeretetben álló „Pali bácsi,aki barátságos modorával mindenkit meg tud nyerni, s akinek ennélfogva csak tisztelői vannak, az Albrecht főherczegi uradalomnak régtől fogva ügyésze, Kisfaludy Pál, nyugalomba vonul. Albrecht főherczeg — hosszas tartóztatás után — mégis teljesítette ügyészének kérelmét, s több mint negyven évi működés után nyugalomba bocsátja az ő buzgó és lelkiismeretes tisztviselőjét. A nyugdíjazás október elsejétől kezdődik. (Szolgabiró-búcsúztatás.) Szombaton foglalta el új állomáshelyét, a pécsi szolgabirói széket, Jeszenszky Gyula volt mohácsi tb. főszolgabíró. Tizenhárom éven át működött a mohácsi járás főszolgabirói hivatalánál s a rábízott ügyek gyors és igazságos elintézése által jó közigazgatási tisztviselő hírére tett szert. A Mohács város társadalmi életében is népszerű ember távozásakor tisztelői búcsúlakomát rendeztek a kaszinóban, ahol Német Lipót ügyvéd búcsúztatta el a kaszinónak is szeretett és legrégibb tagját. (Pótvásár.) A Baranyavár községben június hó 5-ödikére esett, de elmaradt országos vásár helyett július 10-edikén lesz miniszterileg megengedett pótvásár. (Magyar tanárok Görögországban.) Magyar középiskolai tanárok, a klasszikus nyelvek szakoktatói, tanulmányútra indultak Görögországba, minek czélja: a saját szemlélet alkalmazása előbb az iskolában, majd meg az irodalom terén. A tanulmányútra rándulók közt van Buzássy Ábel cziszterczi rendű pécsi főgimnáziumi tanár is. A társaság június 23-adikán indult a nagy körútra, melybe beleesnek a régi Hellasz emlékezetes helyei és Konstantinápoly. Jövőre Itáliát teszik tanulmányuk tárgyává a tanárok. (Az új drávai kid) ügyében a megye Benyovszky főszolgabíró által megtartotta az érdekeltséggel a tárgyalást, melynek eredménye nem valami fényes, de ismerve a siklósi járás kis és szegény községeit, áldozatukat kicsinynek venni nem szabad. Az érdekelt községek ajánlatai a következők: Siklós 10,000 frt, Harkány 1000 (esetleg 5000) frt, Gordisa 300 frt, Maty 400 frt, Haraszti 100 frt, Old 50 frt, Terehegy 100 frt, Gyűd 200 frt és kőanyag, Viszló 200 frt, Mária 60 frt, Szava 50 frt, Csarnóta 50 frt, Dráva-Szabolcs 200 frt, Csehi 100 frt, Kovácshida 50 frt, összesen 12,860 frt. Továbbá Ipacsfa természetben ad 100 kézi napszámot, Csepely 60 kézi napszámot, Szerdahely 60 kézi napszámot. Csupán a siklósi uradalom, Siklós és Harkány emelkedésének akadék gátja, nem tett semmi ajánlatot. (Színházi műsor.) Ma szerdán Dezséri Gyula jutalomjátékául Pintér Imre fölléptével: „Szellő Judit“ népszínmű 3 fölv. itt először. Irta Pintér Imre, zenéjét Orbán Árpád. A főszerepeket a vendégszereplő Pintér Imrén kívül Dezséri, Szathmári Zsuzsa, R. Balog Etel, Pethes, Polgár, Follinus játszák. Csütörtökön : „Pepi“ bohózat 3 fölv. Megyeri Dezsőtől. Itt először. Pénteken: „Dr. Krausz“ vígjáték 5 fölv. L’ Arronge-tól. Szombaton : „II. Rákóczy Ferencz fogsága“ színmű 5 fölv. Szigligetitől. Vasárnap, délután 3 órakor : „Fenegyerekek“ bohózat 3 fölv. Este 8 órakor: Hilgermann Laura, Jászay Mari és Polónyi művészestélye. (Halálozás.) Krautszak Jánosné született Gillming Klementin julius hó 29-én 33 éves korában elhúnyt Pécsett. Temetése a család nagyszámú tisztelőinek részvéte mellett julius 1-én ment végbe. — Schuszter Anna junius 29 edikén 20 éves korában elhúnyt Pécsett. — Hartmann Józsefné született Löffler Anna e hó másodikén 55 éves korában elhúnyt Pécsett. — S co s sa Emil III. éves tanítójelölt e hó 3-án 20 éves korában elhúnyt Pécsett. —Darázs Miska meghalt.) Fogyott, egyre fogyott, aztán elpattant az ötödik húr is. Mert ha a czigánynál öt húr pattan, akkor az az ötödik húr csak az ő szíve húrja lehet: a hegedűjén csupán négy húr feszül. Darázs Miska, az „úri czigány“-ok egyik tipikus alakja, a sok hányattatás után Székesfehérvárott pihent meg, de ott aztán örökre. Utolsó időkben már mindenki láthatta vesztét, aki a Miska czigányt ismerte. Imádkozott, nagyon sokat imádkozott, templomba járt, s térdre borulva imádkozott a Miska czigány. Nagy szó ez olyan világfi-czigánynál, aki csak káromkodni tanult. Hogy Istenéhez tért, jele, hogy nagy baja volt. Vesztét érezte, s szeretett volna még élni. Hiszen azt a menyecske-leányzót is, kire azt mondta, hogy Koppenhágából hozta feleségül, csak vigasztalásul fűzte a karjára. Önmagát akarta megcsalni vele, hogy ő még ifjú, egészségtől viruló legény. Hanem a „kaszás embert“ nem lehet czigányfogással lóvá tenni. Miska czigány már az ő személyje volt. Pedig kár azért a nyughatatlan, megförhetetlen, hamis zuzájú, az inget is lemuzsikáló derék czigányprímásért, aki valóban nagyon szépen tudott játszani a hegedűn meg a czigánymuzsikát szerető emberek szivbúrjain. Pihenj Miska, sokat fáradtál, hadd muzsikáljanak neked is már egyszer — odafönt a Dávid muzsikusai. De azok aztán húzzák ám neked oly szépen, mint te húztad ide lenn nekünk ! — (A hadtestparancsnok Pécsett.) Lobkowitz herczeg hadtestparancsnok a pécsi 52. gy. ezred fölülvizsgálása végett vasárnap este Pécsre érkezett s a „Hajó“ fogadóba szállt. — (A Jászai-Hilgerman Polónyiféle művészestély.) Jászai Mari a budapesti nemzeti színház tragikája, Hilgermann Laura asszony, a magyar kir. operaház tagja és Polonyi Elemér zongoraművész vasárnap július hó 9-én este a színkörben hangversenyt rendeznek a következő műsorral: 1. Balletrészlet az „Alceste“ dalműből, szerző Gluk-Saint- Saens. Előadja Polonyi Elemér. 2. „Jehovah“ költemény, irta Kis József, szavalja Jászai Mari. 3. a) „Ária“ a 16-ik századból Alessandro Stradella. b) „Bölcsődal“, Mozarttól. c) „Hagyj álmodni szerelemről“, Hubay Jenőtől. Énekli Hilgermann Laura. 4. a) „Étude“, Paganini-Liszt. b) „Scherzo“ Chopin. Előadja *Po-onyi Elemér. 5. Költemények : Musset, Kiss József. Szavalja Jászai Mari. 6. a) „Ismered ama hont“ ; Thomas. „Mignon“ dalművéből Franztól. b) „őszszel“ Franztól. Énekli Hilgermann Laura. 7. a) „Berceuse“ Griegtől. b) „Magyar ábránd“ Polonyitól. Előadja Polonyi Elemér./A helyárak a következők lesznek : Páholy 6 frt. Támlásszék az első 7 sorban 1 frt 50 kr. I-ső rendű zártszék az utána következő 3 sorban 1 frt. 2-ed rendű zártszék az utolsó 3 sorban 80 kr. Földszinti állóhely 60 kr. Diák-, katona- és gyermekjegy 40 kr. Karzati zártszék 40 kr. Karzati oldal-zártszék 30 kr. Karzati állóhely 20 kr. Jegyek a hangversenyre csütörtökön f. hó 6-án már előre válthatók a nappali pénztárnál a szokott pénztári órákban. (Színésznő öngyilkossági kísérlete.) Pénteken estefelé Kalocsa Róza, a pécsi színtársulat tagja, revolverrel magára lőtt. A golyó a mellébe hatolt. Hogy sértett-e meg nemesebb részeket, nem tudják. A sebesültet kórházba szállították, hol élet-halál közt fekszik. Hogy mi indította e tettre, erre nézve nem ad fölvilágosítást; nem csoda aztán, hogy a pletykát kedvelő nyelvek mindenféle regényes meséket terjesztenek. Annyi bizonyos, hogy az ideges természetű nő nem a legépebb lelkiállapotban rögtönözte e fölösleges szezénát, s hogy ennek a tettnek már régen megvoltak az előjátékai, mikor például két éjjel egymás után kilövöldözött az ablakon, halálra ijesztve a szomszédokat. — (Drága iskola.) A közoktatásügy minisztere az állami reáliskolákban, s igy a pécsiben is, a jövő iskolaévvel fölemelte a tandijat, mely — a hittanítás diját nem számítva bele — 24 frt lesz az iskolaévre. — (Mégis csak lesznek apáczák a megyei árvaházban.) A Pécsi Közlöny után mi is megírtuk, hogy a megyei árvaházba nem kaptak irgalmas nővéreket nevelőkül, mert abban a reánk kellemes helyzetben volt a gráczi kolostor, hogy nem adhatott apáczákat. Korai öröm volt. A nehézségeket már elhárították, s most az alispán van „abban a kellemes helyzetben“, hogy megköszönje a közbenjáróknak „ez ügyben tett hathatós és sikeres közreműködésüket.“ (Az esperesek értekezlete Troll alapítványa fölött.) Péchy József tolnai prépost, mint az egyházmegye legidősebb esperese julius hónapban három csoportra osztva Tolnára, Nádasdra és Harkányra tanácskozásra hívta meg a kerületi espereseket, hogy Fölkér Mátyás értény kerületi esperes indítványa fölött döntsenek. A nevezett esperes ugyanis azt indítványozta, hogy Troll Ferencz pápai praelátus által az egyházmegyei esperesek számára letett 20,000 frtos alapítványnak két első évi kamatait jótékony czélra szenteljék. Az első évi kamatösszegből tegyenek alapítványt, melynek jövedelmét két negyedéves pécsi tanítójelölt nyerje ösztöndíj gyanánt. A második évi járuléknak évi kamatait pedig azon két pécs-egyházmegyei negyedéves papnövendék kapja, kik a Szent Pál-társulat irodalmi kör tagjainak titkos szavazata által arra érdemesittetnek. Ez indítványtól már vannak eltérő nézetek, s ezért hívják össze az értekezleteket. (Szerencse a szerencsétlenségben.) Az Eszékről vasárnap reggel Pécsre érkező vonat utasai egy borzalmas de azért szerencsés kimenetelű eseménynek voltak szemtanúi. Az üszögi állomás közelében levő egyik sorompónál ugyanis egy egyfogatú kocsi épen akkor hajtatott a vágányon át, midőn a vonat már alig volt 50 lépésnyire előtte s rendes sebességével robogott. A vonatvezető ezt látva rögtön jelt adott a megállásra, mi azonban az összeütközés előtt már nem volt lehetséges. A mozdony a a vágányok közt hátsó kerekeivel állva maradt kocsinak neki ment, a kocsiban ülő mintegy 10 éves gyermeket a partra kivetette, s a kocsit magát ketté szakítva, hátsó részét maga előtt tolta, mig a vonatot megállítani sikerült. A kocsi eleje a lóval együtt szintén szerencsésen megmenekült az agyonzúzástól. — (Öt tanulóval több.) A középiskolamizériák, melyeken a város nem tud — mert nem akar — segíteni, nem múlnak el ezáltal, hogy a közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy a főgimnáziumelső osztályába a törvényes 60 helyett 65 tanulót vehessenek föl. Lehet, hogy több nem is jelentkezik, de ez nem azt fogja jelenteni, hogy nincs hiány középiskolákban, hanem azt, hogy a szülők máris elriadtak Pécstől, s ezt a várost számításba sem véve, mennek más vidékre, ahol tárt karokkal fogadják a középiskolák felé tóduló ifjakat. Ez alka ______PÉCSI FIGYELŐ._____________ 1893. julius 5-én.