Pécsi Figyelő, 1895. október-december (23. évfolyam, 224-299. szám)

1895-10-01 / 224. szám

, O­p­r­i­s Péter posta és távirda igazgató, Gruber Gusztáv és Tolnai Antal kir. táblai birák, An­gyal Pál trvszéki biró, Zsolnay György kir. fő­ügyészi helyettes, E­r­r­e­t­h János és S­z­i­l­y Pongrác orsz. képviselők, B­á­n­f­f­a­y Simon kir. tanácsos s a közjegyzői kamara elnöke, Kovácsffy Kálmán állami főmérnök, B­e­r­c­e­lf­i István kataszteri fel­ügyelő, S­a­l­a­m­o­n József kir. tanfelügyelő, S­e­y László árvaszéki elnök, K­o­s­z­i­t­s Kamill megyei főjegyző, Nagy Jenő megyei főügyész, Jeszenszky Lajos árvaszéki ülnök, D­a­r­ó­c­y Aladár főispáni titkár, Polgár Jenő főbíró, Majorossy Imre városi főjegyző, V­a­s­z­a­r­y Gyula főkapitány , Deutsch Kornél főszámvevő, Biedermann Rezső, O­r­s­z­á­g­h Lajos, S­z­i­l­y Tamás földbirto­kosok, O­t­ó­c­s­k­a Géza gazd. egyesületi elnök, V­á­­rady Ferenc megyei levéltáros és lapszerkesztő, Bl­u­m Béla dr. kir. közjegyző, W­i­e­s­n­e­r Kajmár bányaigazgató, Károly Ignác apát-plébános, In­c­é­d­y Dénes főgimn. igazgató, L­i­tt­k­e József keresk. kamarai elnök, Kindl József segélyegyleti igazgató, Erreth Kálmán és Jankovics Hugó városi bizotts. tágok Pécsről vasúton Mohácsra utaz­tak, hol hozzájuk még Stajevics János orsz. képviselő, T­r­i­x­t­e­r Károly főbíró, B­o­g­y­a­y Vince csendőrkapitány, Wil­finger Pál révkapi­tány, Német Lipót, Varga Alajos, M­a­r­g­i­t­a­i Péter, Szi­vér István ügyvédek csatlakoztak. Mo­hácson az egész társaság a készen álló főhercegi ko­csikon elhelyezkedve Főherceglakra hajtatott, s itt még Antal Pál és Benyovszky Manó főbirák csatlakozván, az uradalmi vendéglő kertjében gyüle­keztek. Három órakor a kastélyból kocsikon megér­kezett a főhercegi család udvari kíséretével. Fri­gyes főherceg ez alkalommal magyar tábornoki díszruhát, míg fenséges neje, Izabella főherceg­asszony arany virágokkal gazdagon díszített nehéz fehér selyem ruhát viselt, brilliáns nyakékkel, ugyan­ilyen fülbevalókkal s drágakövekkel kirakott karpe­­recekkel. A négy kis főhercegnő vörös hímzéssel dí­szített fehér varrottas ruhákban jelent meg. A ven­dégeket a főhercegnek Szily alispán, a főherceg asszonynak pedig Kardos főispán bemutatván, a társaság a vendéglő emeleti nagytermébe vonult s helyet fog­lalt a nagy­­ alakban összeállított s fejedelmi pom­pával teritett asztal körül. A főhelyet az asztalközé­­pen Izabella főhercegasszony foglalta el, jobbján Troli c. püspök, balján pedig Kardos főispán foglalt helyet. Trolitól jobbra Marianne főher­cegnő, mellette Dragonescu s tovább S­t­a­j­e­­v­i­t­s képviselő, Szily Tamás, O­r­s­z­á­g­h Lajos, Biedermann Rezső, Angyal Pál ültek. A főispán balján Natalie főhercegnő, mellette D­o­la­sz­a­y kanonok, majd Szily Pongrác, Gruber és Tolnai táblabirák, B­o­g­y­a­y csendőrszázados és Jeszenszky Lajos foglaltak helyet. A főher­­cegasszonynyal szemben ült Frigyes főherceg, jobbján Henriette, balján Krisztina főher­cegnőkkel. Henriette főhercegnő mellett Szily al­ispán, majd Chotek grófnő, Károly Ignác... Opris és Erreth képviselő, míg Krisztina főher­cegnő mellett B­á­n­f­f­a­y, ezentúl Zsolnay, A­n­­t­a­l Pál, Ótócska, Littke stb. ültek. Az ebéd „menu“-je a következő volt : Potage Printanier á la Royale Fogasch houilli sauce Hollandaise Alloyau á VAnglaise sauce Madére Fricassée de volailles á la Chevaliére Potés de foies-gras en croutes á la gelée Selles et cuissots de chevreuils rolle sées Groseiles et Poivrade Saladé de laitues Fonds d'Artichauts á la Colbert Croutes á V Ananas au kirsch Glaces aux fruits Petits gateaux Dessert. Mindehhez volt sör, sherry, villányi aszú és vörös borok, rajnai fehér, pezsgő. Ebéd alatt a 44. sz. gyalogezred zenekara ját­szott s csakhamar fesztelen hangulat uralkodott az asztalnál, miben a főhercegi pár dicséretes példával járt elől. A csaknem másfél óra hosszat tartott ebéd befejeztével az egész előkelő társaság ismét a kertbe ment le, hol finom szivarokkal szolgáltak a vendé­geknek s megkezdődött a cercle. A főhercegasszony egy ez alkalomra emelt díszes sátorszerü pavillonban fogadta vendégeit, Frigyes főherceg pedig a sátor előtt társalgott a legjobb hangulatban s a jelen vol­taknak majd mindegyikét megszólítással tüntette ki. Egy órai társalgás után a főhercegi család és kísé­rete a vendégek zajos és lelkes éljenzésétől kísérve, ismét a kastélyba hajtatott, mire a vendégsereg is csakhamar Mohács felé vette útját az előállt főher­cegi kocsikon, honnét az éjjeli vonaton tértek haza egy valamennyiök előtt emlékezetes nap kellemes reminiszcenciáival. — Én szeretem a férjemet s igy ismerem ezt az érzelmet. — Tehát szeretni mindenkit szabad ? — kérdé ismét a férfiú. — Azt tanácslom önnek, hogy azt a nőt sze­resse, a­kiről hiszi, hogy önt is fogja idővel sze­retni. — Igenis úgy teszek. Még egy kérdést. A barna vagy a szőke nő-e hűségesebb ? Melyiknek for­róbb a szíve ? — Uram ! ezt mi nők nem tudjuk megítélni .... Önök férfiak ítéljenek a fölött. — Igenis! kezét csókolom nagyság ! Szóval, szeretni szabad, ha mindjárt nem is szeretik az embert! A férfiú eltűnt s utána nem sokára megjött az ügyvéd is a sorházból. — No kedves feleségem, jó ügyvédnek lenni ? — kérdé kedélyesen. — Nem, unom magamat! felelé a nő. — Ödön úr, kész a végzés, a­mit reá bíztam ? fordult a fiatal ember felé. — Kérem, tessék ! — válaszold a fiatal segéd és átnyújtotta a periratot az ügyvédnek. Az ügyvéd nejéhez fordult: — Kérlek édes ! én olvasom a tisztázatot, te nézd a fogalmazványt, ha hibázom szólt. Az ügyvéd most olvasott. Tagadom, hogy alperes nem szép asszony, mert ő adós . . . Az ügyvéd ingerülten félbeszakította az olva­sást és felkiáltott ! — Megbolondult maga Ödön úr, hogy ilyene­ket ir egy periratba ? — Engedelmet kérek . . . dadogá a fiatal em­ber s elvörösödött. Az ügyvéd ismét olvasott: Az adós, az én vagyok, a szép asszony az ő, én szeretem és imádom, óh de bájos is Ő ! — Teringettél! — kiálltott fel az ügyvéd — mondhatom, Ödön úr, hogy maga egészen megbolon­dult. Ugyan mit szólt volna ehhez a járásbíró, ha olvassa. Ezer szerencse, hogy észrevettem ezeket a bolondságokat! Ödön úr szeretett volna a föld alá sülyedni, hogy ne lássa őt az a szép asszony, a­ki úgy meg­zavarta a fejét. Az ügyvéd erre egész komolyan oda fordult a feleségéhez és haragosan így szólt: — Íme ez a te befolyásod! — Nem értelek ? — válaszolt a szép me­nyecske. — Pedig a dolog igen világos. Ödön egészen megbolondul, ha te még tovább is az irodában ma­radsz ! Borzasztó ! Egy periratban szerelmi vallomá­sokat mert írni ez a fiú ! A menyecske maga is átlátta, hogy Ödön úr nemcsak a fejét, de talán már a szivét is elvesztette és nem tudott mit szólni a dologhoz. — Tudod mit kedvesem, hagyd te nekem jö­vőre az irodát! köré hízelegve a férj nejét az en­gedményre. — De mikor nagyon unatkozom! felelé a szép asszony. — No majd segítünk azon, hogy ne unatkoz­zál ! Mondd csak édes, mi volt ma a jövedelem az irodában ? Kérdé az ügyvéd. PÉCSI FIGYELŐ. Hírek. Pécs, 1895. szeptember hó 30.­­ (Kamarák országos értekezlete.) A pécsi kereskedelmi és iparkamarának október hó 5-én tartandó házfelavatási ünnepsége alkalmával, mint már megírtuk, az ország összes kereskedelmi kamarái Pécsett fogják tartani első országos érte­kezletüket, mely a kamara kiszülése után a jelzett napon fél 11 -kor veszi kezdetét. Az ülésen maga Dániel Ernő kereskedelmi miniszter fog elnökölni. Az országos értekezletnek eddig elé megállapított tárgysorozata a következő: 1. A kereskedelmi és iparkamaráknak a szükségtelen versenynyel szemben való állásfoglalása. 2. A kamarai illetékügy végleges és egyöntetű rendezése. 3. A vásárügy, házalás és építő­ipar törvényes rendezésének sürgetése. 4. A kamarai évi jelentések és ülési jegyzőkönyvek egy­öntetűvé tétele. 5. Kamarai monográfiák ügye. 6. A baja-báttaszéki és gombos-bogojevói vasúti összeköt­tetés kérdése. 7. A fűszer-gyarmatáru detaill keres­kedők tartandó kongresszusának ügye. 8. A hazai kereskedelmi jogszokásoknak a kereskedelmi és ipar­kamarák által leendő összegyűjtése és kiadása. 9. A felsőbb fokú ipari szakiskolák szaporítása. Ülés végeztével lesz a bankett mintegy 200 résztvevővel a vigádióban.­­ (A szinügyi bizottság ülése.) Ma mélutan tartotta a szinügyi bizottság a színház meg­nyitása előtt utolsó ülését, melyen a bizottsági elnök beszámolt a budapesti küldetés eredményéről. Eljö­vételüket megígérték Dániel keresk. miniszter és P­e­r­c­e­l belügyminiszter, utóbbi családjával együtt. Wl­as­sich kultuszminiszter — és pedig családos­túl — szintén megígérte, hogy eljön az esetre, ha az egyházpolitikai vita a képviselőházban csütörtökön véget ér, minthogy pedig ma kapott távirati értesü­lésünk ez a vita már ma befejezést nyert, Wlassich is okvetlenül jelen lesz a megnyitáson, sőt nem le­hetetlen, hogy B­á­n­f­f­y miniszterelnökhöz is lesz szerencsénk. A nemzeti színházat a megnyitásnál Festetich gróf igazgató és N­á­d­a­y rendező fogják képviselni. A bizottság ezután végleg megál­lapította a meghívók kérdését. A 40 páholy- és 350 földszinti zártszék- és erkélyszékre a meghívandók jegyzéke összeállíttatott, a másodemeleti zártszékek jó része szintén akadt gazdára, itt azonban még áll a bizottság rendelkezésére néhány jegy. A meghívók szétküldése holnap veszi kezdetét. A meghívó egy­úttal tartalmazza a megnyitó előadás műsorát, mely a következő : 1. Megnyitó zene. Ez alkalomra írta Serly Lajos, előadja a katona zenekar. — 2. Ébredés. Drámai prológus 1 felvonásban Váradi Antaltól. Előadja a színtársulat. — 3. F­o­h­á­s­z. Férfikar, tenor és bariton szólóval, zenekar-kísérettel. Előadja a „Pécsi Dalárda“. — 4. A harag. Dra­­molett 1 felvonásban, Dálnoki Lajostól. — 5. A szultán, Verő György eredeti operettjének l­ső felvonása, — előadja a színtársulat. — (Kerékpár verseny.) A pécsi és szeg­­zárdi kerékpár-egyesületek által tegnap rendezett pécs szegzárdi távverseny pompásan sikerült. Reggel 6 órakor indultak a budai vártól Bedő Imre, Walla Ferenc, Walterstein Bódog dr., Pataki Vilmos, Reisz­­ner Nándor, Lauber Viktor, Schmeizl Ferenc, Bolgár Tivadar, Kiss Béla (kettős byciklin Bolgárral), Kiss Ernő, De Carina Emil, Filipovits, Mayer, Szuszi és még két szegzárdi biciklista, azonkívül többen, akik versenyen kívül mentek Szegzárdra. Elsőnek beér­kezett Bedő Imre 2 óra 29 perc alatt, a­mi a kavicsos és zökkenős utat tekintve, páratlan rekord­nak mondható. Walla 2 óra 50 perc alatt jó második. A többiek átlag 3 és fél óra alatt tették meg az utat. Szegzárdon igen lelkesen fogadták kerékpáro­sainkat, a­kik valamennyien a legkitűnőbb kondíció­ban érkeztek meg. Volt is ám reá szükség, mert az ottani intelligencia úgyszólván agyon etetni és itatni akarta őket. A kaszinóban felbokrétázták az összes kerékpárokat, a­míg a „Szegzárd“ szállóban a ban­kett tartott, a­miután a kerékpárosok díszfelvonulása következett. Uzsonnára Steiner Lajos, a szegzárdi klub elnökénél voltak a pécsiek, a­hol vége-hossza nem volt az ovációknak. Kerékpárosaink éjjel 10 órakor Hőgyészre karikáztak, honnét ma reggel ér­keztek vissza vasúton Pécsre egy jól eltöltött nap kedves emlékeivel.­­ (Díszes esküvő.) A­i­d­i­n­g­e­r János polgármester leánya, R­i­z­a ma reggel esküdött örök hűséget az ág. evang. templomban C­s­e­t­k­e Béla komárommegyei földbirtokosnak. Az uj pár az es­küvő után azonnal elutazott. Az esküvőn a pécsi da­lárda is szerepelt egy szép énekdarabbal. — (Önkéntesek vizsgája.) A 19. honvéd­­ezred önkénteseinek f. hó 26—2- ig voltak a vizs­gálatai Székesfehérvárott L­a­h­n­e­r ezredes elnök­lete alatt. A pécsi fiúk valamennyien jó eredmény­nyel állották ki a vizsgálatot és mind megkapták azonnal az őrmesteri rangot és a hosszú kardot. Levizsgáztak pedig: Aigner Sándor, Antal János, Fuchs Mór, Hartl Jenő, Klaisz Gyula, Kossa Elemér, Tölgyes Frigyes, Szlamay Alajos. — A 44. és 52. gyalogezred önkénteseinek a vizsgálatai a budapesti 1895. október 1. — Semmit se fizettek! — válaszolt a nő. — Nem volt itt senki sem ? — Volt egy parasztasszony és én azt a taná­csot adtam, hogy hagyja el a férjét, ha nem szereti . . . — Tovább . . . tovább . . . — Aztán jött egy szegény ember, hogy neki sokan tartoznak. Azt mondtam neki, hogy ne perel­jen senkit, engedje el adósainak a tartozásukat. Az ügyvéd mérgesen markolt hajába és csak sziszegve mondá : — Ez remek, valóban remek ! — Azután jött egy férfiú és azt kérdezte, hogy ő egy ablakban látott egy szép nőt, szabad-e azt neki szeretnie ? — Tovább . . . tovább . . . — Még azt is kérdezte, hogy melyik nő tud jobban és hűségesebben szeretni, — a barna-e, vagy a szőke nő-e ? — Nagyszerű, igazán nagyszerű és ez az én irodámban történik, — szólt az ügyvéd gúnyosan. — Erre én annak a férfiúnak azt válaszoltam, hogy a férfiak tudják legjobban, hogy kit érdeme­sebb szeretni! Ugyebár kedves férjem, hogy meg vagy velem elégedve ? Kérdő hízelgő hangon a ked­ves menyecske. — Oh rendkívül meg vagyok elégedve veled. Ez valóban példátlan történet egy ügyvéd irodájá­ban, — mondá a férj és kacagott. — Istenem! és te férjecském engemet ki is nevetsz ? Kérdé megütődve a szép nő. — Igen, kedvesem ! És egyidejűleg a helyettesi állásról elmozdítalak. Végre is nem születtél ügy-s védnek. — De férjem . . .

Next