Pécsi Figyelő, 1895. október-december (23. évfolyam, 224-299. szám)
1895-10-01 / 224. szám
, Opris Péter posta és távirda igazgató, Gruber Gusztáv és Tolnai Antal kir. táblai birák, Angyal Pál trvszéki biró, Zsolnay György kir. főügyészi helyettes, Erreth János és Szily Pongrác orsz. képviselők, Bánffay Simon kir. tanácsos s a közjegyzői kamara elnöke, Kovácsffy Kálmán állami főmérnök, Bercelfi István kataszteri felügyelő, Salamon József kir. tanfelügyelő, Sey László árvaszéki elnök, Koszits Kamill megyei főjegyző, Nagy Jenő megyei főügyész, Jeszenszky Lajos árvaszéki ülnök, Darócy Aladár főispáni titkár, Polgár Jenő főbíró, Majorossy Imre városi főjegyző, Vaszary Gyula főkapitány , Deutsch Kornél főszámvevő, Biedermann Rezső, Országh Lajos, Szily Tamás földbirtokosok, Otócska Géza gazd. egyesületi elnök, Várady Ferenc megyei levéltáros és lapszerkesztő, Blum Béla dr. kir. közjegyző, Wiesner Kajmár bányaigazgató, Károly Ignác apát-plébános, Incédy Dénes főgimn. igazgató, Littke József keresk. kamarai elnök, Kindl József segélyegyleti igazgató, Erreth Kálmán és Jankovics Hugó városi bizotts. tágok Pécsről vasúton Mohácsra utaztak, hol hozzájuk még Stajevics János orsz. képviselő, Trixter Károly főbíró, Bogyay Vince csendőrkapitány, Wilfinger Pál révkapitány, Német Lipót, Varga Alajos, Margitai Péter, Szivér István ügyvédek csatlakoztak. Mohácson az egész társaság a készen álló főhercegi kocsikon elhelyezkedve Főherceglakra hajtatott, s itt még Antal Pál és Benyovszky Manó főbirák csatlakozván, az uradalmi vendéglő kertjében gyülekeztek. Három órakor a kastélyból kocsikon megérkezett a főhercegi család udvari kíséretével. Frigyes főherceg ez alkalommal magyar tábornoki díszruhát, míg fenséges neje, Izabella főhercegasszony arany virágokkal gazdagon díszített nehéz fehér selyem ruhát viselt, brilliáns nyakékkel, ugyanilyen fülbevalókkal s drágakövekkel kirakott karperecekkel. A négy kis főhercegnő vörös hímzéssel díszített fehér varrottas ruhákban jelent meg. A vendégeket a főhercegnek Szily alispán, a főherceg asszonynak pedig Kardos főispán bemutatván, a társaság a vendéglő emeleti nagytermébe vonult s helyet foglalt a nagy alakban összeállított s fejedelmi pompával teritett asztal körül. A főhelyet az asztalközépen Izabella főhercegasszony foglalta el, jobbján Troli c. püspök, balján pedig Kardos főispán foglalt helyet. Trolitól jobbra Marianne főhercegnő, mellette Dragonescu s tovább Stajevits képviselő, Szily Tamás, Országh Lajos, Biedermann Rezső, Angyal Pál ültek. A főispán balján Natalie főhercegnő, mellette Dolaszay kanonok, majd Szily Pongrác, Gruber és Tolnai táblabirák, Bogyay csendőrszázados és Jeszenszky Lajos foglaltak helyet. A főhercegasszonynyal szemben ült Frigyes főherceg, jobbján Henriette, balján Krisztina főhercegnőkkel. Henriette főhercegnő mellett Szily alispán, majd Chotek grófnő, Károly Ignác... Opris és Erreth képviselő, míg Krisztina főhercegnő mellett Bánffay, ezentúl Zsolnay, Antal Pál, Ótócska, Littke stb. ültek. Az ebéd „menu“-je a következő volt : Potage Printanier á la Royale Fogasch houilli sauce Hollandaise Alloyau á VAnglaise sauce Madére Fricassée de volailles á la Chevaliére Potés de foies-gras en croutes á la gelée Selles et cuissots de chevreuils rolle sées Groseiles et Poivrade Saladé de laitues Fonds d'Artichauts á la Colbert Croutes á V Ananas au kirsch Glaces aux fruits Petits gateaux Dessert. Mindehhez volt sör, sherry, villányi aszú és vörös borok, rajnai fehér, pezsgő. Ebéd alatt a 44. sz. gyalogezred zenekara játszott s csakhamar fesztelen hangulat uralkodott az asztalnál, miben a főhercegi pár dicséretes példával járt elől. A csaknem másfél óra hosszat tartott ebéd befejeztével az egész előkelő társaság ismét a kertbe ment le, hol finom szivarokkal szolgáltak a vendégeknek s megkezdődött a cercle. A főhercegasszony egy ez alkalomra emelt díszes sátorszerü pavillonban fogadta vendégeit, Frigyes főherceg pedig a sátor előtt társalgott a legjobb hangulatban s a jelen voltaknak majd mindegyikét megszólítással tüntette ki. Egy órai társalgás után a főhercegi család és kísérete a vendégek zajos és lelkes éljenzésétől kísérve, ismét a kastélyba hajtatott, mire a vendégsereg is csakhamar Mohács felé vette útját az előállt főhercegi kocsikon, honnét az éjjeli vonaton tértek haza egy valamennyiök előtt emlékezetes nap kellemes reminiszcenciáival. — Én szeretem a férjemet s igy ismerem ezt az érzelmet. — Tehát szeretni mindenkit szabad ? — kérdé ismét a férfiú. — Azt tanácslom önnek, hogy azt a nőt szeresse, akiről hiszi, hogy önt is fogja idővel szeretni. — Igenis úgy teszek. Még egy kérdést. A barna vagy a szőke nő-e hűségesebb ? Melyiknek forróbb a szíve ? — Uram ! ezt mi nők nem tudjuk megítélni .... Önök férfiak ítéljenek a fölött. — Igenis! kezét csókolom nagyság ! Szóval, szeretni szabad, ha mindjárt nem is szeretik az embert! A férfiú eltűnt s utána nem sokára megjött az ügyvéd is a sorházból. — No kedves feleségem, jó ügyvédnek lenni ? — kérdé kedélyesen. — Nem, unom magamat! felelé a nő. — Ödön úr, kész a végzés, amit reá bíztam ? fordult a fiatal ember felé. — Kérem, tessék ! — válaszold a fiatal segéd és átnyújtotta a periratot az ügyvédnek. Az ügyvéd nejéhez fordult: — Kérlek édes ! én olvasom a tisztázatot, te nézd a fogalmazványt, ha hibázom szólt. Az ügyvéd most olvasott. Tagadom, hogy alperes nem szép asszony, mert ő adós . . . Az ügyvéd ingerülten félbeszakította az olvasást és felkiáltott ! — Megbolondult maga Ödön úr, hogy ilyeneket ir egy periratba ? — Engedelmet kérek . . . dadogá a fiatal ember s elvörösödött. Az ügyvéd ismét olvasott: Az adós, az én vagyok, a szép asszony az ő, én szeretem és imádom, óh de bájos is Ő ! — Teringettél! — kiálltott fel az ügyvéd — mondhatom, Ödön úr, hogy maga egészen megbolondult. Ugyan mit szólt volna ehhez a járásbíró, ha olvassa. Ezer szerencse, hogy észrevettem ezeket a bolondságokat! Ödön úr szeretett volna a föld alá sülyedni, hogy ne lássa őt az a szép asszony, aki úgy megzavarta a fejét. Az ügyvéd erre egész komolyan oda fordult a feleségéhez és haragosan így szólt: — Íme ez a te befolyásod! — Nem értelek ? — válaszolt a szép menyecske. — Pedig a dolog igen világos. Ödön egészen megbolondul, ha te még tovább is az irodában maradsz ! Borzasztó ! Egy periratban szerelmi vallomásokat mert írni ez a fiú ! A menyecske maga is átlátta, hogy Ödön úr nemcsak a fejét, de talán már a szivét is elvesztette és nem tudott mit szólni a dologhoz. — Tudod mit kedvesem, hagyd te nekem jövőre az irodát! köré hízelegve a férj nejét az engedményre. — De mikor nagyon unatkozom! felelé a szép asszony. — No majd segítünk azon, hogy ne unatkozzál ! Mondd csak édes, mi volt ma a jövedelem az irodában ? Kérdé az ügyvéd. PÉCSI FIGYELŐ. Hírek. Pécs, 1895. szeptember hó 30. (Kamarák országos értekezlete.) A pécsi kereskedelmi és iparkamarának október hó 5-én tartandó házfelavatási ünnepsége alkalmával, mint már megírtuk, az ország összes kereskedelmi kamarái Pécsett fogják tartani első országos értekezletüket, mely a kamara kiszülése után a jelzett napon fél 11 -kor veszi kezdetét. Az ülésen maga Dániel Ernő kereskedelmi miniszter fog elnökölni. Az országos értekezletnek eddig elé megállapított tárgysorozata a következő: 1. A kereskedelmi és iparkamaráknak a szükségtelen versenynyel szemben való állásfoglalása. 2. A kamarai illetékügy végleges és egyöntetű rendezése. 3. A vásárügy, házalás és építőipar törvényes rendezésének sürgetése. 4. A kamarai évi jelentések és ülési jegyzőkönyvek egyöntetűvé tétele. 5. Kamarai monográfiák ügye. 6. A baja-báttaszéki és gombos-bogojevói vasúti összeköttetés kérdése. 7. A fűszer-gyarmatáru detaill kereskedők tartandó kongresszusának ügye. 8. A hazai kereskedelmi jogszokásoknak a kereskedelmi és iparkamarák által leendő összegyűjtése és kiadása. 9. A felsőbb fokú ipari szakiskolák szaporítása. Ülés végeztével lesz a bankett mintegy 200 résztvevővel a vigádióban. (A szinügyi bizottság ülése.) Ma mélutan tartotta a szinügyi bizottság a színház megnyitása előtt utolsó ülését, melyen a bizottsági elnök beszámolt a budapesti küldetés eredményéről. Eljövételüket megígérték Dániel keresk. miniszter és Percel belügyminiszter, utóbbi családjával együtt. Wlassich kultuszminiszter — és pedig családostúl — szintén megígérte, hogy eljön az esetre, ha az egyházpolitikai vita a képviselőházban csütörtökön véget ér, minthogy pedig ma kapott távirati értesülésünk ez a vita már ma befejezést nyert, Wlassich is okvetlenül jelen lesz a megnyitáson, sőt nem lehetetlen, hogy Bánffy miniszterelnökhöz is lesz szerencsénk. A nemzeti színházat a megnyitásnál Festetich gróf igazgató és Náday rendező fogják képviselni. A bizottság ezután végleg megállapította a meghívók kérdését. A 40 páholy- és 350 földszinti zártszék- és erkélyszékre a meghívandók jegyzéke összeállíttatott, a másodemeleti zártszékek jó része szintén akadt gazdára, itt azonban még áll a bizottság rendelkezésére néhány jegy. A meghívók szétküldése holnap veszi kezdetét. A meghívó egyúttal tartalmazza a megnyitó előadás műsorát, mely a következő : 1. Megnyitó zene. Ez alkalomra írta Serly Lajos, előadja a katona zenekar. — 2. Ébredés. Drámai prológus 1 felvonásban Váradi Antaltól. Előadja a színtársulat. — 3. Fohász. Férfikar, tenor és bariton szólóval, zenekar-kísérettel. Előadja a „Pécsi Dalárda“. — 4. A harag. Dramolett 1 felvonásban, Dálnoki Lajostól. — 5. A szultán, Verő György eredeti operettjének lső felvonása, — előadja a színtársulat. — (Kerékpár verseny.) A pécsi és szegzárdi kerékpár-egyesületek által tegnap rendezett pécs szegzárdi távverseny pompásan sikerült. Reggel 6 órakor indultak a budai vártól Bedő Imre, Walla Ferenc, Walterstein Bódog dr., Pataki Vilmos, Reiszner Nándor, Lauber Viktor, Schmeizl Ferenc, Bolgár Tivadar, Kiss Béla (kettős byciklin Bolgárral), Kiss Ernő, De Carina Emil, Filipovits, Mayer, Szuszi és még két szegzárdi biciklista, azonkívül többen, akik versenyen kívül mentek Szegzárdra. Elsőnek beérkezett Bedő Imre 2 óra 29 perc alatt, ami a kavicsos és zökkenős utat tekintve, páratlan rekordnak mondható. Walla 2 óra 50 perc alatt jó második. A többiek átlag 3 és fél óra alatt tették meg az utat. Szegzárdon igen lelkesen fogadták kerékpárosainkat, akik valamennyien a legkitűnőbb kondícióban érkeztek meg. Volt is ám reá szükség, mert az ottani intelligencia úgyszólván agyon etetni és itatni akarta őket. A kaszinóban felbokrétázták az összes kerékpárokat, amíg a „Szegzárd“ szállóban a bankett tartott, amiután a kerékpárosok díszfelvonulása következett. Uzsonnára Steiner Lajos, a szegzárdi klub elnökénél voltak a pécsiek, ahol vége-hossza nem volt az ovációknak. Kerékpárosaink éjjel 10 órakor Hőgyészre karikáztak, honnét ma reggel érkeztek vissza vasúton Pécsre egy jól eltöltött nap kedves emlékeivel. (Díszes esküvő.) Aidinger János polgármester leánya, Riza ma reggel esküdött örök hűséget az ág. evang. templomban Csetke Béla komárommegyei földbirtokosnak. Az uj pár az esküvő után azonnal elutazott. Az esküvőn a pécsi dalárda is szerepelt egy szép énekdarabbal. — (Önkéntesek vizsgája.) A 19. honvédezred önkénteseinek f. hó 26—2- ig voltak a vizsgálatai Székesfehérvárott Lahner ezredes elnöklete alatt. A pécsi fiúk valamennyien jó eredménynyel állották ki a vizsgálatot és mind megkapták azonnal az őrmesteri rangot és a hosszú kardot. Levizsgáztak pedig: Aigner Sándor, Antal János, Fuchs Mór, Hartl Jenő, Klaisz Gyula, Kossa Elemér, Tölgyes Frigyes, Szlamay Alajos. — A 44. és 52. gyalogezred önkénteseinek a vizsgálatai a budapesti 1895. október 1. — Semmit se fizettek! — válaszolt a nő. — Nem volt itt senki sem ? — Volt egy parasztasszony és én azt a tanácsot adtam, hogy hagyja el a férjét, ha nem szereti . . . — Tovább . . . tovább . . . — Aztán jött egy szegény ember, hogy neki sokan tartoznak. Azt mondtam neki, hogy ne pereljen senkit, engedje el adósainak a tartozásukat. Az ügyvéd mérgesen markolt hajába és csak sziszegve mondá : — Ez remek, valóban remek ! — Azután jött egy férfiú és azt kérdezte, hogy ő egy ablakban látott egy szép nőt, szabad-e azt neki szeretnie ? — Tovább . . . tovább . . . — Még azt is kérdezte, hogy melyik nő tud jobban és hűségesebben szeretni, — a barna-e, vagy a szőke nő-e ? — Nagyszerű, igazán nagyszerű és ez az én irodámban történik, — szólt az ügyvéd gúnyosan. — Erre én annak a férfiúnak azt válaszoltam, hogy a férfiak tudják legjobban, hogy kit érdemesebb szeretni! Ugyebár kedves férjem, hogy meg vagy velem elégedve ? Kérdő hízelgő hangon a kedves menyecske. — Oh rendkívül meg vagyok elégedve veled. Ez valóban példátlan történet egy ügyvéd irodájában, — mondá a férj és kacagott. — Istenem! és te férjecském engemet ki is nevetsz ? Kérdé megütődve a szép nő. — Igen, kedvesem ! És egyidejűleg a helyettesi állásról elmozdítalak. Végre is nem születtél ügy-s védnek. — De férjem . . .