Pécsi Figyelő, 1898. október-december (26. évfolyam, 223-298. szám)

1898-11-23 / 267. szám

4 darabokat. Pontban fél nyolc órakor foglalták el a dalárda tagjai a felállított emelvényen helyeiket és nemsokára megkezdték a Prog­ramm első számában jelzett »Hazánk« című hazafias dal éneklését, kitűnő precizitással. A­ felhangzott tapsok lecsillapulta után Kiss Re­zső káplán tartotta meg, vallásos érzéstől át­hatott felolvasását az »Eszmék kultuszáról«, melyet mindvégig figyelemmel és élvezettel hallgatott a közönség s elismerését tapsban fejezte ki. Majd Udvardy Hona urhölgy, ki Zala- Egerszegről jött Paksra, hogy ez estélyen közreműködjék, lépett az emelvényre. Magyar népdalokat játszott cimbalmon olyan preci­zitással és érzéssel, hogy a hallgatóságot egé­szen magával ragadta. Most következett az estély 4-ik pontja, mely változást szenvedett, mert a közbejött akadályok miatt nem Kli­­mácsi Anna urhölgy szavalta el a »Szép Ilonka« című balladát, hanem Harsányi Ilonka úrhölgy volt szíves elszavalni a »Régi könyv« című verset. Gyönyörűen, megkapó szabatos­sággal szavalta el ez a kedves és szép leány azt a szomorú történetet, mely a »Régi könyv« cím alatt van megírva. Kapott is tapsot ele­get és egy gyönyörű virágbokrétát. Végül a dalárda énekelt el még egy népdalt, melylyel az estély műsora véget ért. Most következett a tánc. A kör nagyterme szűknek bizonyult, mert ezúttal zsúfolásig megtelt táncoló közön­séggel. Az első négyest 30 pár táncolta. Ott voltak: Leányok: Bergmann nővérek, Dőry Ilona, Dér Milike (Dunaföldvár), Finkman nő­vérek, Gebhardt Mariska, Harsányi Ilona, Haasz nővérek, Mészáros Ilonka, Késmárky Jolán, Kis Lidikó, Kozma nővérek, Kemperle Mariska, Osztermayer Jucika, Petancky Katica, Paragh Juliska, Szikora nővérek, Szeniczey Cecilia, Schön Mariska, Sipos Mariska, Schwendtner Dudika, Tóth Emiké, Udvardy Ilonka és még igen sokan. Asszonyok : Bán Gusztávné, Da­­rócy Tamásné, Dőry Gézáné, Büszt Vincéné, Bergmanné, Gebhardt Imréné, Bózsinkné, özv. Fetterné, Kászonyi Mihályné, Komlóssyné, Finkmanné, Kis Pálné, Kis Sándorné, Jung Károlyné, Fördős Vilmosné, Nehetterné, Ozs­­váth Jánosné, Osztermayerné, Rasovszky Ju­liánná, Reinné, Somogyiné, Schadné, Schwarz Nándorné, Szenpétery Józsefné, Tóth Pálné stb. — (Bimbó-hallás.) Súlyos csapás érte Fodor Pál pécsi ügyvédet és nejét, szül. Obermayer Jankát. Leányuk Gizella f. hó 21-én d. u. 2 órakor életének 17-ik évében elhunyt. Askorán elhunyt fiatal leány temetése f. hó 23-án délután 3 órakor lesz az Anna­ utca 1 számú gyászházból a budai külvárosi temetőbe. Az engesztelő szentmise áldozat­a. hó 24-én reg­gel 9 órakor fog a belvárosi plébánia temp­lomban megtartatni.­­ (Országos vásárunk) a tegnapi és mai napon igen látogatott volt. Mindenké­pen megérdemli a »nagy vásár« nevet, mert a kirakodó vásáron a nép, az állatvásáron pedig a felhajtás igen nagy volt. A kirakodóvásá­ron volt is kereslet megfelelő, mert hiszen a nép most vásárolja be téli szükségleteit, de bizony az állatvásár csekély forgalmat tünte­tett fel. Különösen a sertésvásár volt nagy, hanem a kevés kereslet miatt az árak igen alacsonyak voltak. A forgalmat számokban az a 700—800 átírás mutatja, mely két nap alatt a marhalevél-kiállító bizottság előtt tör­tént. Új átírás csak 150 körül eszközöltetett.­­ (Gavallér honvédtisztek.) A pécsi tizenkilencedik honvéd gyalogezred tiszti­kara egy újabb tanujelét adta ismert gavallér­­ságának. Tudvalevő dolog, hogy a honvéd­tisztek szívesen fordulnak meg mindazokon a mulatságokon, összejöveteleken, a­melyeket a város intelligens elemei rendeznek és szívesen látott vendégek is mindazokon. Most az or­szágos gyász miatt tartózkodnak még a hon­védtisztek is minden zajosabb mulatságtól, de azért hogy megmutassák, mily szívesen lenné­nek jelen a mulatságon s hogy még így is hozzá akarnak járulni az est sikeréhez, arról tanúskodik Butykay Ádám alezredes levele,­­ melyet Lázár Gyula joghallgatóhoz, az olvasó­­i kör és a mulatság rendező­bizottságának el­nökéhez intézett s melyben huszonöt forintot küldött azzal, hogy a pécsi honvéd gyalogez­red tisztikara ajánlja fel ezt az összeget a mulatság bevételének gyarapítására, tekintve hogy az jótékony célra fordíttatik. A jogászság nevében Lázár Gyula olvasóköri elnök kö­szönte meg a küldött jegymegváltási összeget, addig is, míg a mulatság után a leszámolással foglalkozó jogászgyűlés is az olvasókör és ren­dező bizottság, mint testületek is köszönetet mondhatnak azért a gavallér honvédtiszteknek.­­ (Személyi hir.) Dr. Fejérváry Imre báró főispán tegnap este érkezett haza Mohácsról, a­hol a főszolgabírói hivatalt vizs­gálta meg, melyet legnagyobb megelégedésére, példás rendben talált. A főispán a ma délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott.­­ (Katonai hir.) Kirchner Hermann, pécsi 19-ik honvédgyalogezredbeli alezredes, a pozsonyi IV. honvédkerületi parancsnokság segédtisztjévé neveztetett ki. ( ‘Névmagyarosítások.) Korda József, m. á. v. pályaőr, hidegkúti lakos, úgy saját valamint kiskorú gyermekei Gizella, István, Mária, György és József, vezetéknevét, Ko­vácsra, — Schönwald Dániel, szilasbarhási il­letőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú leányai Erzsébet és Irén Szigetire változtatták nevüket belügyminiszteri engedély folytán. — (Jogász - táncestély.) Holnap (szerdán) lesz a Vigadóban a püspöki jogly­­ceum polgárságának táncestélye. Ismerve a jogászság rendezői buzgóságát és azt a jóhir­­nevet, melyben a jogászok bármely mulatsága a közönség előtt áll, hiszszük, hogy a holnapi táncestélye egyike lesz az immár vége felé járó kis­ farsang legsikerültebb mulatságainak.­­ (A keresk. ifjúsági Kaszinó) ma bocsátotta ki a meghívókat jövő szombati felolvasással és énekkel egybekötött táncesté­lyére. Az estélyre jegyek előre válthatók özv. Tausz Vilmosné dohány tőzsdéjében. — (Pénztárvizsgálat.) Trixler Ká­roly alispán ma délelőtt kezdte meg a megyei főpénztár vizsgálatát, mely néhány napot fog igénybevenni. — (Műkedvelők Olaszon.) Ola­szon f. hó 20-án — búcsú napján — a kath. olvasó és ifjúsági egylet saját helyiségében színi előadást rendezett. Mofmeiszter Ferenc plébános elnök vezetése mellett előadták a »Dummer Auguszta című humorisztikus dara­bot. Az előadók voltak Richter Lénárd, Schaf­fer Faust, Bartolovics János és Guerquarics Gyula. Az előadás igen sikerült és jól megka­cagtatták a nagy számban levő közönséget. A színi előadás előtt Takács Mihály segédlel­kész sikerült felolvasást tartott, melyben az egyleti tagokat és a község lakóit összetar­tásra és összműködésre serkentette. Említette a mostani plébánosnak, főtiszt. Hofmeister Fe­rencnek rövid két évi működését e községben és rámutatott azon előrehaladásra, melyet a község e két év alatt tett. Az ő vezérlete alatt olvasó egylet alakult, hol a tagok szel­lemi szórakozásban részesülnek. De az anya­giakról sem feledkezett meg vezérük, ameny­­nyiben tejszövetkezetet alapított. Hatalmas »éljen«-ek hangzottak, valahányszor a plébá­nos-elnök neve említve lett. De éljenekben részesült a fölolvasó is a fölolvasás végén.­ ­• (A német császár palesztinai utazásáról) azon hírt vettük : tudvalevőleg a Keleten a jelen évszakban nagy a vízhiány, ennélfogva a csász. főudvarmesteri hivatal kü­lönös gondot fordított a szükséges italok be­szerzésére, ennek következtében Spalenkräu­­sert és kronthali-vizet mint hajófenék súlyt vettek föl, az összes borneműeket Schweimler J. C. homburgi cégtől, a pezsgőt Heidsicktől Reimsból és a szeszes italokból a Quarnero- Brandot az udvari destilleriai cégtől, Phau és Társától Fiuméban, szerezték be. Megelégedés-­ ­ Itt a francia pásztorleány, Jean d’ Arc Johanna lép a neki szánt máglyára, amott Stuart Mária hajtja a vérpadra a fejét. Odább meg annyira vannak a szebb­nél szebb női alakok, hogy vezetőre volna szükségem, ki mindent megmagyarázna. Látom a XVII. szá­zadban a »szeretet leányait«, az irgalmas né­­néket, kiknek jelszavuk az aranynál drágább kincs »lemondani«. A harc mezejéről, majd meg a békés otthonból viszik a sebesülteket be a kórházba és sokszor életük árán ré­szesítik a betegeket testileg-lelkileg gondos ápolásban. Oly jól illik a női archoz az irga­lom és a szenvedés. A fájdalom megnemesíti a gyöngéd vonásokat, megtisztítja a lelket a salaktól, a szívnek égi erőt ad és a nő a szen­vedésben a legnagyobb. Az ártatlan Mária Antónia minő hősies elszántsággal várja a francia forradalom idején a guilottinnál a hóhér csapását. Hát még hánynak vérzik szive csen­des bú alatt? úgy tetszenek nekem a keresztény nők. Magasztos a családanya hivatása, szép a lovag­kor ideális lénye, a kolostor nője valódi an­gyali lélek emberi testben és kinek szemé­ből nem fakaszt könyeket a szenvedő nőnek látása ? Nehéz a választás, melyiknek életét állítsam oda a sok közül eszménynek, hogy annak példáját minden nő kövesse. Míg így tépelődöm, századunkba érek. Fekete gyász­ruhás női alak járja­ be itt az egész világot,­­ erdők magányában, havasok aljában keres so­kat zaklatott lelkének földön föl nem lelhető nyugalmat. Szenvedő szivét gyilkos tőre járta át, — Erzsébet királynéra ismerek. A magyar láttára mosoly fakad ajkán, tudja, kit kere­sek. A halott nem szól semmit, csak végig­mutat a keresztény nők seregén és előre tekint. Előre tekint, mert ott a határtalan tá­volságban beomlik a kereszténység folyama a tengerbe, a végtelen boldogság óceánjába. Íme ott a messzeségben fenséges női alak áll, éber szemei folyton az egyház hajója fölött őrköd­nek, lábával meg a bűnre csábító kígyó fejét, az egyház ellenét tapodja. A festők képei, a szobrászok szobrai csak gyarlón utánozzák nemes alakját, emberi ész nem is tudja kellőleg méltányolni valóját; benne az összes női erények a gyarlóság makulája nélkül időtlen­ időkig a legnagyobb tökélyben ragyognak. Szép e nő, de sokkal szebb a lelke, fenkölt a szelleme, hét tőr csapásától vérzik a szive. Alázatos, pedig fején van az égi ko­rona, liliomnál tisztább, a szüzeknél szűzebb és emellett az Istennek anyja. Ez az igazi ideál, kit keresve kerestem, ki 19 század ke­resztény nőinek volt vezérlő csillaga, kire most is és a század végéig minden nő minden állapotában bizalommal tekinthet. És ez a végtelen tökéletes égi nő: Mária. — PÉCSI FIGYELŐ 1898. november 23.

Next