Pécsi Figyelő, 1900. október-december (28. évfolyam, 224-297. szám)
1900-10-02 / 224. szám
1900. október 2. PÉCSI FIGYELŐ a háztulajdonosnak, (Éljenzés) az ünnepélyes leleplezés pedig a város egész közönségének igaz kegyeletét, nemes gondolkozását s ezen emlék késő utódainknak is féltett kincsét képezendi! Most pedig szivem egész melegségével üdvözlöm a m. t. lelkes ünneplő közönséget, s amidőn megköszönöm, hogy ezen ünnepély fényét megjelenésükkel biztosítani méltóztatták, azon óhajnak adok kifejezést, hogy : Adja Isten, miként a nagyérdemű országos képzőművészeti társulat minél inkábbi felvirágzása utján még sok babér jusson a magyar Genius oltárára ! Ügy legyen! A beszéd végzetével hangos éljenek között levette a lepelt az emléktábláról a polgármester. S előtűnt a Munkácsy Mihály pécsi emlékezetéül örökre ragyogni hivatott emléktábla, rajta a következő felírással: „E házban lakott Munkácsy Mihály 1865. is 1867-ben. Messze időkig álljon ez emlék S lelkesedésre gyújtva a honfiszivet Fennen hirdesse művét!“ A dalárda ekkor a »Szózat«-ot énekelte el s ezzel az ünnepély programmja véget ért. Kind József egyszerű szavakban köszönte meg a megtiszteltetést s ígérte, hogy ő és családja mindig gondozni fogják az emléktáblát. A közönség lelkes éljenzése közben Majorossy Imre polgármester szólt még, ígérvén, hogy a város Tanácsának is feladatát fogja képezni, gondjaiba venni az emléktáblát Munkácsy dicsőségére. A közönség ekkor szétoszlott s az ünnepély háromnegyed tizenkét órakor végetért. A városi Tanács Majorossy Imre polgármester vezetése alatt, a dalárda tagjai s a többi hivatalos kiküldöttek ekkor Kindl József házába vonultak s ott a házigazdát vendégszerető családja körében még egyszer üdvözölték a mai ünnep alkalmából, ősi magyar szokás szerint áldomás fejezte be az ünnepséget, melynél a szeretetreméltó háziasszony s a Kindl-család bájos nőrokonai lekötelező szívélyességgel szolgálták ki a vendégeket. Felköszöntőkben sem volt hiány a kedves háziaszszonyra, házigazdára és családjára. Majorossy polgármester megköszönte a dalárdának az ünnepélyen való szíves közreműködését, mit Beberics Imre, a pécsi dalárda alelnöke a polgármester éltetésével viszonzott. Már a déli harangszó is elhangzott, mire a vendégek eltávoztak a vendégszerető Kindl-család köréből. Hajószentelés Mohácson. — Saját tudósítónktól. — Mohács, 1900. október 1. Ma, október hó 1-én szentelték fel Mohácson az I. cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási társaság »Pécse nevű uj vontató-hajóját, mely eklatáns bizonyítékát nyújtja a hajóépités technikája terén tett előrehaladásnak. Az új gőzöst a tegnapi vasárnap vitte le Mohácsra Budapestről Muray Lajos hajóskapitány. Ma a reggeli vonattal érkezett Mohácsra Troll Ferenc püspöki helynök, dr. Wurster József szemináriumi igazgató, továbbá Waniss Sándor, Majorossy Imre polgármester, Tormay Károly alispán, Vaszary Gyula, Fekete Mihály, Várady Ferenc s még több notabilitás. Megérkezés után a vendégek Wilfinger Pál révkapitány vendégei voltak, ahol reggelivel és hűsítőkkel szolgáltak nekik. Innét az új hajó fedélzetére vonult a társaság, ahol kezdetét vette a beszentelés, amelyet Troli Ferenc tartott Wurster József kanonok, Keserics Ferenc mohácsi esperes - plébános, továbbá Szommer Gyula és Zsivkó Mihály káplánok segédkezésével. Troli körülbelül a következő beszédet tartotta : »Igen tisztelt uraim! Nagyon örülök, hogy a mai napon ily szép ünnepélyen jelen lehetek. Örömömet fokozza az, hogy az igen tisztelt társaság minden vállalatait Istennel kezdi s folytatja. Meg vagyok győződve, hogy ez a fenséges jármű nemcsak Neptunusnak és a vízi nympháknak fog szolgálni, hanem az elemek hatalmas Urának is, aki valamiként megáldá Noé bárkáját, azonképen áldását adja jelen hajóra is. Isten áldja az igen tisztelt Dunagőzhajózási Társaságot ! Éljen !« A beszédet a társaság főfelügyelője, Ladányi Dezső megköszönvén, a hajó sétautat tett Duna-Szekcsőig, amely után nem győztek betelni a jelen voltak a hajó impozáns nagyságával, szépségével és meglepő szerkezetével. A hajó hossza 60 méter, szélessége, ideszámítva a kerékdobokat is, 166 méter. A hajónak 600 lóerejű diagonál fekvésű gépje van, melynek ereje azonban több mint 700-ra is fokozható. A feltűnően kicsiny kerekek 57 fordulattal felülmúlják az eddigi vontató hajók sebességét. Dacára a hajó erős szerkezetének és kényelmes berendezésének, teljes szénkészlettel mégis csak 111/1 dm. vizet gázol, 100 mmázsa szénnel pedig csak tizet. Miért is alól fel vagyunk mentve, csak a kitűzött órában és helyen jelenjek meg. — Katonapontossággal jelentem meg menyasszonyom lakásán, ő már várt reám. Igazán pompásan festett fehér mórié selyem ruhájában, fejét remek myrtus koszorú diszité, míg arcát majd láthatatlanná tette a sűrü fátyol.— Pár percnyi késedelmezés után a IV. kerületi anyakönyvi hivatalba hajtattunk. A polgári házasságkötés formuláit nem ecsetelem Miután az anyakönyvet aláírtuk, boldogan tértünk vissza lakására. Csak most láthattam meg a feleségemet. Muki nagyot lélekzett. — Következett a meglepetés. Egy elegáns úriember elém lépett s bemutatta magát. — Hódosy Tihamér vagyok, királyi közjegyző. — Örülök, — felelém elképedve. Ezzel bevonult a terembe tiz, mond tiz leány s megfoghatlan pedantériával sorakoztak feleségem köré. Most, ismét a közjegyző ragadta meg a szót, egy paksaméta írást vonva elő. — Lesz szives e tiz okmányt aláírni. Azt hittem a százezer forintokat fogom átvenni s ime, nem kevesebb, mint tiz okmány aláírását követelik tőlem. Odaléptem feleségemhez és megkockáztattam . . . — A hozomány . . . a legsekélyebb vízállásnál is használható. A kormány csak kézi szerkezetű, de átvitel által oly gyorsan és könnyen működik, hogy a hajó kevesebb, mint egy perc alatt és aránylag igen kis helyen megfordul. Féltizenegy órakor a hajó a nyílt Dunán horgonyt vetett, amikor is az egész társaság a kapitány szalonjába ment, ahol a dejeunert szolgálták fel, melyet Dobos József budapesti vendéglős készített. A első felküszöntőt Troll Ferenc mondta, a társulat tisztviselőire emelve poharát, mint a kultúra és technika buzgó harcosaira. Ladányi Dezső is felügyelő Troll Ferencre, Wurster kanonokra és a segédkező papokra emelte poharát. Ugyancsak ő Fejérváry főispánra is mondott felköszöntőt, kinek nevében Tormay alispán válaszolt, éltetve a Társulatot, mint olyant, amely tisztán a magyar ipar segítségével hozta létre a díszes hajót. Majorossy Imre polgármester a szeretet viszonyának kapcsán, amely Pécs város és a társaság között fennáll, ugyancsak a társulatról emlékszik meg, amely mintegy második Pécset létesített a Dunán. Élteti annak vezérigazgatóját, Ullmann Lajost, Keserics Ferenc Pécset, mint testvérvárost élteti ékes szavakban, mire Majorossy Imre válaszolt és Kesericset s Szinkovich Károly főbírót, mint Mohács város vezetőit élteti. Szinkovich Károly az ikertestvéri viszonyt, a mely Pécs város és »Pécs« hajó között van, két tényezőben látja, a polgármesterben és a hajó parancsnokában. Élteti őket. Majorossy Imre Toldy Ignác városbiróra emelt poharát, majd Toldy Ignác válaszolt s poharát a sajtó jelenvolt képviselőire ürítette. Vaszary Gyula főkapitány a társasági tisztek távollevő nejeire emelte poharát. A pécsi vendégek a 12 20 perckor induló vonattal visszatértek otthonukba, egy kellemesen eltöltött napnak emlékét vivén magukkal. Kor, vallás mellékes. Ajánlatok X. Y. címen Budapest főposta keretnek. Discretio becsületbeli dolog. Negyed-ötöd nap már vagy huszonöt ajánlat volt kezeim között. Volt köztük fekete, barna, szőke , magas, alacsony, közép , fiatal, özvegy, öreg, leány. Választani persze nem voltam képes, de ennyi közül hogyan is. Rábíztam a sorsra. Mind a huszonöt ajánlatot beletettem a szolgám tábori sapkájába, aztán behunyt szemmel, tehát blind, kihúztam egyet. Mondhatom, az ajánlat igen kedvező volt. Az illető pártába vágyó hölgyecske hajadon, 42 éves, szőke, szeme kék, orra pisze, termete közép, vallása római kath. és a mi fő, hozománya kerek százezer forint. Azonnal írtam címére, hogy szivem ő felé vonz s vagy ő lesz az enyém, vagy senki sem. Forduló postával már megkaptam szerelemtől áradó válaszát, hogy boldognak érzi magát s leghőbb vágya mielőbbi egybekelésünk. Hogy előbb látogassam is meg, arról szó sem volt. Magam is feleslegesnek tartottam. A fő a hozomány. Hogy az aranyrudakban, értékpapírokban, vagy kopott bankókban van-e, az mellékes, csak a főösszeg legyen meg. Menyasszonyom gondos figyelmessége bámulatra ragadott. Majd fordulópostával arról értesített, hogy minden előkészület meg van téve egybekelésünkre, a kihirdetés izgalmas népgyűlés. 3 — Saját tudósítónktól. — Pécs, 1900. október 1 Jó ideje már, hogy a pécsi szocialisták meglehetős csendesen viselték magukat. Május elsejét kivéve, a mikor tudvalevőleg az üszögi erdőből történt bevonulásuk ellenében a rendőrség az elkésett intézkedések miatt tehetetlen volt, soha sem adtak alkalmat semmiféle rendőri beavatkozásra. Minden működésük azokban a népgyűlésekben nyilvánult, a melyeket tartottak elveik hirdetése végett. íme itt vannak, — mutatott a tiz egymás mellé sorakozott leányra. — Elhültem, de a közjegyző mihamarább magamhoz térített. — Van szerencsém bemutatni ő nagysága tiz leányát: Fanni, Vilma, Ilka, Erzsike, Anna, Ida, Stefánie, Olga, Julis és Irma; minden egyes leánynak van tízezer forint hozománya, tehát összesen százezer. Ha ön e tiz okmányt aláírja, ezzel őnagysága tiz leányát adoptálja, mikor is készpénzben fog önnek a százezer forint kifizettetni. Igen ? Persze, hogy aláírtam. Most van feleségem, tiz leányom és százezer forintom, bát mondjátok, nem blindeltem jól? ■— Ami a százezer forintot illeti, jó, ha nem a feleség, meg a . . . — Kérlek, ahogy kezemben volt a százezer forint, megindítottam a válópert. — És? — Ma már boldog vőlegénye vagyok a kis subrette énekesnőnek. — Bellának ? — Igen. — Barátom én is blindelek — szólt a kis ispán — így, látom, semmire sem megyek.