Pécsi Közlöny, 1901. május (9. évfolyam, 35-43. szám)
1901-05-09 / 37. szám
4. nál érvényre hagyta jönni a pár perc előtt hallott, de úgy látszik, nem nagyon szívére vett főispáni intelem dacára is.) Felköszöntőt mondtak még Baranyay Béla dr., Kardos Kálmán, Záray Károly dr. és Majorossy Imre polgármester. A főreáliskolai Eötvös önképzőkör záró ülését vasárnap d. e. 9 órakor tartották meg. Az énekkar a Hymnuszt énekelte, majd Sasváry József ismertette a kör ezévi működését. Jokics Tivadar Tompa „öreg szolgáját“ szavalta el. Kovácssy Dezső Deák Ferencnek egyik barátjához írt levelét adta elő. Ezután ismét az énekkar lépett fel s ért el nagy hatást Mendelsohn Üdvözletével. Kiss Ernő „A lyrai költészet a forradalom után“ címmel tartott felolvasást. Lővy Hugó Aranynak Rendületlenül című költeményét szavalta el ; végül Gatoveh János vezető tanár tartott beszédet az ifjúsághoz, mely után a díjak kiosztása következett . A casinói pályázatra beérkezett négy munka közül Sasváry József VIII o. t. munkáját érdemesítették a négy m.kir. arany jutalomra. A pályamunka címe: „Renaissance hatása az európai népek művelődésére“ Aztán a folyó évben elhalt Korniss Ödön, volt intézeti tanuló koszorújára gyűjtött megmaradt pénzösszegből 60 koronát olyképen tűztek ki mathematikai feladatra, hogy abból három évben egymásután 10—10 koronát fordítsanak jutalmazásra. Az idén ezen összegből Sasváry József VIII. oszt. tan. és Hirschfeld Gyula VI. oszt. tanuló részesültek 10—10 korona jutalomban. Aztán egy egészségtani tételre volt kitűzve 20 frankos arany, amit Spitzer Károly VII. o. t. nyert el. „Feltüntetendő az alkotmányi élet és művelődés fellendülése a Hunyadyak korában“ című pályamunkára kitűzött egy aranyat Jakits Tivadar VII. o. t. nyerte el. Egy másik tétel volt Arany János „Széchenyi emlékezete“ cimü versének fejtegetése.“ A kitűzött aranyat Lóránt Artur VIII. t. nyerte el. “A nemzeti költészet hatása a nemzetiségre 1820-tól napjainkig“ cimü értekezésre kitűzött 2 aranyat Sasváry József VIII. o. t. nyerte el. Azután „A hazaszeretet és annak példái a magyar történelemben“ című értekezésre kitűzött aranyat Kiss Ernő VIII. o. t. kapta. Majd a szavalati versenyek győzteseinek adták ki a díjakat. Jokics Tivadar kapott 2 aranyat, Stern Jenő, Lőwy Hugó, Kovácssy Dezső és Hirschfeld Gyula pedig 5—5 koronát. Ezenkívül többen könyvjutalomban részesültek, kik az egyes pályázatoknál még kitűntek. Dschka Győző igazgató lelkes szavai után a közgyűlés az énekkar Rákócy indulójával ért véget. A Zsolnay-szobor ügyében a végrehajtó bizottság határozata szerint meghallgatták Székely Bertalan festő és Szana Tamás műkritikus véleményét is, kik május hó 4-ikén érkeztek Pécsre, hogy szakvéleményükkel lehetővé tegyék a döntést. Zala György a kultuszminisztériumtól kiküldött szobrász szakértő azonban erre az alkalomra nem jöhetett le, ő május hó 6-ikán sem szakíthatott arra időt, hogy Pécsre jöjjön. Székely Bertalan és Szana Tamás tehát jegyzőkönyvet állítottak ki szakvéleményükről, amelyet Zala György szakvéleménye fog kiegészíteni. A gyónás titka, Páriából jelentik a B. H.-nak. 1894-ben Laval városban egy Brunau nevű papot halálra ítéltek és kivégeztek, mert bebizonyult róla, hogy Frico tentrammesi plébánost meggyilkolta. Brunau a nyaktiló előtt egy levelet adott át Desgrades köztársasági ügyésznek, aki ma képviselő. Erről a levélről eddig semmi sem jutott nyilvánosságra. A lavali újságok most azt írják, hogy Nantesban a minap meghalt a meggyilkolt Frico plébánosnak volt szolgálója, aki a halottas ágyán azt vallotta, hogy egy cinkostársának segítségével ő gyilkolta meg a plébánost és közvetlenül a tett elkövetése után mindent meggyónt Brunaunak, hogy így a pap hallgatását biztosítsa magának. A lavasi újságoknak ez a hite óriás föltünést kelt és a párisi újságok is a legnagyobb energiával követelik a kivégzett pap levelének közzétételét. Tanulók kirándulása. A pécsi Porges-féle felsőkereskedelmi iskola tanulói Kondor Béla igazgató vezetésével Mohácsra rándultak ki, hol Tody Ignác biró látta őket vendégekül. A tanulók megnézték történetünk szomorú emlékű helyét, a Csele patakot is, és Lajos király emlékkövére koszorút helyeztek. Ugyanitt tartott lelkesítő, hazafias beszédet az ifjúsághoz Kondor Béla igazgató, majd Vojják Lajos tanuló. A rögtönzött ünnepély a Hymnus eléneklésével ért véget. Szerencsétlenség a kőszénbányában. Nem elemi csapásról adunk hírt, hanem egy munkás szerencsétlenségéről, melynek ő maga volt az oka. Szabolcs b. telepen Feth Henrik egy átdorbézolt éjszaka után ment le a bányába dolgozni, s hogy a felügyelők éberségét kijátszsza, lámpáját rendes munkahelyén hagyta égni, ő maga pedig hátrább feküdt a guritóba, mámorát kialudni. A szerencsétlent május hó 4-ikén d. u. a Ferenc József aknában a 4-ik sárszint 4 ik telepén megfutva találták meg. A bányalég ölte meg azon a helyen, hol mámorát kialudni lefeküdt, mig dolgozó helyén a lámpája akkor is vígan égett, világos jeléül annak, hogy ott tiszta volt a levegő. Történeti festmények az elemi iskolákban. Az elemi iskolákban a gyermekekben a történeti érzék felkeltésére különösen alkalmas képekre hirdetett a miniszter pályázatot. A képek tárgyai : 1. Árpád pajzsra emelése. 2. A honfoglaló magyarok átlépik az ország határát. 3. Asztrik átadja a koronát Szent Istvánnak. 4. Szent László megszabadítja a fogoly leányt. 5. Könyves Kálmán a meghódított magyar Tengerpartvidék hódolatát fogadja és megerősíti a dalmát városok kiváltságait. 6. IV. Béla és a tatárjárás. 7. A morvamezei csata. A képek sorozatából a magyar mondavilág tárgyai teljesen hiányzanak, s ez érthető is, mert a 9—12 éves gyermekek a történelem meseszerű részét könnyebben megjegyzik, mig történetünk egyes főbb eseményeiről, ha kijutnak az életbe, fogalmuk sincs, míg az ily képek segélyével könnyebben marad meg emlékezetükben. A képeken könynyű áttekintésű csoportok lesznek, az alakok és tárgyak sikdíszítés módjára árnyékolás nélkül vagy csak csekély árnyékolásai, naiv stylizálás és csoportosítással lesznek megfestendők legfeljebb 4—5 színben. A pécsi tanítók egyesületének közgyűlése vasárnap folyt le az egyesületi tagok élénk résztvétele mellett. Ott voltak Salamon József tanfelügyelő, Schneider István felügyelő igazgató, Mihálovits Antal elnök, Germann István, Klingenberg Jakab, Schmidt Boldizsár, Wolf Mihály, Haffner Vilmos, Kosztolányi János, Werb Károly, Simon György, Pikter József, Bodó Mór, Hoch József, Skolnik Géza, Dillman Antal, Veják Ferenc, Kohn Mór, Borsy György, Dobra Imre, Haksch József, Leordinay Ilka, Gizella, Dominika, Klimó Emma, Mussong Józsa, Hanny Etelka, Mihálovicsné Gonda Mária, Haksch Emilia, Farkas Krisztina, Ortner Mariska, Éhn Emilia, Fatima Sarolta tagok, s Laubheimer Róbert, Beberics Imre, Bubreg János, Magyar Károly, Légrády László, Gergelics József, Mussong Vince, German Istvánné és özv. Halschné vendégek. A gyűlést Mihálovics Antal elnök megnyitja annak hangoztatásával, hogy ép egy éve nem tartott az egyesület gyűlést, s hogy ebben az évben az egyesület csekély munkásságot fejtett ki, inkább azon jelenségek megfigyelését tűzte ki feladatául, melyek a tanügy terén előfordultak, így örvendetes jelenségnek tartja, hogy a kultuszminiszter egyes tanügyet különösen érdeklő ügyekben magának a tanítóságnak véleményét kéri ki, mint ez az iskolagondnokok részére kiadott utasításokra nézve történt, melyekre az országos tanítótestület véleményét kérte ki. — Elnök a most annyira aktuálissá lett testi fenyíték kérdéséről is elmondotta véleményét, mely szerint a testi fenyítéket — természetesen illő mértékkel — ott, hol a gyermek részéről rosszakarattal találkozik, a tanítónak igenis lehet, sőt kell is alkalmazni. Igaz a törvény a durva bánásmódot tiltja, csakhogy a durva bánásmód oly tágkörű fogalom, hogy ebben a szóval történt durvaság és azért, mert néha a testi fenyítéknél súlyosabb lehet, sokkal inkább helyet foglalhat, mint emez. Mikor az összegyűltek figyelmét erre az aktuálissá lett kérdésre felhívja, üdvözli a jelenlevőket, s a szót Germán Istvánnak adja át, ki nagy gonddal összeállított értekezését olvassa fel a takarékosságról szociálpolitikai szempontból. Felolvasó szerint az általános elszegényedés oka az, hogy gyermekeinket nem szoktatjuk a kellő időben a takarékosságra. A gyermekeknek adott zsebpénz, a gyermekek közt divó szerencsejátékok, a golyózás, patkózás stb. mind alkalmasak arra, hogy a gyermekekbe beleneveljék a pazarlást, hiányzanak olvasó könyvveinkből azok az olvasmányok, melyek ezen anynyira szükséges erényt felkelthetnék a gyermekekben. A tanító kötelessége volna minden egyes alkalmat felhasználni, hogy a takarékosság szükségességét, hasznos voltát a gyermekek előtt hangoztassa. Felolvasása végén határozati javaslatot terjeszt be, mely a tanítók működését ebbe az irányba tereli s kívánja, hogy az olvasókönyvbe ily irányban megírt olvasmányok vétessenek fel. A kérdéshez Klingenberg Jakab helyeslőleg szólt. Dobra Imre inkább a számtani példáknak ily irányú átdolgozását kívánja, ahogy ez a külföldön is megvan (nálunk Schultz Imrének van egy ily számtani könyve). Előadó válaszol Dobra szavaira, mire a gyűlés elfogadja Germán határozati javaslatát s felolvasásáért köszönetet szavaz neki. Halsch József titkár jelentése szerint az egyesületnek 63 tagja van, kik közül jórész még hátralékban van a tagsági díjjal. Hogy az egyesületre nehezedő kiadások fedezetet találjanak májusban ismét rendeznek gyermekhangversenyt. Dobra Imre pénztáros jelentése szerint az 1900-ik évben a bevétel 95 K 45 fill. volt, kiadás 70 K 38 fill. 1901-ben 47 K. Elnök kivett a kézi pénztár részére a takarékpénztárból 100 koronát. Kiadás volt 1901-ben 8 korona. A kézi pénztár készlete 163 K 36 fillér. Az egyesület vagyona 919 K 37 fill. — A fölmentést a pénztárvizsgálóknak a közgyűlés megadta s ez évre Schmidt Boldizsár elnöklete alatt Dimann Antal és Skolnik Géza tagokat küldte ki újra pénztárvizsgálóknak. Az indítványok során Schmidt Boldizsár az eddig szokásos értekezések helyett vita tételeket indítványoz, melyekhez minden tanító hozzászólhat. A közgyűlés az indítványt elfogadja, s a választmányt utasítja a kellő intézkedések megtételére. A „PÉCSI KÖZLÖNY“ 1901. május 9.