Pécsi Közlöny, 1901. május (9. évfolyam, 35-43. szám)

1901-05-09 / 37. szám

1901. május 9. „PÉCSI KÖZLÖNY“ kezeljék, az espereseket pedig, hogy ennek betartását, főleg az évi számadások felül­vizsgálása alkalmával ellenőrizzék. A sze­mélyzeti hírek közlése után hat anyakönyvi eset felmutatására hívja fel a plebániahiva­­talokat, melyek mindegyikéért 20­0 tiszte­­letdíj jár. A végén irodalmi műveket ajánl a püspök: Tó­th Mike „A szeretet láng­jai“, Dr. K­i­s­s J. és Dr. S­z­i­k­l­a­y J. „Kát. Magyarország“, Józsa Sándor „Méhész­könyv“ (kapható Lotz János és társa ki­adónál Gyertyó-Szent-Miklóson 1 korona 60 fillérért), ez utóbbit a tanítóknak is figyelmébe. Főgymnasium ifjúságának hang­versenye május hó 5-ikén volt, s amily szép erkölcsi, és oly anyagi sikert ért el. Ott volt a közönség körében a város összes előkelősége, mindenki sokat várt a hangverseny műsorától egyrészt azért, mert az a fegyelmezett s szép hanganyag, amely a gymnasiumi énekkar sajátja, másrészt a rendező tanár, Bitter Illés ismert jóízlése a közönség várakozását felcsigázták. Sietünk kijelenteni, hogy a publikum várakozásában nem is csalódott. A műsort a főgymnasiumi zenekar megnyitójával kezdték. A fiatal zenészek Donizzetti nehéz művét precise adták. Metz József Endrődy Éjszaka című költeményét szavalta el szép hanghor­dozással, s a költeménynek minden szebb részletét kellően érvényre juttatta. Az ének­kar idegen dalokat adott elő oly szépen, ahogy tőle már megszoktuk. Gebhardt József és Antoni Miklós, az előbbi cellán, az utóbbi zongorán magyar népda­lokat adtak elő szabatosan, érzéssel. A Programm első része a­ zenekar és énekkar együttesen előadott finn népdalával ért volna véget, de műsoron kívül fellépett Mussong NI. VIII. o. t. s Gabányi Árpád­nak A föld és népei című komikus mono­lógját szavalta el nagy hatással. A műsor második része nem kevésbbé volt sikerült, mint az első rész. Mindjárt az első szám­nál ismét a főgimnáziumi zenekar csinos összjátékában gyönyörködött a közönség, Szentiványi Árpád Gabányi mono­lógját, a komikust, szavalta el, különösen a monológ énekes részeivel ért el nagy hatást, ezt a részét meg is kellett ismételnie. A főgimnáziumi énekkar Göre nótáit a felhangzó tapsra még a bordallal toldotta meg, végül frenetikus hatást ért el az énekkar és zenekar az együttesen előadott búr mar­­seillaissel. A belépő díjakból és felülfizeté­­sekből összesen 744 koronát és 50 fillért vettek be. Többet fizettek: Hetyey Sámuel megyés püspök 100 K, Panos Alajos 4, Mattyasovszky Jakab 6, Szeifric István 4, Deutsch Kornél 3, M. A. 10, Czirer Elek dr. 1, Csokonay Zsigmond 5, Döbrössy Alajos 5, Bence Sándor 4, Francsics Bódog 5, Módly Béla 2, Hinka László 5, Eibach Emil 4, Tormay Károly 8, Demján Izidor 10, Pataky Lucidus 2, Mihályfy Árpád 6, dr. Mutschenbacher Viktor 2, Spies János 5, Rappai Ignác 3, Krajicsics Milán 1, Germán Ferencné 1, özv. Szmodics Béláné 2, Fáy Zsigmondné 2, özv. Giano­­nené 2, özv. Wiesner Kajmárné 8, Bubregh­­né 1, Dr. Igaz Béla 3, Dr Krasznay Mik­­lósné 10, Dr. Parragh Antal 1, Hardy Sán­dor 10, Virágh Ferenc, 1, Pozsgay József 2, Névtelen 9, Dr. Egry Béla 2, Nábrácky Lajos 2, Tóth József 1, Erreth János 8, Dr. Bodó Aladár 2, Körmendy Károly 3, N. N. 3, X. Y. 2, Özv. Pintérné 3, Szuly János 6, Dr. Sik Jácint 2, Erreth Kálmán 4, Csigó János 1, Kindl József 2 korona. Összesen 294 korona. A pécsi kir. ítélőtábla jubileuma. Vasárnap reggel a Széchenyi téren járóke­lőknek feltűnt, hogy a pécsi kir. Ítélőtábla homlokzatán a nemzetiszinü zászló leng. Minthogy a többi középületet nem ékesí­tették fel , nem tudták megérteni, hogy mit jelent e zászló. A pécsi kir. Ítélőtábla e hó 5-én egész csendben ünnepelte meg tízéves jubileumát. E napon volt tíz eszten­deje, hogy a budapesti kir. Ítélőtáblát de­centralizálták. Hogy Pécsnek magának, tár­sadalmi életének, jogszolgáltatásunknak stb. stb . mennyire hasznára volt e decentrali­­záció, azt fölösleges bővebben,fejtegetni, hisz olvasóink ismerik Pécs haladását a legu­tóbb múlt decennium alatt. E haladásban nagy része van a pécsi kir. ítélőtáblának is. Hitoktatás a fiókközségekben. Az ápril 28-án megtartott berkesdi bérmálás igen előnyösen végződött a fióközségek hitoktatása tekintetében. Hetyey Sámuel megyés püspök a gyermekeket kérdezvén a katekizmusból, rájött, hogy a fiók-közsé­gekben nincs rendes hitoktatás. Mire ezt azonnal annyival inkább elrendelte, mivel viszont a községek készéggel ajánlották fel ehhez a fuvart. Hath, nagygyűlés Budapesten. A Magyarországi Katholikus Körök és Olvasó­ Egyesületek Országos Szövetségének igazgatótanácsa 1. évi április 29-én tartott ülésében fontos határozatokat hozott. Az igazgatótanács behatóan foglalkozott a folyó évben tartandó katholikus nagygyűlés ügyé­vel és kimondotta, hogy a nagygyűlést az idén is megtartja, lehetőleg nagy arányok­ban, mint a múlt évben is történt. A nagy­gyűlés idejét az előkészítő-bizottság fogja megállapítani. Az előkészítő-bizottságba ki­küldettek : ifj. Zichy János gróf, Major Ferenc dr., Mihályfi Ákos dr., Zlinszky János dr. és Gyürky Ödön dr. Az igazgató­­tanács egyben elhatározta azt is, hogy a nagygyűléssel kapcsolatban fog megtartatni a szövetség évi nagygyűlése is, melynek legfontosabb tárgya leend­ő a szövetség alapszabályainak módosítása. Az igazgató­tanács elhatározta továbbá, hogy folyó május hó 20., 21. és 22-én a Buda­pesti Katholikus Kör dísztermében megtartja az első keresztény szociális kurzust, amelynek rendezésével a múlt évben az országos katholikus nagygyűlés megbízta a szövetséget.Ránk pécsiekre annyi­val inkább érdekkel bir ezen két. szociális kurzus, mert május 22-én délelőtt 11 óra­kor „akér­­munkás egyletek”­ügynek Ki r­­s c­h a n­e­k Ödön baranya-szent-iváni plé­bános lesz az előadója. Az igazgató­tanács e helyen is kéri a keresztény szociális tevékeny­ség munkásait, hogy a kurzusra mennél szá­mosabban jelentkezzenek a Budapesti Katho­likus Kör irodájában. Az összes előadásokra szolgáló belépő­jegyek 2 koronáért kapha­tók a Budapesti Katholikus Kör irodájában (Budapesten, IV. Molnár­ utca 11. szám.) Válasz a „Néptanoda“ I. évi má­jus 4-iki számának. Ezen nyilatkozat­­ felvételére kérték fel lapunkat . Ha a „Néptanoda“ szerkesztőségének itt e vidéken megbízhatóbb referense volna, nem kerülnének lapjába téves közlemények. József napja — a­mely alkalomra az apáti installáció esett— a község védszent­­jének ünnepe, de egyúttal Mayer József igazgató tanító urnak névünnepe — tehát családi ünnep is, s e kettős ünnepség alkalmával kartársait és a család rokonait asztalához hívja, minden más alkalommal nemcsak a szenior, hanem társai is szíve­sen látott vendégeim. Hogy mily viszonyban vagyok a kerületi tanító urakkal, hosszú múl­tam tesz tanúságot. Ha pedig a „Néptano­­dá“-val nem rokonszenvezünk, annak oka nem bennünk keresendő. Baán 1901. május 6. Uray Atala: Bankett Kardos Kálmán és Fe­jérváry Imre br. tiszteletére. A pécsi Nemzeti Casinó május hó 4.-én diszebédet rendezett diszelnöke Kardos Kálmán és ujonan megválasztott elnöke Fejér­­v­á­r­y Imre br. főispán tiszteletére A ban­ketten részt vettek : Fejérváry Imre báró dr., Kardos Kálmán, Blaskovits István, Littke József és Nagy Jenő alelnökök, Schlippenbach István gróf altábornagy, Ma­­jorossy Imre, Sávér Kálmán, Dragonescu Dömjén, Balogh Károly, Opris Péter, Eckensburger György, Butykay Ádám ezredesek, Alt Sámuel alezredes, Székely Bertalan (Budapest), S­z­a­n­a Tamás (Bu­dapest), Tormay Károly alispán, Salamon József kir. tanácsos, Bolgár Kálmán, Erreth János, Kindl József, Dischka Győző, V­a­s­s Bertalan dr. és a Kaszinó tagjai­nak tekintélyes része, mintegy 230.­­ Az első felköszöntőt Littke József alelnök mondotta az ünnepeltekre, főispánunk jelenlevő nejére és ennek nővérére, nemkü­lönben Fejérváry Géza honvédelmi miniszterre, aki sajnálatát fejezte ki, hogy ezen ünnepélyen részt nem vehetett. Utána Kardos Kálmán a volt népszerű és iga­zán általánosan szeretett főispán éltette Fejérváry Imre főispánt, majd F­ejérváry főispán a Kaszinóra emeli poharát, mint oly inntézményre, mely az o­s­z­t­á­l­y­k­ü­­lönbség, a kasztszellem meg­szüntetését tűzi ki céljául, ezeket mondotta : Nem találok szavakat, hogy meg­köszönjem a mai rendkívüli megtisztelte­tést s azokat az ékes beszédeket, ame­lyeket Kardos Kálmán díszelnök és Littke József alelnök urak hozzám intézni kegyesek voltak. Mélyen érzem annak a bizalomnak becsét, melylyel a Pécsi Nemzeti Kaszinó megtisztelt, midőn az elnöki székbe emelt és mélyen érzem az elvállalt feladat fontosságát. Mert mi a cél, mely után a Pécsi Nemzeti Kaszinó törekszik ? Megszüntetése azoknak az elválasztó mesgyéknek, azoknak a v­á­­laszfalaknak, amelyek a mű­velt társadalom egyes rétegei között még ma is fönnállanak, egyesítése mindazok­nak a társadalmi köröknek, amelyeknek közös jellemvonása a műveltség. Komoly és fontos e cél. Hiszen a népek törté­nelme tanulságot tesz arról, hogy a nép igazi, ereje a haladás és tovább fejlődés igazi biztosítéka a társadalom egységében rejlik. Eddig is igyekeztem tőlem telhe­­tőleg odahatni, hogy társadalmi életünk­ben a kaszt-szellem, a politikai és fele­kezeti exclusivitás tért ne hódítson és ne daraboltassék szét az a társadalom, amelynek tovább fejlődésünk érdekében okvetlenül egynek és egységesnek kell lennie. Most pedig, mint a Pécsi Nemzeti Kaszinó elnöke fokozottabb mértékben fogom szolgálhatni és akarom is szolgálni a társadalmi amalgamisatio ügyét. Emelem poharamat a társadalom egységének eszméjére, emelem pohara­mat amaz intézményre, amely ennek az eszmének szolgálatában áll. A Pécsi Nemzeti Kaszinóra, mint erkölcsi testü­letre, annak felvirágzására ürítem poha­ramat ! (Ezen toaszt után szerencsére még nem dűlt össze a két pécsi Kath. Kör, sem annyi inci-pinci szakegylet, sőt a helybeli szabadelvű napilap is folytatta azért más­nap a kasztok felállítását a bankettről írt referádájában, a jelenlevőket ezen kategó­riákba osztván: 1. „Hölgyek“. 2. „Urak“.. — Itt nevezte meg részben a fent elősorolt „Spitzen der Behörden“-eket. — 3. „Ott volt továbbá“. Azért ezen kategóriában igen sok tekintélyes „nagyságos“ úr neve olvasható. 4. „És még többek“. Ezen rub­rikában pedig több épen olyan tekintélyes úr van eltüntetve, kik szégyenkezve vallot­ták meg előttünk, hogy az utolsó ranglis­­­tában olvasható a nevek — a sorok között. No de igaz­­ bizonyára ismét az éjjeli munka­társ „láza“ a kasztszellem és klasszifik­álás gépies szokását, az el­vekből folyól­ag külön­ben soha nem klasszifikáló, szabadelvű lap- 3

Next