Pécsi Közlöny, 1901. július (9. évfolyam, 53-60. szám)
1901-07-07 / 54. szám
1901. julius 7. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 5 Ingyenes szállást kereső szegény diák. Egy nagycsaládi tanítónak diák fia ingyenes szállást keres, élelmezést a tápintézetben kap. Ha valaki a jó viseletű fiút e jótéteményben részesíteni hajlandó volna, szíveskednék címét szerkesztőségünkben bejelenteni. Különös gyógyulás. Tudósitónk Írja: Lotter József kaposszekcsői ág. hitv. evang. vallásu földműves tiz éves Erzsébet nevű leánya folyó év január havában teljesen elveszítette beszélő képességét, illetve hangját, úgy annyira, hogy csak jelek által volt képes magát megértetni. A kétségbeesett szülők, nem kimélve költséget, fáradságot, végig járták a közelebb való orvosokat ; az egyik gyógyulással biztatta a szerencsétlen gyermeket, de segíteni rajta nem volt képes, míg többen — épen a nevesebb, keresettebb orvosok, — a legnagyobb határozottsággal jelentették ki, hogy a szerencsésen gyermek beszélő képességét soha nem fogja visszanyerni. A napokban Lotter udvarán levő kút vedre lezuhant a mélybe. A kis Erzsébet szülei közül ott settenkedett a kút körül, majd hosszasan tekintett a mély vízbe. Ekkor hirtelen a következő szavakra fakadt: ami ott a vízben Jézus van, s ezzel csodálatos módon, minden külbehalás, orvosi gyógykezelés nélkül, szüleinek legnagyobb örömére, visszanyerte beszélő képességét, s azóta ép oly hangosan, értelmesen beszél, mint azóta, már most mondja még valaki, hogy Isten manapság már nem tesz csodát. Tudósítónk még hozzáteszi, hogy a hit valóságáért szavatol. Mi neki készségesen kijelentjük, hogy az ő szavahihihetőségében nem kételkedünk, de az eset sablonszerű formája („kutbatekintés“ „képlátás*) miatt kijelentjük kétkedésünket azoknak megbízhatóságában, akik neki ezen esetet elbeszélték. Csoda lehetséges: ezt megengedi mindenki, aki személyes és gondviselő Istenben hisz. De a csodát Isten mindig erkölcsi okokból és Istenhez méltó előzmények után teszi. Ilyenekről jelen esetben mit sem ír tudósítónk. A kutbatekintés még nem lehet ok és alkalom csoda megtételére. Egész más volna, ha a szülők vagy maga a gyermek előzőleg sokat imádkoztak volna Jézushoz. Akkor is suggestióval magyarázná a hitetlen, de a hívő előtt megvolna a csodára az erkölcsi érdemesség és ok. Jó lesz az illetékes egyéneknek a népet felvilágosítani és megakadályozni azt, hogy a dolgot felfújják és babonás egyének azt a kutat „szent kut“-nak tegyék meg. Principiis obsta — Ezért közöltük mi is a dolgot. A „Pécs-budai külv. Kath Kör” évfordulati ünnepélye és majálisa szépen sikerült jún. 29-én. Felülfizettek: Heckenberger Konrád, 10 K, Keresztény János 10 K, Dr. Darányi Ferenc 2 K, Brunner János 1 K 60 f, Ozoray István 1 K 40 f, Fleischer János 40 f, Kraft János 40 f, Gadó András 20 f, és N. N. 20 f, amely összegeket a rendezőség hálás köszönettel nyugtáz. A nagyhatalmak népessége. Hat európai nagyhatalom területén tartottak az utóbbi időben általános népszámlálást, amelynek eredményeiből érdekes és tanulságos statisztikát állított össze Bertillon francia statisztikus. Mindenekelőtt összehasonlítja a nagyhatalmak népességét most és egy félszázaddal ezelőtt. Az összehasonlításnál természetesen az illető államok mostani területét vette alapul. Egy félszázad óta Európa nagyhatalmai a következő szaporodást tüntetik föl: Ausztria és Magyarország Németország Oroszország és Finnország Anglia Planeiaország Olaszország 1850 1900 szaporodás 30.727.000 45,107.000 14,380.000 35.397.000 56,345.000 20,948.000 66.714.000 128,896.000 62,182.000 27.369.000 41,484.000 14,115.000 35.260.000 38,600.000 3,340.000 23,617.000 32,440.000 8,832.000 Helyreigazítás. Múlt számunkban egy vidéki lap nyomán megírtuk, hogy Bencsik Ferencz kalocsai törvényszéki biró Harkányban meghalt, most arról értesülünk, hogy az elhunyt Halmai Károly, nevezettnek iia volt. Nőegylet háza, melyet a kincstár akar kisajátítani az új postapalota részére a kincstár szerint 15000 frtot, a nőegylet szerint 20000 frtot ér meg. Ha ezt az 5000 írt differenciát egyezségi után kiegyenlíteni nem lehet, akkor a bíróság fog dönteni ebben a kérdésben. A f. hó 9-ikére összehívott nőegyleti közgyűlés lesz hivatva eldönteni, hogy elfogadják-e a felajánlott 15000 frtot vagy a bírói útra terelik-e a kérdést. Uj villatelep. Szegriszt Lajos, a pécsi kölcsönös segélyző egylet nyugalmazott pénztárosa telektömbjén keresztül a kaposvári és petrezselyem utcák közt uj utcát nyitott s itt huszonegy 3—7 szobás villák felállítását tervezi, melyek a modern kor igényeinek megfelelőleg lesznek építve parkettei, villamos világításai stb. A villatelepnek határozottan előnyös fekvése van, levegője tiszta, helyzete a lármásabb városrésztől kívül esik anélkül, hogy messze volna a város központjához, szóval a legjobb kilátás van arra, hogy a felépült villák hamarosan benépesülnek. Keresztelő Normann grófnál. Tudósítónk írja : Valpón, július 2-án a grófi váriakban, illetőleg kápolnában, ünnepélyesen feladták az újdon született csecsemőnek a keresztség szentségét. Normann Rudolf, valpói gróf eredetileg Strossmayer diakovári püspököt kérte fel a keresztelés adtusának az elvégzésére, amire Strossmayer püspök régibb közös ismeretségnél fogva igen szívesen vállalkozott is, de közben gyengélkedvén, maga helyett Horvát József eszék-felsővárosi esperes-plébános, pápai protonotáriust küldte a szt. ténykedés elvégzésére, miután előzetesen már meg volt szerezve erre a pécsmegyei Hatóság engedélye. Délelőtt pont 10 órakor kezdődött a keresztelés, melynél a keresztanyas tisztet gróf Csáky Vidorné, a valpói grófnak a nővére viselte. A keresztelés után ünnepélyes szent mise volt sub insula, melynél, valamint az előbbi ténykedésnél is, a patronatusbeli papság szintén közreműködött. Mise végeztével a még gyengélkedő Normann grófnőt a pontificans szobájában megáldotta csecsemőjével együtt, a ki a keresztségben Mária, Veronika, Anna, Prospera neveket nyert. A nap emlékére ebéd volt a grófi aulában, melyen a patronátusi papságon kívül jelen voltak még Chorvát László petriercei esperes-plébános, Moransch György marijancei plébános s a helybeli kántor-tanító, Mesic, az ismert orgonista és énekes. Ez öröm-esemény vigaszul szolgál a grófi családnak a nemrég elhunyt 8 éves Károly gyermekük helyett. A Szent Imre Önképző-Egylet Almanachja. Előre jeleztük, hogy a budapesti Szent Imre Egyesület Almanachja legközelebb megjelen. A beküldött példányból meggyőződtünk, hogy oly gazdag tartalma, hogy a kényes ízlésű, modern közönség is szívesen átlapozgatja. Mindjárt címképe lepi meg az olvasót. Hegedűs László festőművészünk gyönyörű képének hű reprodukciója az. Szent Imre herceg zsámolyon térdel a boldogságos Szűz előtt, ki a kis Jézust tartja karjain s fenn a levegőben angyalkák jelennek meg. A kötet Vaszary Kolos hercegprímásnak, van ajálva, ki egyúttal szép sorokat küldött az évkönyvbe . Előszavát ifj. Zichy János gróf, országgyűlési képviselő írta, ki az egyletnek annak idején agilis elnöke volt. Emléksorokat írtak a könyvbe: Schlauch Lőrinc bíboros, Császka György kalocsai érsek, Mailáth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök, Zichy Nándor gróf, Károlyi Sándor gróf, Barkócy Sándor báró, Városy Gyula dr., Breznay Béla dr., Kiss János dr., Acsay Antal dr., Csillag Gyula dr., Mihályfi Ákos dr., Pacséry Károly, Glattfelder Gyula dr. A közlemények sorát Rosty Kálmán szép költeménye nyitja meg. Ezután következik a többi dolgozat: költemények, prózai munkák. Gyürky Ödön, Antalffy Endre, Auer István, Szemlér Ferenc, Kovács Gyula, szendrői Kovács Gyula, Bozák Imre dr., Vörös Béla, Helvey Lajos dr., Birkás Géza dr. Miklós Alajos, Lakatos Géza, Divéky Adorján. Az egyesület immár tizenhárom esztendeje, hogy fennáll s folytatja eredményekben gazdag működését. Tagjai sorából nem egy neves férfiú szerepel a közéletben úgy politikai, mint írói s egyéb közpályákon. Zichy János, Aladár és Jakab grófok közszereplése a keresztény közönség előtt széltében ismeretes. Az irodalom és újságírás terén figyelemreméltó nevet szereztek maguknak. Egy fűzött példány ára 2 korona, díszes vászonkötésné 3 korona. Megrendelhető az egylet helyiségében IV., Irányi utca 18. szám, 1. em. 15. ajtó alatt. A csinosan kiállított vaskos kötet a Stefaneum ízlését dicséri. Melegen ajánljuk olvasóinknak. A katholikus egyetemi internátust, melyet a múlt iskolai év elején maguk az egyetemi ifjak nyitottak meg a Szent Imre Egylet mellett, a jövő tanévben tetemesen kibővítik. A katholikus szülőknek különös figyelmét hívják fel ez intézetre, hol egyetemi tanulmányaik végzésére a fővárosba jövő fiaik megbízható otthont, katholikus szellemű vezetést és mérsékelt áruellátást nyerhetnek. A fegyelemre és vezetésre az internátusban lakó papi felügyelő fog gondot viselni. Bővebb felvilágosítást nyújt az intézet vezetője, Gattfeder Gyula dr., a központ papnevelő tanulmányi felügyelője. A pipa ártalmasabb, mint a síivar és a czigaretta. Az Egézségügyi Lapokban olvassuk: Az égő dohánynál a széngőz annál nagyobb mennyiségben képződik, minél lassabban hatol keresztül a levegő a dohányon. Legtöbb széngőz van azért a pipa dohányfüstjében és legkevesebb a czigaretta füstjében. A pipa dohányán keresztül a leglassabban, a czigaretta dohányán át a leggyorsabban hatol a levegő. Legártalmasabb tehát a pipázás és legkevésbbé ártalmas a czigarettázás. A szivar a középen áll, ártalmasabb, mint a czigaretta, de nem oly ártalmas, mint a pipa. De a szivarok közt is van különbség. A legfinomabb és legdrágább szivar ártalmasabb lehet, mint a legsilányabb, ha nem szerel jól. Iskolatársak találkozója. A tanítóképző intézet 1885—86-ban végzett növendékei julius hó 4-ikén jöttek össze Báranya Jenőn. A 17 végzett közül kettő, Kőházy László és Pintér György, nem különben egy volt tanáruk Heid János meghaltak. Az elhunytakért Hend Vilmos mondott gyászmisét. Megjelentek a találkozón : Guszt József (Baranya Jenő), Hipp Imre (Komló), Ivelics Pál (Tolna-Tamási), Rákosy János (Vasvár), Erdősy (Kátzler) János (Mőzs), Markovics János (Osztovány,