Pécsi Közlöny, 1901. július (9. évfolyam, 53-60. szám)

1901-07-07 / 54. szám

1901. julius 7. „PÉCSI KÖZLÖNY“ 5 Ingyenes szállást kereső sze­gény diák. Egy nagycsaládi tanítónak diák fia ingyenes szállást keres, élelmezést a tápintézetben kap. Ha valaki a jó vise­letű fiút e jótéteményben részesíteni haj­landó volna, szíveskednék címét szerkesz­tőségünkben bejelenteni. Különös gyógyulás. Tudósitónk Írja: Lotter József kaposszekcsői ág. hitv. evang. vallásu földműves tiz éves Erzsé­bet nevű leánya folyó év január havában tel­jesen elveszítette beszélő képességét, illetve hangját, úgy annyira, hogy csak jelek által volt képes magát megértetni. A kétségbe­esett szülők, nem kimélve költséget, fárad­ságot, végig járták a közelebb való orvo­sokat ; az egyik gyógyulással biztatta a szerencsétlen gyermeket, de segíteni rajta nem volt képes, míg többen — épen a nevesebb, keresettebb orvosok, — a legna­gyobb határozottsággal jelentették ki, hogy a szerencsésen gyermek beszélő képességét soha nem fogja visszanyerni. A napokban Lotter udvarán levő kút vedre lezuhant a mélybe. A kis Erzsébet szülei közül ott settenkedett a kút körül, majd hosszasan tekintett a mély vízbe. Ekkor hirtelen a következő szavakra fakadt: am­i ott a víz­ben Jézus van, s ezzel csodálatos módon, minden külbehalás, orvosi gyógykeze­lés nélkül, szüleinek legnagyobb örömére, visszanyerte beszélő képességét, s azóta ép oly hangosan, értelmesen beszél, mint azóta, már most mondja még valaki, hogy Isten manapság már nem tesz csodát. Tudósítónk még hozzáteszi, hogy a hit valóságáért szavatol. Mi neki készsé­gesen kijelentjük, hogy az ő szavahi­­hihetőségében nem kételkedünk, de az eset sablonszerű formája („kutbatekintés“ „képlátás*) miatt kijelentjük kétkedésünket azoknak megbízhatóságában, akik neki ezen esetet elbeszélték. Csoda lehetséges: ezt megengedi mindenki, aki személyes és gondviselő Istenben hisz. De a csodát Isten mindig erkölcsi okokból és Istenhez méltó előzmények után teszi. Ilyenekről jelen esetben mit sem ír tudósítónk. A kutbate­kintés még nem lehet ok és alkalom csoda megtételére. Egész más volna, ha a szülők vagy maga a gyermek előzőleg sokat imád­koztak volna Jézushoz. Akkor is suggestióval magyarázná a hitetlen, de a hívő előtt megvolna a csodára az erkölcsi érdemesség és ok. Jó lesz az illetékes egyéneknek a népet felvilágosítani és megakadályozni azt, hogy a dolgot felfújják és babonás egyé­nek azt a kutat „szent kut“-nak tegyék meg. Principiis obsta — Ezért közöltük mi is a dolgot. A „Pécs-budai külv. Kath Kör” évfordulati ünnepélye és majálisa szépen sikerült jún. 29-én. Felülfizettek: Hecken­­berger Konrád, 10 K, Keresztény János 10 K, Dr. Darányi Ferenc 2 K, Brunner János 1 K 60 f, Ozoray István 1 K 40 f, Flei­scher János 40 f, Kraft János 40 f, Gadó András 20 f, és N. N. 20 f, a­mely össze­geket a rendezőség hálás köszönettel nyug­táz. A nagyhatalmak népessége. Hat európai nagyhatalom területén tartottak az utóbbi időben általános népszámlálást, amelynek eredményeiből érdekes és tanul­ságos statisztikát állított össze Bertillon francia statisztikus. Mindenekelőtt össze­hasonlítja a nagyhatalmak népességét most és egy félszázaddal ezelőtt. Az összehason­lításnál természetesen az illető államok mostani területét vette alapul. Egy félszá­zad óta Európa nagyhatalmai a következő szaporodást tüntetik föl: Ausztria és Ma­gyarország Németország Oroszország és Finnország Anglia Planeiaország Olaszország 1850 1900 szaporodás 30.727.000 45,107.000 14,380.000 35.397.000 56,345.000 20,948.000 66.714.000 128,896.000 62,182.000 27.369.000 41,484.000 14,115.000 35.260.000 38,600.000 3,340.000 23,617.000 32,440.000 8,832.000 Helyreigazítás. Múlt számunkban egy vidéki lap nyomán megírtuk, hogy B­e­n­c­s­i­k Ferencz kalocsai törvényszéki biró Harkányban meghalt, most arról érte­sülünk, hogy az elhunyt Halmai Károly, nevezettnek iia volt. Nőegylet háza, melyet a kincstár akar kisajátítani az új postapalota részére a kincstár szerint 15000 frtot, a nőegylet szerint 20000 frtot ér meg. Ha ezt az 5000 írt differenciát egyezségi után kiegyenlíteni nem lehet, akkor a bíróság fog dönteni ebben a kérdésben. A f. hó 9-ikére össze­hívott nőegyleti közgyűlés lesz hivatva el­dönteni, hogy elfogadják-e a felajánlott 15000 frtot vagy a bírói útra terelik-e a kérdést. Uj villatelep. S­z­­­e­g­r­i­s­z­t Lajos, a pécsi kölcsönös segélyző egylet nyugalma­zott pénztárosa telektömbjén keresztül a ka­posvári és petrezselyem utcák közt uj utcát nyitott s itt huszonegy 3—7 szobás villák felállítását tervezi, melyek a modern kor igényeinek megfelelőleg lesznek építve par­kettei, villamos világításai stb. A villatelep­nek határozottan előnyös fekvése van, le­vegője tiszta, helyzete a lármásabb város­résztől kívül esik anélkül, hogy messze vol­na a város központjához, szóval a legjobb kilátás van arra, hogy a felépült villák ha­marosan benépesülnek. Keresztelő Normann grófnál. Tudósítónk írja : Valpón, július 2-án a grófi váriakban, illetőleg kápolnában, ün­nepélyesen feladták az újdon született cse­csemőnek a keresztség szentségét. Nor­mann Rudolf, valpói gróf eredetileg Strossmayer diakovári püspököt kérte fel a keresztelés adtusának az elvégzésére, amire Strossmayer püspök régibb közös ismeretségnél fogva igen szívesen vállalko­zott is, de közben gyengélkedvén, maga he­lyett H­o­r­v­á­t József eszék-felsővárosi esperes-plébános, pápai protonotáriust küldte a szt. ténykedés elvégzésére, miután előze­tesen már meg volt szerezve erre a pécs­­megyei Hatóság engedélye. Délelőtt pont 10 órakor kezdődött a keresztelés, melynél a keresztanyas tisztet gróf C­s­á­k­y Vi­­dorné, a valpói grófnak a nővére viselte. A keresztelés után ünnepélyes szent mise volt sub insula, melynél, valamint az előbbi ténykedésnél is, a patronatusbeli papság szintén közreműködött. Mise végeztével a még gyengélkedő Nor­mann grófnőt a pontificans szobájában meg­áldotta csecsemőjével együtt, a ki a ke­­resztségben Mária, Veronika, Anna, Pros­­pera neveket nyert. A nap emlékére ebéd volt a grófi aulában, melyen a patronátusi papságon kívül jelen voltak még Chorvát László petriercei esperes-plébános, Moransch György marijancei plébános s a helybeli kántor-tanító, M­e­s­i­c, az ismert orgonista és énekes. Ez öröm-esemény vigaszul szol­gál a grófi családnak a nemrég elhunyt 8 éves Károly gyermekük helyett. A Szent Imre Önképző-Egylet Almanachja. Előre jeleztük, hogy a bu­dapesti Szent Imre­ Egyesület Almanachja legközelebb megjelen. A beküldött példány­ból meggyőződtünk, hogy oly gazdag tar­talma, hogy a kényes ízlésű, modern közön­ség is szívesen átlapozgatja. Mindjárt cím­­képe lepi meg az olvasót. Hegedűs László festőművészünk gyönyörű képének hű reprodukciója az. Szent Imre herceg zsá­molyon térdel a boldogságos Szűz előtt, ki a kis Jézust tartja karjain s fenn a levegő­ben angyalkák jelennek meg. A kötet Va­­szary Kolos hercegprímásnak, van ajálva, ki egyúttal szép sorokat küldött az évkönyvbe . Előszavát ifj. Zichy János gróf, országgyű­lési képviselő írta, ki az egyletnek annak idején agilis elnöke volt. Em­léksorokat írtak a könyvbe: Schlauch Lőrinc bíboros, Császka György kalocsai érsek, Mailáth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök, Zichy Nándor gróf, Károlyi Sándor gróf, Barkócy Sándor báró, Városy Gyula dr., Breznay Béla dr., Kiss János dr., Acsay Antal dr., Csillag Gyula dr., Mihályfi Ákos dr., Pacséry Károly, Glattfelder Gyula dr. A közlemények sorát Rosty Kálmán szép költeménye nyitja meg. Ezután következik a többi dolgozat: köl­temények, prózai munkák. Gyürky Ödön, Antalffy Endre, Auer István, Szemlér Ferenc, Kovács Gyula, szendrői Kovács Gyula, Bo­­zák Imre dr., Vörös Béla, Helvey Lajos dr., Birkás­ Géza dr. Miklós Alajos, Lakatos Géza, Divéky Adorján. Az egyesület immár tizen­három esztendeje, hogy fennáll s folytatja eredményekben gazdag működését. Tagjai so­rából nem egy neves férfiú szerepel a közélet­ben úgy politikai, mint írói s egyéb közpályá­kon. Zichy János, Aladár és Jakab grófok köz­­szereplése a keresztény közönség előtt szél­tében ismeretes. Az irodalom és újságírás terén figyelemreméltó nevet szereztek ma­guknak. Egy fűzött példány ára 2 korona, díszes vászonkötésné 3 korona. Megrendel­hető az egylet helyiségében IV., Irányi­ utca 18. szám, 1. em. 15. ajtó alatt. A csino­san kiállított vaskos kötet a Stefaneum íz­lését dicséri. Melegen ajánljuk olvasóinknak. A katholikus egyetemi inter­­nátust, melyet a múlt iskolai év elején maguk az egyetemi ifjak nyitottak meg a Szent­ Imre Egylet mellett, a jövő tanévben tetemesen kibővítik. A katholikus szülők­nek különös figyelmét hívják fel ez intézet­re, hol egyetemi tanulmányaik végzésére a fővárosba jövő fiaik megbízható otthont, katholikus szellemű vezetést és mérsékelt áru­ellátást nyerhetnek. A fegyelemre és vezetésre az internátusban lakó papi felügyelő fog gondot viselni. Bővebb felvi­lágosítást nyújt az intézet vezetője, G­­­a­t­t­f­e­­­d­e­r Gyula dr., a központ papnevelő tanulmányi felügyelője. A pipa ártalmasabb, mint a síivar és a czigaretta. Az Egézségügyi Lapok­ban olvassuk: Az égő dohánynál a széngőz annál nagyobb mennyiségben képző­dik, minél lassabban hatol keresztül a leve­gő a dohányon. Legtöbb széngőz van azért a pipa dohányfüstjében és legkevesebb a czigaretta füstjében. A pipa dohányán ke­resztül a leglassabban, a czigaretta dohányán át a leggyorsabban hatol a levegő. Legártal­masabb tehát a pipázás és legkevésbbé ár­talmas a czigarettázás. A szivar a középen áll, ártalmasabb, mint a czigaretta, de nem oly ártalmas, mint a pipa. De a szivarok közt is van különbség. A legfinomabb és legdrágább szivar ártalmasabb lehet, mint a legsilányabb, ha nem szerel jól. Iskolatársak találkozója. A ta­nítóképző intézet 1885—86-ban végzett nö­vendékei julius hó 4-ikén jöttek össze Bá­rany­a­ Jenőn. A 17 végzett közül kettő, Kőházy László és Pintér György, nem kü­lönben egy volt tanáruk H­e­i­d János meg­haltak. Az elhunytakért H­e­­­n­d­­ Vilmos mondott gyász­misét. Megjelentek a talál­kozón : Guszt József (Baranya­ Jenő), Hipp Imre (Komló), Ivelics Pál (Tolna-Tamási), Rákosy János (Vasvár), Erdősy (Kátzler) János (Mőzs), Markovics János (Osztovány,

Next