Pécsi Kölöny, 1901. november (9. évfolyam, 88-95. szám)

1901-11-28 / 95. szám

1901. november 28 „PÉCSI KÖZLÖNY“ tetta meg közgyűlését a belvárosi leányis­kola nagy termében. A gyűlést Beberics Imre elnök nyitotta meg. Az elnöki meg­nyitó megemlékezet az egyesület egy évi működéséről, melynek eredményei a tagok további buzgó munkálkodását fogják ered­ményezni, bejelenteni, hogy az egyesület külön tantervre vonatkozó indítványa illeté­kes helyen nem fogadtatott el, hogy az évzáró vizsgákra nézve érdemleges határo­zat még nem hozatott, s egy döntvény erejével fogva a tanító is nyilvános hivatal­nok, hogy a Salamon ösztöndíjat Fejes Zsigmond és Frank Richárd nyerték el. — Musszony Vince titkár jelenti hogy a Ferenc­ József tanítók háza javára eddig 6337 K, 89 fillér gyűlt be. —Salamon József kir. tanfelügyelő F­a­t­i­m­a Sarol­tának szavaztat köszönetet, buzgó fáradozá­saiért. B­o­d­­­z­s Béla vaiszlói községi tanító az Országos tanítói Segélyegylet ügyében tartott eszmedús felolvasást, buz­dítván tanító társait hogy e fontos kérdés­ben jövőre még fokozottabb tevékenységet fejtsenek ki. F­u­t­i­m­a Sarolta a föld­rajzi tanítás módszeréről tartott értekezést s tett figyelemre méltó indítványokat, melye­ket a közgyűlés magáévá tett. Schmied­t Boldizsár, az egyesület egyik legtevékenyebb tagja az állami elemi iskolai gondnokságok, illetve az állami tanítók és igazgató tanítók számára kiadott utasításo­kat ismerteti és méltatja. Egyhangúlag megválasztották újra a leköszönt tisztikart.­­ A hátralékos tagdíjak behajtása és tör­lése ügyében szükséges intézkedések meg­­tétele után a gyűlés véget ért. Templom szentelés Pakson. Tudósítónk írja: F. hó 24-én ment végbe a paksi új templom ünnepélyes megáldása. A magasztos szertartást, mint jelezve volt Spies János pécsi apátkanonok úr végre. Már előző nap a város képe ünnepi szint öltött. Számos helyen zászlók lengtek, s a forgalom a számos vendég érkezése folytán egészen megélénkült. Az ünnepen reggel fényes körmenet vonult a klastrom kápol­nájából a megáldandó új templom kapujá­hoz. A segédletben részt vettek Schmidt János váci prépostikanonok, Wosinszky Mór apátplébános, Bach János breszto­­váci esperes plébános, Streicher Pé­ter hőgyészi esperesplébános, Holndon­­n­e­r Ferenc báttaszéki plébános, sz.­széki ülnök és a helybeli papság. A templom megáldása után az egész ünnepi menet visszavonult a zárda kápolnájához, hogy onnan a legméltóságosabb Oltári Szentséget áthozza. Ezután ünnepélyes misét pontifi­kált Spies apátkanonok úr, majd mint­egy 10 óráig tartó remek beszédben mél­tatta az ünnep jelentőségét s kötötte volt híveinek szivére az Istenhez s vallásukhoz való rendíthetetlen ragaszkodást. A vallás képes egyedül feleletet adni az élet és a társadalomnak manapság különösen égető kérdéseire, az tudja az ellentéteket ki­egyenlíteni, békét boldogságot adni. A nagy­szabású hatásos beszéd után annak mély benyomásai alatt oszlott szét a díszes új szent­ Sziv templomból a 4-5000-re tehető közönség. Ezután még Streicher Jó­zsef plébános végze el a harmadik ünne­pélyes szent­misét. Délben ebéd volt a plébánián, a­melyen a nevezetteken kí­vül még részt vettek a környékbeli papság­ból dr. O­n­c­a­y esperes, V­a­j­a­y István bölcskei, Fekete tolnai plébánosok, S­i­­p­o­s István s. lelkész s a helybeli s kör­nyékbeli intelegencia számos tagjai: N­a­g­y Antal követ, Szentpétery hit. vil. elnök járásbiró, Rassovszky szolga­­biró, K­r­i­v­á­c­s­y albiró, Bán Gusztáv és Lajos, Tschida, Kovács J. földbir­tokosok, P­o­p­o­v­i­c­s főjegyző, Popo­­vics postafőnök, s a tanítói kar,O­z­s­v­á­t­h polg. tanár stb. Számos lelkes felköszöntő­ket hallottunk. Nevezetesen először is Streicher József plébános szólalt fel méltóságos főpásztorunkat éltette, ki nem csak atyai jóindulatával s bölcs utasítása­ival, hanem nagylelkű adományával is a építés sikerének első faktora. Különös lel­kesedést keltett, midőn felolvasta püspök atyánknak kegyes üdvözlő táviratát, mely­ben Ő Jézus szt. Szive áldását kéri a de­rék hitközségre. Felköszöntötték még szá­mosan Streicher József plébánost, ki páratlan buzgalmával s ritka tapintatosságá­val oly gyorsan és simán tudta a nagy művet keresztül vinni üdvözölték még Spies János apátkanonok urat, ki haj­dani buzgó működésével Pakson előkészité a talajt, melyben oly áldozatkészség ter­mett, minőt a hitközség a templomépités ügyében tanúsított. Éltették Schlauch Imre jeles építész­ is, ő akadályozva volt a megjelenésben, mint a ki kiváló szakértel­mével s becsületességével szintén nagy fak­tora volt a sikernek. Estebanker volt, melyen mintegy 150 en vettek részt. Lelkes fel­köszöntők sem hiányoztak. Itt is felolvas­tatott a kegyes főpásztori üdvözlet, nem­különben Rézbányay János p. kama­rás úr üdvözlő távirata is. Elegerősités. A vallás és közoktatás­­ügyi miniszter Kalma István, Pólya Albin és Kiszely Andor mohácsi állami polgári is­kolai tanítókat, mint mohácsi kereskedelmi tanonciskolai tanítókat megerősítette. Szent Missió Nagy-Vejkén, Vej­­kéről írják lapunknak: A pécsegyházme­­gyei missióegyesület Nagy-Vejkén folyó hó 16-tól kezdve 22-ig bezárólag tartott szent missió által ismét fényesen igazolta a nép­­missió eszméjének fontosságát és életreva­lóságát. Ugyanis az említett időben az egy­házmegyei missióegyesület három buzgó és szónoki tehetségekről elismert jeles tagja : Streicher Péter hőgyészi esperes-plé­bános, Magyar Miklós závodi és P­r­i­k­­­e­r Károly teveli plébános tartottak szent missiót a náluk már megszokott lelkiis­meretes buzgósággal és fáradságot nem ismerő odaadással. Ha itt a buzgó missionáriusok ne­mes fáradozásának és az isteni kegyelem ha­tásának fényes eredményét szavakkal leírni akarnók, úgy annak csakis az igazi benső megihletődöttség hangján kell szólani, a fényes és nem várt eredményről. Mint szem­tanú ezer­ fényes eredmény vázolásában a szent missió hatásáról röviden csak­ azt jegy­zem meg, hogy ezen plébániában a missió céljának megfelelőleg a község apraja-nagyja, soha nem tapasztalt buzgósággal és áhítat­tal járult a missió-beszédek és az isteni kegyelem hatása alatt a szent gyónás­ és áldozáshoz, a kegyelem e magasztos for­rásaihoz. Azon akadályok melyek a missió kezdetén mutatkoztak, azon kéreg mely az elfásult sziveket az isteni kegyelem előtt elzárta, csakhamar megszűntek a missió beszédek hatása és az isteni kegyelem működése következtében olyannyira, hogy olyanok is, kik már évek hosszú sora óta magukat a gyóntatószéktől távoltartották, most kénybelábadt szemekkel, szívbeli töredelmes bánat érzetével járultak, majdnem kivétel nélkül a gyóntatószék zsámolyá­hoz, hogy egyetlen halhatatlan lelküket a régóta sújtó tehertől , a bűntől meg­szabadítsák. Ezen említett plébániában elő­ször tartott missió fényes eredménye há­lára kötelezi a plébánia híveit, a kegyes fő­pásztor Hetyey Sámuel püspök Ur Ő Mél­tósága iránt, ki az egyházmegyei missióegye­sület eszméjének megvalósításával nekik ily­­kimondhatatlan és mindig emlékezetes lelki vigaszt nyújtott. Továbbá a bucsuzás alkal­mával a község részéről meghatóan nyil­vánult mély köszönet és hála legyen a fő­tisztelendő missionárius urak részére meg­érdemelt jutalom és elismerés, odaadó szi­ves fáradozásukért, miáltal a fent vázolt szép eredmény eléretett de hála illeti a helybeli plé­bánost, Fuchs Vilmos urat is, ki híveinek jó fölfogott szellemi és anyagi javait szivén hordozva, — ezen szent missió megtartását­­ is szivvel lélekkel híveinek igazi vigaszta­­­­lására és örömére kieszközölni és megtar­­tott szivarkát sebtiben elhamvasztották. Kol­dusként tengetik életüket. A Mohamed vallásában forma szerint fölszentelt papok nem lévén, az iszlám ter­jesztésre, politikai, vallási izgatásra, a nép kioktatására, (mond : elbolondítására,) szó­val mindenféle izgató beszéd támasztására a legjobban lehet a derviseket felhasználni, őket a vallási őrjöngés úgyis folytonosan melegíti. Ezt a bogarat nem lehet agyuk­­ból kiverni. Egynémelyiküket annyira hevíti az érzés, hogy rajongásában keresztül szúrja az arcát, hegyes vasakkal, kínozza a testét, skorpiót és egyéb undok állatot eszik, a ló patája alá fekszik. Dósa, így hívják ezt a furcsa isteni tiszteletüket. Ezúttal a táncoló- és üvöltő dervisek­ről szólok, a­kiket Konstantinápolyban kerestem fel, behatóbban is néztem meg isteni tiszteletük alkalmával. Mohamed gyönyörteljes jövendő éle­tet ígért követőinek, érzékies késnek festve azt. Érdekes miként írja ő maga le ezt az ígért paradicsomot. Hogy a lefestett bol­dogságot annál bizonyosabban érhessék el a túlbuzgók, habár az iszlám nem írja elő a remeteéletet, a Korán sem tesz ellent­mondásaiban említést arról, a dervisek te­kintete mégis a világi örömnek látszólagos megvetéssel, a túlvilágon kóvályog. Szer­zetes rendekbe lépnek annélkül azonban, hogy a világról lemondanának teljesen, sőt meg is nősülnek, valamely ipart is folytat­hatnak jobb megélhetésük okából. Az örökzajos Galata-városrészben, a fogaskerekű pálya végállomása mellet van a mevlevi, vagyis táncoló derviseknek nyolc oszlophordta, kupolás épülete. A nyolc­szögletes épületben sima padlózású tánc­terem, vagyis az ő fogalmuk szerinti szen­tély, imaház, semaltáne. A tánchely körül a nézőközönség korláttal elkülönített helye, fentebb a zenészek részére karzat. Az elszigeteltség vallásának fanatikus szektája nem szereti, ha vallási szertartásai­kat a hitetlenek nézik. Az elfojtott szikra könnyen felgyullad bennük ilyenkor, de a jó bakhsis, a mérséklő hatású bakhsis, ez mindenkinek egyengeti az odaútját, a be­jutást. Tágra fogják azért a kivételt, — csak saruinkat kell leoldanunk, s helyette csoszogóba bujtatni a lábunkat, azonnal képesekké válunk a vallásos gyakorlatukon való részvételre. Tekke, igy nevezik a szerzetházukat, melyet keresztények is — mondom — meg­látogathatnak, inkább mint a dsámikat, mosókat. Seikh áll a szerzet élén. Szerzetes rendjük az első, valamennyi (72) között, noha Mohamednek nem kellett szerzetes az ő vallásában. A táncoló dervisek alapítója Mallá Cselaleddin, (Iconiumban , 1273.) most is Koniában tarja székhelyét a szekta főnöke, a­ki Oszmán kardját köti fel a trónralépő szultánnak. Hogyan jött rá az alapító, hogy a tánccal dicsérje Allaht ? mikor a tánc mint erkölcstelen dolog, tiltott a mohamedán világban, — kivéve mikor a háremhölgy, kedvességből táncol, az ura gyönyörűségére, így beszélte el a tánc eredetét egy fiatal .

Next