Pécsi Lapok, 1867. március-május (1. évfolyam, 1-18. szám)
1867-03-31 / 1. szám
n Ibraila , mart. 11. 1867. Itt az Oriens kapuja előtt vagyok. Márczius 11-dike és pompásan havazik kinn, én pedig örülök itt benn a meleg szobának és a hazai lapoknak, melyeket utánnam küldenek mindenhová, hogy hát legyen öröme a magyar embernek külföldön. — Hja barátom ez utolsó napok öröm napok voltak mindnyájunkra, kétszer, háromszor is elolvastunk egy passust, a szemeinknek hitelt nem akartunk adni, annyi újság, annyi változás, ezt még álmunkban sem mertük volna átálmodni; de te ezt olvasván, bizonyosan azt *) Ennek mi is szívből örülnénk, és a siker esetében az áldomást is megiszszuk. Szerk. **) Hát Szentkirályi nem szabadelvű ? Szerk. ***) Ki lesz ennek birája ? Szerk. 1 2 Pest, márcz. 25-én 1867. Pest nagy napokat él; a város, mely eddig csak a nemzeti óhajok és remények dédelgetett gyermeke volt, az utóbbi napok alatt a nemzeti lét eleven tűzhelyévé alakult át. Mindenütt új élet, új pezsgés; mindenki a felkelő nap meleg sugarait üdvözli, s a múlt romjain legfölebb egy-egy a lefolyt idők szőtte póklállóiból kibontakozni nem tudó, vagy nem akaró csökönyös egyéniség mereng. A kormány név kezdi veszteni baljóslatú jelentését, lassan kint nemzeti jelleget ölt; alkotmányossága, tagjainak jelleme bizalmat ébreszt mindenütt. De nem is fordít a mostani minisztérium valami nagy gondot az officiosus étiquette és hivatali tekintély conserválására, melyet a bécsi államférfiak oly lélekben járónak tartottak. Horváth B. az igazságügyminiszter jár elöl e tekintetben a legjobb példával, de ő örvend is a legnagyobb népszerűségnek, róla, a czizmadia fiáról beszél mindenki, s a democrat elem benne látja a 48-ki eszmék megtestesülését, ki oly alanti fokról a hét és kilenct ágú koronák nagy nevű hordozói közé, csupán esze által volt képes az ő koronátlan, egyszerű nevét felküzdeni. Nagyon sok az idegen most Pesten, az alapítandó vállalatok ingere hozza őket főleg ide. Egy egyptomi olasz bankár a triesti Lloyd mintájára Fiuméban akar kereskedelmi társulatot alapítani, mely hazánkat a kelettel oly természetes, oly indokolt összeköttetésbe hozná. Hangadó körökben terve a legnagyobb elismeréssel találkozott. Beust báró, kinek úgy látszik végre mégis sikerül a kör négyszegítése, két miniszter társával sokat foglalkoztatá a főváros közönségét; az egyik főúr ismerve . Excellentiája gyöngéd érzelmeit a nőnem iránt, be akarta neki mutatni a magyar főrangú nővilágot, és egy estélyt adott. A nők az udvarigyász miatt mind feketében jelentek meg , csak egyen volt haragos piros ruha. A városban a főpolgármester választása képezi a jelszót; a mandarinok kora lejárt, s a közhangulat után ítélve Szentkirályi megválasztatása bizonyos *), habár a Vidacsot éltető falragaszoknak, — nem tudom arányban-e a választókkal — töménytelen sokasága pompáz a falakon. Szentkirályit fényes tehetségei, tágas látköre atálják e fényes polczra, Vidacs mellett a hazáért kiállott szenvedései és szabadelvűségével **) korteskednek piros tollas emberei. Mondják mögötte párt és nem töredék áll; csak az különös, hogy lapokban kellett nyilatkozniok, hogy ők is léteznek, nemcsak a Szentkirályisták. A képviselőházban a két párt a legméltóságteljebb harczok egyikét vívja; a vesztő bal nem hinti el a vitában a keserűség magvát, s a biztos győzelmű jobb érezve javaslatának kiszámíthatlan horderejűt, a nyilvánosság versenye elől nem vonja el azt. Ghyczy alig emelkedett még oly magas szempontra, mint 22-i beszédében, habár ebben is hideg volt és monoton mint rendesen. Bónis egyszerű, logikai beszédének hatását, a jelenlevők egyike sem fogja feledketni ; mind Ghyczy, mind Tisza méltán irigyelhetik tőle a meggyőződés ama hevét, mely nélkül nem volt s nem lesz pártvezér. De a haza bölcse meg sem szóllott, ő fog majd világosságot terjeszteni a netalán némelyek előtt homályos kérdésekbe. Pest megye gyűlésterme a 24-i conferentia alatt nevezetes eseménynek volt színhelye. A megye régi dictatora, Nyáry Pál véleménye ellenében , a nagy többség határozatul kívánná kimondatni, hogy a megyei tisztviselőség nem fér össze a képviselői állással. Nyáry e határozat ellen főleg a választási szabadság megszorítása miatt szólott, Fáy Béla és Máriássy Béla a physikai képtelenséggel érveltek mellette. A vita vagy két és fél óráig húzódott, s habár Nyáry saját felfogását érvényre juttatni nem tudá, a kérdés mégis határozat nélkül függőben hagyatott. A régi vezér mindenesetre nem nyert positiót. Kimondta továbbá az értekezlet, hogy csak becsületes, bírói vagy ügyvédi vizsgát letett egyének vagy az ily bizonyítványokat ugyan nélkülöző, de a járásonkint alakítandó bizottmányok által az igazságszolgáltatásban jártasaknak találttak, candidáltathassanak. A 48 előtti oklevél csak a fenyítő törvényszékhez képesít, a polgári törvényszékhez utóbbi oklevél határozottan megkivántatván. Provisorius hivatalnokok csak azon esetben aláltathassanak, ha kényszerűségből vállaltak hivatalt ***). kérdezed, mi jutott annak a Reményi Edének eszébe nekem onnan Oláhországból hazafiúi ömlengésekkel telisded-tele írott levelet firkálni ? Hát Reményi azért ír neked, vagy hozzád, mert tegnap beszéd közben egy baráti magyar körben mindenféléről megemlékeztünk, még a mohácsi vasút sebességéről is, és így (nem a sebesség (?) következtében) eszembe jutott, mikor nálad voltam , szép svájczi házadban megígértem, hogy hébe-korba írok hozzád egy pár sort; szavamat nehéz tartani, mert bokrosak és számosak elfoglaltságaim, de ime kikaparitottam magamnak egy kis időcskét és neki látok, irok vagy 20 levelet és e 20 levél között te vagy az 5-dik. Poraimnak indoka egyszerű: kevés szavakkal tuttodra adni hazám ügye jobbra fordultán való örömem, és hogy elnem felejtem barátimat, ime soraim bizonyságot tesznek érettem. Barangolásaimról, némely tetteimről és műutazásaimról hébe-korba bizonyosan van tudomásod az újságok útján, utolsó utazásom Magyar- és Erdélyországon keresztül rendkívül sikerteljes — fogadtatásom mindenütt a legszivélyesebb volt. Erdélyből átcsaptam Oláhországba Bukarestbe, és az itteni concertezésem e mostani utamnak eddigi koronája, mert ami 22 év óta (Liszt F.) meg nem történt, megtörtént most. Én ugyanis hét zsúfolt hangversenyt lehegedültem 3 hét alatt Bukarestben. Onnan ide Brailába, innen Galatzra s onnan egyenesen neki vágok Stambulnak, mert már közel vagyok s ott még nem voltam. Hazámba 2—3 hó alatt aligha visszatérendek, reméltem, hogy még ott kapom a koronázási ünnepélyt. — Kevés szavakkal elmondtam utolsó utazásom e n g ros-ját és most még azt kérdezem, hogy vannak és mit mivelnek pécsi barátim, és főleg zenész barátim Schmidt stb. — hát a dalárda ? gyarapodik ? reményem, hogy igennel fogsz válaszolni. Isten veled! Reményi Ede. Tudnivalók. A honvédelmi miniszter rendelete az újoncz állítás tárgyában vegyes fölszóllamlási bizottságok alakítását hagyja meg, melyek működésüket mart. 26-án megkezdik, s ápril 29-én befejezni tartoznak. Állításra az első három korosztály (1846, 1845, 1844) hivatik föl. A beadandott (bélyegmentes) kérvényeknél ezen vezérelvek tartandók szem előtt: a) a katonai váltság dijj lefizetése, csak eme felszólamlási kérvények tárgyalásáig engedtetik meg, b) fölmentethetnek a következők: 1) a 60 éves apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia, 2) ha a szülők meghaltak, a 60 éves nagyatya, vagy özvegy nagyanya egyetlen unokája, 3) az egészen elárvult (még nem 18 éves) testvérek egyetlen idősb fivére. De ezek is csak úgy mentethetnek föl ha: aa) vérszerinti és törvényes származású, és bb) otthonlététől szülei, nagyszülei, vagy 18 évnél ifjabb testvérei eltartása függ, s ő ezeket valóban el is tartja. 60 éves korunknak tekintendők azok is, kik gyógyíthatlan elmebeli vagy testi fogyatkozások miatt munka vagy keresetre képtelenek. Egyetlen fiú, unoka, vagy testvérnek tekintetik az is, kinek egyetlen vagy több fivére cc) a hadseregben szolgál, ha mingjárt mind tartalékos is (ha azonban mint helyettes szolgál, nem vétetik figyelembe); dd) ha többi testvérei még nem 18 évesek; ce) ha testvére vagy testvérei gyógyíthatlan test vagy elmebeli fogyatkozásuk miatt munka és kereset képtelenek. 4) Aki jelenleg a 3-dik korosztályban áll, s az idei felszóllamlási tárgyalás megkezdése előtt megnősült, az 1-ső és 2-ik korosztályban létekor pedig hadkötelezettségének eleget tett, és neje vagy gyermekei életben vannak, kiknek eltartására ő otthon nélkülözhetlen. Fölszólalhatnak ezeken kívül az egyházi személyek; lelkészi hivatalra jelöltek ; rabbik és rabbi jelöltek ; állami és megyei tisztviselők; fölesküdt gyakornokok és növendékek ; közpénz alapok, országos képviseletek és politikai közigazgatással megbízott városi tisztviselők, kiknél a jog és államtudományok végzése megkivántatik; a nyilvános tanárok és népiskola tanítók, ha állandóan vannak alkalmazva; ügyvédek és tudorok; az egyetemek, jogakadémiák, főgymnasiumi, műegyetemi és bányaakadémiák rendes és nyilvános tanulói, az öröklött gazdaságok tulajdonosai, házhelyen rendesen laknak és gazdálkodnak, ha e gazdaságból befolyó jövedelem öt személyből álló család önálló eltartására elegendő, de mégsem akkora, hogy ily család négyszeres szükségletét fölülmúlná. A fölmentési határozat a magy. kir. minisztériumhoz felülvizsgálat végett fölterjesztendő, s csak akkor érvényes, ha ott is helybenhagyatik. A fölszólamlási bizottmányok elutasító végzései ellen fölfolyamodványokat ugyanezen bizottmánynál 8 nap alatt szóval vagy bélyegtelen írásban be kell adni. A családi értesítő kiállításáért legfölebb 2 ft követeltethetik. Ezen fölfolyamodványok fölött a minisztérium fog határozni, a fölmentési bizottmányok határozatai pedig csak ezen évre érvényesek. E vegyes felszólamlási bizottmány Baranyamegye sorozó járásaiban következő rendben és időben fog működni: A pécsi járásban 1867. April 1. 2. és 3-dik napján Pécsett a megyei székes házban. A siklósi járásban 1867. April 4. 5. és 6-ik napján Siklóson. A baranyavári járásban 1867. April 8. 9. és 10-ik napján Dárdán. A mohácsi járásban 1867. April 11-én délután s folytatólag April 12 és 13-án Mohácson. A szt.-lőrinczi járásban 1867. April 15. 16 és 17-én Szent-Lőrinczen. A hegyháti járásban 1867. April 23 és 24-én Sásdon. Kik tehát 1846, 1845 és 1844-ik évben született hadköteles ifjakra nézve fölmentési igényt kívánnak érvényesíteni, azok kellően fölszerelt fölszólamlási folyamodványaikat, a fönkitűzött tárgyalási határnapig illető járásbeli főszolgabíró urnak adják át; mert az elkésett, vagy kellően föl nem szerelt folyamodványok figyelembe nem vétetnek. TÁRCZA, 1867. február 17-én. Régi bajból, dermedt tagokkal, — Miként beteg, veszély után, A kit üdít napfény s madárdal — Üdülsz, drága beteg, hazám! Majd két évtíz szállt így fölötted, — Sötét felhő fényes napon — De a melyen ismét köszönthedd, A várt nap itt — „új Simeon“!*) Ha volt egykor, ám a magyarnak Szintén támadt egy Mózese, Ki a soká elzárt igéret- Földére hun vezette be. Nem lankadó, áldott kezében Varázsveszszővé jön a jog . . . Nem veszthet az, kinek felében És zászlóján e szó ragyog! Mást áldozott egykor a honfi, Veszély ha sújtá a hazát : Éltét, vérét méné kiontni — Nem úgy vívta ő a csatát! Akkor élő, a nyers erőben — Mely éltet élt és küzd, ha hű — Volt diadal. Neki merőben Csak az élettelen betű! Ki milliók helyi tégedet vall, Hazánk megmentője gyanánt : Leborúlva, szent áhítattal, Köszöntelek én, a parány! A néma, a hoszszan törőkkel Oh ha érinthetném kezed . . .! Ne hunyj le nap, mely ma mosolygsz fel, Legyen a perez — egy évezred! Midőn megifjúdott tagokkal, — Mint a beteg veszély után — A valónak napja s örömdal Uj életre kelt, óh hazám! Üdülj, épülj — áldva bizalmad, Mely vérző sebeket mosa . . . Nem veszhet el, nem, meg se halhat Hon, melynek van ily orvosa! Concha Károly: Vőlegény ,próba. (Farsangi beszély, böjtben.) Oldagner gróf, V. Fülöp alatt Mexikó alkirálya volt. Miután pedig több mint 20 éven át élt az újvilágban, visszatérni szándékozott hazájába. Spanyol*) Vonatkozás Tompa hasonczímű költeményére.