Pécsi Lapok, 1867. október-december (1. évfolyam, 54-79. szám)

1867-10-20 / 59. szám

Pécs Megjelen hetenkint két­szer , vasárnap és csü­törtökön. Előfizetési ár : helyben házhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, */4 évre 2 frt. Bem­entetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás 59. szám, October 20-án 1867 Nepomuk utcza 30. sz.PÉCSI LAPOK. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, GAZDÁSZATI S TUDOMÁNYOS H­ETILAP. HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit, boti­ta sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban meg­jelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. B é l y e g d­í j külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiad­ó­h­i­v­a­t­a­l Országút, 5-dik szám. Pécs cs. kir. városa közgyűlése. Folyóévi oct. 14-ikén tartsa Pécs városa közgyűlését­­. P­i­á­c­s­e­k József főkapitány elnöklete alatt a házszabályok értelmében, miknél fogva a polgár nagy akadályoz­tatása esetében a városi főkapitányt illeti az elnökség­. Ennek üdvözölvén a számosan megjelent képviselőket, a gyűlést megnyitá; a napirend a ministerialis rendeletek fölolvasását hatá­rozván, ezek fölolvastattak. Nevezetesen : 1) A belügyministerium utasítja a város közönségét, hogy az 1848. évre szóló köz­­költségi előirányzat elkészítésére egy szakértő vegyes bizottmányt nevezzen ki, melynek munkálata közgyűlésiig tárgyalandó és két példányban hozzá fölterjesztendő leszen. — Ezen rendelet a képviselők helyeslésével ta­lálkozván, a szakértő bizottmány Kóbor János tanácsnok elnöklete alatt megalakíttatott, azon megjegyzéssel, hogy a törvénykezési költsé­gek külön jegyeztessenek föl és ebbeli mun­kálatokról a jelentést a nov. 4-ikén tartandó gyűlésre beterjeszszék. 2) A belügyministérium figyelmezteti Pécs városa közönségét, vonatkozva a nyugdíja­zandó tisztviselőkre, miszerint az 1848. évi törvények a városi tisztviselők nyugdíjazására vonatkozó intézkedése csak ideiglenes. Tudo­másul vétetik. 3) Olvastatott az igazságügyi minister rendelete, mely szerint mindazon esetek, me­lyekben a törvényhatóság területén fönálló nyomdák, vagy megjelenő lapok a sajtótör­vény 30. 36. 37. 38. §§-ai ellen vétenének, haladék nélkül az illető kerületi közvádlónak tudomására juttassanak. — Jelen miniszeri rendelet a városi polgárnagy­nak mint törvény­­hatósági elnöknek miheztartás végett figyel­mébe ajánltatik. 4) Ugyanazon miniszertől érkezett rende­let, mely az országos törvényhatóságnak az esküttszéki bűnvizsgáló bírák irányábani hi­vatalos viszonyaikra, különösen pedig az utóbbiak megkeresésének mikénti teljesítésére vonatkozik, kötelező tudomásul vétetvén, a netán szükséglendő foganatosítása a tanács által eszközlendő leszen. 5) A földmivelés, ipar s kereskedelmi mi­nister rendelete, mely sept. 7-ikén kelt és a magyarországi borok kívánatos nemesítése­­s a leül­kereskedésre alkalmassá tétele- s ennek a termesztők által már az idei terméssel lehe­tőleg eszközlésbe vételére vonatkozik, olvas­tatván, több hozzászólás után abban történt meg­állapodás, miszerint ezen miniszeri rendeletben foglalt figyelmeztetés or­szágos gazdászati szem­pontból helyeseltetvén, ennek kapcsán a szü­­retelési időnek a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett netán megállapítható helyható­sági szabály alkotása iránti véleményezéssel Horváth János képviselő elnöklete alatt a szőlőhegyi rendszabályok kidolgozása végett közgyűlési határozattal már korábban megbí­zott választmány megbizatik oly hozzáadással, hogy jelentését beterjeszsze. 6) Tűzvész által károsult községek segé­lyezésére szólittatik föl a belü­gyminiszer által a városi község —­ minek folytán könyörado­­mánykép a nevezett 4 községnek 35 főt utal­­ványoztatik a városi főpénztárból. 7) Ezek után következett a megyék és váro­sok átiratainak fölolvasása; nevezetesen Zem­plén megye a magyar-gácsországi vasútvo­nal tárgyábani föliratát közli. Sáros megye közönsége az országos utaknak országos alap­­beli föntartása ellen a képviselő testülethez intézett föliratát közli; Ungh megye a Pest-Miskolcz-Szerényen keresztül Unghvár­nak vezetni javaslait gácsországi vasút iránti föliratát pártolás végett átküldi; K­ő­vár vi­­d­é­k közönsége a Debreczen-Szathmár-Szigeti vasút-tervezet tárgyábani föliratát közli. Sz. k. Debreczen város közönsége szintén a Debreczen-Szathmár-Szigeti vasútvonal ügyé­ben készített emlékiratát teszi át. — Ezen közlemények szives tudomásul vétetnek. 8) Z­e­m­plén megye közönsége a nem­zeti kérdésnek Magyarországban leendő sike­res megoldása tárgyában készített küldöttségi munkálatának egy példányát átküldi a végre, hogy az abban foglalt elvek pártoltassanak.­­ A közgyűlés a munkálatban kifejtett elve­ket helyeseknek találván, azok pártolását el­határozta s e részben az országgyűléshez fel­­iratot intézend. 9) B­é­k­é­s m­e­g­y­e közönsége közli átira­tát, melyben a honvédelmi ministeriumtól a magyar ezredek parancsnokságait az országos törvényhatóságokkali hivatalos érintkezéseik­ben a magyar nyelvnek használatára utasit­­tatni kéri s fölhívja a városi közönséget annak pártolására. — A nevezett megyei közönség fölirata alaposnak és méltányosnak találtat­ván a képviselő-testület fölszólaló tagjai által, annak pártolása határoztatott, amiért is a honvédelmi ministériumhoz fölirat fog intéz­tetni. 10) Következtek a választmányok jelen­tései, melyek a várost közelebbről érdeklő­ ügyekben kiküldettek, így Kóbor János tanácsnok jelentése folytán Kesztyűs Gry. háztulajdonos a kórodautczának kinyitása, illetőleg kertjének házhelyekül leendő eladása tárgyában a közgyűlés a megnyitást tőle meg­tagadta, azon okból, mert az arra szükséges térnek az egyes háztulajdonosoktól leendő megvétele, vagyis kisajátítása a városi közön­ségnek 17,723 frtba kerülne, mi a közpénz­tár erejét fölülmúlná. 11) Ugyan K­ó­b­o­r János tanácsnok és választmányi elnök jelenti, miszerint a pécsi evangelicus filia-gyülekezet részéről templom-, iskola-, pap- és tanítói laknak helyiség keret­vén a városi közönségtől, az ez ügyben ki­küldött választmány nézete odajárul, hogy a gyülekezet mutassa ki előbb azon pénzalapot, melyből a kérdéses épületek létesíthetők, mi­után ezen körülmény földerítésének a vegyes bizottmány kineveztetését és együttes műkö­dését megelőznie kell. — A választmány által idézett törvényre (179. évi 26 t. ez. 2. §.) való hivatkozással ifj. M­a­d­a­r­á­s­z Endre mint illető világi felügyelő az említett alapnak elő­­leges kimutatására közgyűlésileg fölhivatik. 12) Lam­mer Er. tanácsnok a gazdasági választmány nevében a szépítő bizottmány hozzájárultával véleményezi, miszerint L­i­­­k­e Lőrincz a „Fehérökör“-höz czimzett korcsma újbóli fölépítéséhez és tágasbításához szük­ségeltető s a város tulajdonát képező 127 □ ölnyi térnek öle 1 ft. 50 krért engedtessék át. — — Minthogy a folyamodó által csere fejében a közönségnek átengedendő 42 □ ölnyi tér­séggel az ottani országút kívánatos szélesbi­­tése, valamint az egyenes vonalnak helyre­­állitása eszközöltethetik, az ajánlott becsár elfogadtatik és az érintett 42 ölnek levonásá­val Littke Lőrincz részére még fönmaradó 85­0 ölnek tulajdonjogilag s örökre leendő átengedéséért összesen járó 127 frt 50 krnyi vételár a telki pénztárnak bevételbe jelöltet­vén, annak lefizetésére nevezett folyamodó fölszólittatni határoztatott. 13) Olvastatott azon választmány jelen­tése, mely az aug. 22. és sept. 9-ikén tartott közgyűlésekre beadott fizetményjavitási ké­relmek megvizsgálására s az azok iránti vé­leményadással megbizatott. — A kérelmek egyenkint, tárgyaltatván, a képviselő-testület az illető kérelmezőknek tagadó választ adatul határozott, mégis Frenkl Ferencz tiszti mérnöknek, miután 400 frtnyi fizetésének a jövő évtől kezdve 600 frtra leendő emelteté­sét a­z. évi aug. 22-ikén tartott közgyűlés már megállapította, fizetését fölemelendőnek nyil­­vánitá. 14) Néhai G­y­u­lass­y Gábor városi volt alszámvevőnek halála által a városi alszám­­vevői állomás üresedésbe jővén, ennek betöl­tése végett megnyitott pályázat folytán beér­kezett folyamodványok tárgyalása előtt in­­ditványoztatott, miszerint ezen tiszti állomásra Pucher József, ki az 1848-iki törvények értelmében 150 ftnyi nyugpénzt élvez a város­tól, választassák meg. — A városi pénztárra ez által könnyebbülés eszközöltetvén, a kép­viselők által nagy szótöbbséggel az indítvány elfogadtatott és az illető alszámvevőnek meg­választatott. Ezen választás felsőbb helyen történendő megerősítéséig a megürült alszám­­vevői hivatal pályázat útjáni betöltése iránt a korábbi közgyűlés határozata függőben tar­tat­ik. 15) S­z­a­u­­­e­r Antal tanodaigazgató jelent­vén, hogy az alreáltanodában levő rajzterem a tanulók megszaporodott számához képest oly kicsiny, hogy azoknak nagyobb része a rajztanításból ki van zárva, ennélfogva egy nagyobb helyiségről a gondoskodást a köz­gyűlés figyelmébe ajánlja.­­ A rögtön szük­ségeltető intézkedés és utólagos jelentéstételre utasittatik a gazdasági választmány. — Több tárgy nem lévén, a gyűlés befejeztetett. Hazai s külföldi politikai mozzanatok. A főrendekháza oct. 14-dikén ülést tartván, C­z­i­­ráky János gr. mint a vasúti kölcsön tárgyában ki­küldött bizottmány elnöke e bizottmány eljárásáról jelentést tett a ház asztalára. A jegyző fölolvassa a jelentést, melyből kitűnt, hogy a bizottmány a pénzügyminiszer által előterjesz­tett okiratokból és ő excellentiájának előadása nyo­mán azon meggyőződésre jutott, hogy a kérdésben levő 40, eshetőleg pedig 60 milló forintnyi kölcsön valamint saját czéljára t. i. a vasutak és vízcsatornák építésére mellőzhetlen szükséges, eredményeiben pe­dig bizonyára gyümölcsöző, úgy beszerzése módjára s föltételeire nézve a pénzviszonyok állását tekintve, valóban czélszerű. Ugyanazért a kérdéses kölcsönt a bizottmány további észrevétel nélkül megkötendőnek és az arról előterjesztett törvényjavaslatot a főrendek részéről is h­elybenhagyandónak véleményezi. Ezután L­ó­n­y­a­i Menyhért pénzügyminiszer bő­vebb fölvilágosítást ad a kérdéses ügyről, interpellál­taiva pedig, hogy adjon némi fölvilágosítást azon rendszerről, melyet a vasutak és csatornák építésénél követni szándékozik, ugyanő kijelenti, hogy a vasutak építésénél különböző rendszerek divatoznak, amelyek elemezésébe jelenleg nem kíván bocsátkozni, csak azon egy állítását, melyet a törvényjavaslat fölolva­sása után mondott, kívánja részletesebben indokolni, azaz, hogy a kölcsön által létesítendő vonalok, ha az eddigi gyakorlatba vett kamatbiztosítási rendszer mellett épülnének, bizonyára az államra sokkal na­gyobb terheket fognának róni, mintha azok a föl­veendő kölcsönből létesíttetnének. Ezután számokkal vitatja be állítását, melyet a ház közhelyesléssel fogadott.

Next