Pécsi Lapok, 1867. október-december (1. évfolyam, 54-79. szám)
1867-10-10 / 56. szám
Pécs, 56. szám October 10-én 1867 Megjelen hetenkint kétszer , vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár : helyben házhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, '/1 évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz.PÉCSI LAPOK POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, GAZDÁSZATI S TUDOMÁNYOS HETILAP. HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betűsír sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyílt tér“ rovatban megjelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. Bé ly e g díj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiadóhivatal Országút 5-dik szám. Előfizetési fölhívás „PÉCSI LAPOK“ oct.—decemberi évfolyamára. Előfizetési föltételek: October 1.-től december végéig házhoz hordva és postán küldve ... 2 frt. October—május végéig . . 4 frt. „ június „ . . . 6 frt. „ sept. „ . . . 8 frt. Az előfizetési pénzeket bérmentesen a „Pécsi Lapok“ kiadóhivatalának, Országát 5. szám alá kérjük beküldeni, hogy a lap kiadásában hiány ne történjék. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme tekintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint Brauhorn Antal, Lechner testvérek, Obermayer József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. Pécs, 1867. Septemberhóban. A Pécsi Lapok kiadó hivatala. Baranyamegye közgyűlése. Folyó évi oct. 7-ikén tartá Baranyamegye közgyűlését b. Lipthay Béla baranyamegyei főispán ur ő méltósága elnöklete alatt igen számos bizottmánya tag jelenlétében. Hangos „éljen“-nel fogadák az egybegyűltek a gyülésterembe lépő főispán urat, ki elfoglalván elnöki széket, üdvözlé a megyei tisztelt közönséget, örömét fejezvén ki, hogy hosszabb távollét után ismét a kormányzására bízott megye kebelében megjelenhetik; kiemeli a megyei bizottmány gondos, hű s fáradhatlan működését mind a fölmerült ügyek rendezése érdemében, mind a javaslatok készítésében, és ha nem oly fokozatban ért is ezért, mint aztán remélte, nem a jóakaratú kormánynak, hanem inkább a viszonyoknak kell tulajdonítani. Igen szépen fejtegető, hogy a hazánkban hosszú évek során át történteket nem oly könnyű helyrehozni , mert a rombolás perczek alatt megy végbe, míg az építés csak lassan haladhat előre. Azért fölhívja a bizottmány tagjait, hogy az eddig kifejtett munkásságban tovább is megmaradjanak, mert valamint a hadviseléshez pénz és ismét pénz szükséges, úgy a békés kifejlődéshez munka s ismét munka kell! Ezek után kegyelettel emlékezek meg megyénk egyik jeles fiáról, kit ő az egybegyűltek soraiban már nem szemlélhet, de annak különösen itt, a megye teremében nyilvánított bölcs tanácsa s fáradni nem tudó munkássága élénken tükrözi magát vissza s ez, néhai Siskovics József, ki iránt az egybegyűltek leginkább azzal fogják tiszteletöket tanúsítani, ha példáját követik, mindenkor a közjó s nem a személyes érdek vezérelje működéseikben. Most áttért lelkes és többször hangos éljenekkel kisért beszédében az ügykezelésre, a közgyűlés teendőire s jelenté a közgyűlésnek: 1. hogy a központi szolgabirói állomás Hegedűs Imre elhunyta által megürülvén, az betöltendő leend; 2. hogy a nagynevű hazafiak Deák Fer és Széchenyi István arczképei elkészültek és a mellékteremben vannak; 3. hogy Batthyányi Kázmér volt baranyamegyei főispán arczképét Batthyányi Ödön rokona iránti kegyeletből készítteti s a megyének fölajánlja. Miltényi Miklós kér és emel szót a méltósága előadása után, vonatkozva néhai Siskovics József sokszoros érdemeire, melyeket kiemel és a jeles elhunytnak emlékét a jegyzőkönyvben kívánja megörökittetni. Közhelyesléssel fogadtatik. Csirna Pál a mondottak kapcsán a megyének szintén három elhunyt fiáról emlékezik meg és azok emlékét is jegyzőkönyvileg megörökíteni óhajtja; ezek pedig: Antal János, Hatos Gusztáv, Jeszenszky József. Sziy L. a fölemlítettekhez sorolni kívánja Angyal Pált, ki legközelebb hunyt el, mint pécsvárosi képviselő működvén a legutóbbi időben. Az indítványok közhelyesléssel elfogadtattak. Most a napiteendőkre kerülvén a sor, néhányan fölszólaltak, hogy a közgyűlések jegyzőkönyveinek hitelesítése egy, a közgyűlés kebeléből kiküldendő választmányra bizassék, azon meghagyással, hogy a fontosabb tárgyakról a közgyűlésnek jelentést tegyen, vagy azok hitelesítése a közgyűlés harmadik vagy negyedik napjára tétessék át a végre, hogy most, midőn még számosan vannak jelen a bizottmányi tagok közül, a legfontosabb ügyek és teendők hozathassanak szőnyegre; mások ismét a szabályszerű azonnali fölolvasást sürgeték, mire elnöklő főispán a fölolvasást elrendelte, kijelentvén, hogy csakis egyhangú nyilatkozat folytán volna helye a módosításnak. Ezzel a kis gyűlések jegyzőkönyveinek fölolvasása elkezdetett. A kisgyülési jegyzőkönyvek hitelesítése után I. Jeszenszky Feri első alispán a megye állapotáról téve szokásos jelentését a kisgyülések rendes megtartása-, a közbiztonság- , a beérkezett és elintézett, valamint elintézetlenül maradt ügydarabok, a rabok létszáma- s a közegészségi állapotról, mely néhány kolera-esetet kivéve, az egész megyében kedvezőnek mondható. Előadása közhelyesléssel fogadtatott. Ezután fölolvastattak a koronázás alkalmából szentesített törvényczikkelyek egész terjedelmökben és mint az alkotmány első és épen azért örvendetes ténye azok derült hangulattal fogadtattak. A fölsorolt tárgyak előadása hosszabb időt vevén igénybe, az elsőnapi gyűlés elnöklő főispán ur által befejezettnek nyilváníttatott, folytatása másnap reggeli 10 órára tűzetvén ki. — Folyóhórikán a gyűlés elnök főispán ur által megnyittatván, mindenelőtt a jegyzőkönyv hitelesíttetett. E napi gyűlés nevezetesebb tárgyai: A ministerialis rendeletekre kerülvén a sor, id. Wenkheim Béla belügyminister ur irata olvastatott föl, melyben tudatja Baranyamegye közönségével, hogy"a koronázás örvendetes tényének emlékére érmek verettetvén, 1 kis arany s 1 nagy ezüst érmet a megye levéltárában leteendőt küld Baranyamegye t. közönségének, valamint a banderialistáknak egy-egy példányt kézbesittet. Az érmek a levéltárba fognak letétetni s ott gondosan megőriztetni. 2) Olvastatott a telekkönyvi személyzet kiegészítésére vonatkozó ministeriális rendelet, mely a megye fölterjesztését helybenhagyja ugyan, de a megye közönségét figyelmezteti, hogy e részben is a kellő gazdálkodást soha szem elől ne téveszsze. Elnöklő főispán emel szót és miután elsőnapi jelentésekor a központi szolgabiró megválasztatását is ez alkalomra ki kívánta halasztani, ezen megürült állomás betöltése most volna eszközlendő; azonban nézete szerint csak akkor, ha ezen állomás betöltése, tekintetbe véve az ajánlott gazdálkodási szempontot, mélhatlanul szükséges. Csima Pál megjegyzi, hogy ez állomás betöltése elkerülhetlenül szükséges, miután a központi szolgabíró egyúttal úrbéri bíró is és azért nehogy az ügyrend hátrányt szenvedjen, az állomás betöltését indítványozza. Elnöklő főispán úgy van értesülve, hogy a küljárásokban, nevezetesen a szentlőrinczi járásban a szolgabirák felesszámmal vannak és igy költségkímélés tekintetéből is azok egyikét lehetne a központban alkalmazni. Csima Pál úgy vélekedik, miszerint ami a tisztválasztás alkalmával megállapíttatott, azt a közgyűlés nem másíthatja meg, és így ő előbbi nézete mellett marad. Mit többen is helyeselvén, kimondatott a választás és elnök főispán által hárman azonnal ki is jelöltettek, nevezetesen: Dömötör Zsigmond, Zsolnay György, Kiss József. Egyhangúlag az első jelölt választatott meg és „éljen“-nel üdvözöltetett. A telekkönyvi személyzetre nézve kijelenti elnök, hogy habár jogában áll a kinevezés, de tekintve azon szívélyes érzületet, melyet iránta a megye tanúsít, készséggel beleegyezik a választásba, hogy részéről is a bizalmat tanúsíthassa. Csima Pál fölemlíti, hogy ő méltósága iránt már más alkalommal fejezé ki ebbeli bizalmát a megye közönsége s igy következetlenség nélkül nem bocsátkozhatnék a választásba ; azért kéri ő méltóságát, hogy a kinevezést teljesítse. Mi közhelyesléssel fogadtatván, főispán ur a következőket nevezi ki. Első altelekbiróul: Mesterházy Károlyt, 2-ik altelekbiróul: Pintér Gusztávot. Igtatónak: Nagy Jenőt, kiadónak: Szily Antalt. Ezután többrendbeli ministeriális rendelet kerülvén szőnyegre, nevezetesen: a katonaság elszállásolása, az Aradon oct. 6-kán tartatni szándékolt gyülekezet, a közmunka, a fogyasztási adó, bélyeg, marhasó , pénzügyérek, állammérnökök stb. ügye; azok elintézése az illető főszolgabiráknak kiadatott vagy bizottmány neveztetett ki. A fogyasztási adót illető előmunkálatokra nézve, érdekes vitatkozás fejlődött ki. A vitatkozást Csinka Pál előadása kezdi meg, kijelentvén, hogy ő a magas magyar ministérium buzgó tisztelői közé tartozik, de csak addig, míg a hazai törvények határai közt működik és épen ezért emel szót a fölolvasott ministeriális rendelet ellen, miután mindenki előtt tudva van, hogy az a törvényhozótestület által csakis folyó évre van fölhatalmazva az adó kivetése s beszedésére nézve s igy az országgyűlés tudta s beleegyezése nélkül e részben törvényesen mit sem tehet és mindazon tisztviselő, ki az ilyen adókivetésekés behajtásoknál közreműködik, a hazai törvények értelmében nemcsak megbélyegeztetik, hanem hazaárulónak is nyilváníttatik.