Pécsi Lapok, 1922. július-szeptember (1. évfolyam, 99-174. szám)

1922-07-02 / 99. szám

2. oldal Bogya János a tatai választókerületi válasz­tások alatt elkövetett visszaélések ügyében interpellált a belügyminiszterhez. Az interpellációt kiadják a belügyminiszternek. Az ülés 3 órakor ért végett. Az ír szabadságharc, London, június 1. (MTI.) Amikor az alsóház tagjai tegnap szokásos hétvégi szünetükre szót ment még nem érkezett hír O’Connor ellentállásának megtöréséről, bár mindenki várta bizakodással az új jelentéseket. Már tudták róla, hogy O’Connor 150 főnyi csapatán kívül a többi lázadók már fehér zászlót tűztek ki. Churchill gyarmatügyi miniszter beszámolt az újabb hírekről. Közölte, hogy a Four Courte körül a kormánycsapatok néhány perccel felszólalása előtt nagy ujjongásba törtek ki, amely nyilván arra vall, hogy a lázadók az egész vonalon megadták magukat. Churchill megemlékezett azok­ról a csatározásokról, amelyek Donegalban a köz­­társasági és a kormánycsapatok között lefolytak. Ezek az összetűzések minden egyes esetben a kor­mánycsapatok sikerével végződtek, több lázadót foglyul ejtettek. London, július 1. (MTI.) Dublinből jelentik: A Four Courts megtámadása során óriási robbanás történt. A lázadók felrobbantottak egy aknát és levegőbe röpítették az épületnek azt a részét, ame­lyet a szabad államcsapatok elfoglaltak. A sorkato­naság emberei közül 30 holtan vagy csonkán maradt a robbanás színhelyén. A támadást ennek ellenére folytatták. Dublin, július 1. (Reuters) Az ír szabad állam kormánya hivatalos közlés szerint az igazságügyi palotában feltétel nélkül adta meg magát. A kapi­tulálok között ott van O’Connor, Sian Manlovon, a köztársaságiak két vezére, valamint a köztársasági Vezérkar valamennyi főtisztje. O’Connor tábor­nokot, aki a köztársaságiak fogságában volt, ki­szabadították. Hivatalos jelentés szerint De Valera átvette az igazságügyi palotán kívül működő irregu­­láris haderők vezetését. A harcban elesett 30 ember, megsebesült mintegy 50 és köztük nagyon sok polgári egyén pusztult el. Az optálás határideje: Budapest, július 1. A 8 Órai Újság Írja : A tria­noni szerződés értelmében az elcsatolt területen illetőséggel bíró magyaroknak a békeszerződés életbelépésétől számított egy éven belül 1922. évi július 26-ig nyilatkozniok kell, hogy melyik állam­­polgárságukat tartják meg. Illetékes helyen erről a következőket mondották : Eddig körülbelül 25.000-ren kérték magyar állampolgárságuk megállapítását, de mindig többen és többen keresnek föl bennünket nemcsak szemé­lyesen, hanem igen sokan írásban. A legközelebbi hetekben lesz a legnagyobb forgalom, tekintve, hogy mindössze már 25 nap van hátra. Azoknak az állampolgároknak, akik a békeszerződés életbe­lépése előtt négy éven át Pesten tartózkodtak állandóan és így megszerezték a budapesti ille­tőséget és községi adót fizettek, nem kell jelent­kezniük optálásért. Ezek már magyar állampolgár­­nak tekintendők. A fővárostól a belügyminisztérium­hoz most terjesztik fel az összes kérelmeket. A minisztérium ugyancsak serényen dolgozik az optá­­lási ügyek élén. A minisztérium csak nagyon indo­kolt esetben utasít vissza optálási kérelmet és le­hetőség szerint mindenkinek megadja a magyar állampolgárságot. Segély a Tudományos Akadémiának, Budapest, július 1. A Magyarország Írja: Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Ivánc kultusz­miniszterhez leiratot intézett, amelyben felszólí­totta, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértőleg gondoskodjék arról, hogy a kormány a Magyar Tudományos Akadémiának egy millió korona­azonnali segélyt nyújtson. A kormányzó kéziratá­ban felhívta a kultuszminisztert arra is, hogy gon­doskodjék az állami támogatás rendszeresítéséről. Ami a politikai eseményeket illeti, ma is a keresz­tény ellenzék körében észlelhető események vonják magukra a figyelmet. A keresztény ellenzékhez tartozó pártvezérek ma sorra nyilatkoztak és vala­mennyien azt állapítják meg, hogy a keresztény ellenzéki párt bomlásáról szó sincs. Friedrich teg­napi beszéde elszigetelt jelenség és tisztán a saját egyéni álláspontját tükrözteti vissza. Ilyenformán nem várható a párt körében secessio. „Fécsi Lapok*’ 1922. július 2 Felső kereskedelmi iskoláink krízise. Pécs város kultúrintézményeinek egyik leg­­különbjét, a pécsi női és fiú kereskedelmi iskolát, melyet szeretettel gondozott és fejlesztett a város oly fokra, hogy ma tökéletesebb berendezésű és különb tanári karral bíró kereskedelmi iskola alig akad az országban, a visszafejlődés veszélye fenye­geti. Amit másfél évtizeden át fölépítettünk, azt most egy ideális cél elérése érdekében le kell bon­tanunk, csak azért, mivel az alapítványi főreál­­iskola, melyet senki se kért le Pécsre és mely rendeltetését az ország bármely más helyén is betölthetné, hozzáragadt Pécshez, mellyel pedig semmiféle közössége nincsen, de ezen idegen tan­intézet miatt nem állhat az egyetem céljaira ren­delkezésre a legtermészetesebb elhelyezési mód: a hivatásától elvont honvédhadapródiskola és ennek pótlására középfokú és elemi oktatási tanintéze­teink egész sorát kell megcsonkítani, vagy miként a kereskedelmi iskola teljes épületét átengedni... A felsőkereskedelmi iskola pénteki, Nendtvich An­dor polgármester elnöklésével megtartott igazgató bizottsági ülése élénken emlékeztetett egy nagy halott fölött való gyász gyülekezetre. Schindler József igazgatónak, akit az egész tanári karral egyetemben a legteljesebb mértékben igazolt a vallás és közoktatásügyi miniszter, a politikai különböző irányzatú hullámverések közepette ta­núsított magatartásukért, most már be kellett ezen bizottságnak jelenteni, hogy az intézetet a pécsi tudó­egyetem sebészeti klinikája céljaira veszi igény­be az állam és a fiúiskolát ideiglenesen a Makár­­utcai elemi iskola öt osztálytermében, első­sorban a két­ iskolai internátus céljaira igénybe vett he­lyiségekben, a leányosztályokat pedig a polgári lányiskolai épületben fogják elhelyezni. Az igaz­gató hangsúlyozza jelentésében, hogy az intézet eme két iskolájának szétválasztása és távolról sem megfelelő helyiségekben való elhelyezése a kikötött ideiglenesség mellett is visszafejlődést jelent , mivel tanulók helyszűke miatt csakis korlátolt számban ve­hetők fel és az iskolai felszerelések, melyek nagyobb része a falba épült és ma sok milliós értéket képvi­selnek, ezen ideiglenes helyiségekben át se telepít­hetik és így ezen felszerelések a következő tan­években hiányozni fognak, a­mi rovására lesz a tanítási eredménynek is, végeredményében pedig értékük is devalválódik. A polgármester a tárgya­lások folyamán minden lehetőt elkövetett, hogy a keserű pohár elmúljon a város eme közszükségle­tet kielégítő tanintézete fölött, de az igénybevétel megtagadása kérdésessé tehette volna az egyetem Pécsre helyezését, de mindaz, amit elérhetett, azon kötelező kijelentés volt, hogy az állam két éven belül gondoskodni fog ezen nagyszerű középiskolánk megfelelő pótlásáról. Még azon jobbnak mutatkozott megoldástól is, hogy a fiúiskola az áll. főreáliskola épületében találjon elhelyezést, el kellett tekinteni, mivel az állam ezen helyiségekre az egyetem filo­zófiai fakultásának elhelyezésére tart igényt. Mert a­zt is a volt honvéd hadapródiskolái épületben kellett volna elhelyezni. A költözködés maga 5 —6 millió koronát fog igényelni, mely az egyetemi alapot terheli és ennek terhére kell majd írni azt a k­z írógépet is, melyet a fiú és leányiskola szétválasz­tása következtében be kell szerezni, a­mi közel félmillió költséget fog okozni. A jelen volt bizott­sági tagok, Baumann Emil, Birzássy Ábel, Jánosi Engel József, (aki egyáltalában az egyetem Pécsre helyezésének egy évvel való elodázását kívánta), Lenkei Lajos, Oberhammer Antal, Szuly János szól­tak a nagyfontosságú kérdéshez, de végre is az elnök ismételt felvilágosító szavai, akiről kiderült, hogy oroszlánként védelmezte ezen polgármesteri mű­ködéséhez fűződő egyik legértékesebb városi alko­tást, a kényszer parancsoló szavának engedve áldozta föl ezen iskolát,­­ a mielőbbi föltámadás reményé­ben. Az előadó igazgató jelentést tett, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter 12 tanár állami illet­ményét az 1921. év­re kiutalta, a megszállás idejére azonban nem. Ezt most külön fölterjesztésben kell a városnak kérnie. Perr Gyulának, Ci­rányi Jenő és különösen László Albert úrnak, aki mint egész­ségügyi előadó neki a szabályzatban biztosított tiszteletdíját egy évi működés után nem vette föl, jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Mivel az in­tézetnek fegyelmezett énekkarra szüksége van, Haksch Lajos pedig nagymérvű elfoglaltsága miatt a jövő évre nem vállalta az énektanítást, ennek ellátására Dudás Gézát, a jeles karmestert hívja meg a bizottság énektanítónak. Szabó Ferenc ta­nár, aki nem szerezhette meg az á­ltala előadott tár­gyakra a képesítést, az intézetet el fogja hagyni. Pókász Margit, aki 1918 óta mint óraadó működik az intézetnél legjobb eredménnyel, helyettes tanár­nővé való előléptetését kérte, de mivel az általa előadott szaktárgyakra állás szervezve* nincs, ké­relme jeles képességei dacára se volt teljesíthető, de a bizottság határozatából olyan állást is szer­vezett, melyre való képesítéssel a tanárnő rendel­kezik és így minden jel szerint legközelebb már mint rendes tanerő foglal majd helyet­­a két­ iskola tan­testületében. Vogel D. tanár a budapesti áruminta­vásárra nyert kiküldetést, ahol két gyűjteményt szerzett az iskolának. A jövőtanévtől kezdve a fel­vételi díjakat (beleértve a könyvtári és értesítőhöz való hozzájárulást) 250, közalkalmazottak gyer­mekei részére 100, a tandíjat pedig 800-ról 2008, a közalkalmazottak gyermekei részére pedig 500 koronában állapították meg. Ezen túl­menő ked­vezményre csakis rendkívül méltánylandó esetek­ben lehet szó. A Rathenau gyilkosság utóhullámai. Rathenau gyilkosa titkolja bűntársai nevét. Bécs, július 1. A Neues Wiener Journal jelenti Berlinből . A Vorwaerts tegnap reggel hírt adott arról, hogy Helfferich merénylettől tartva elhagyta Berlint. Ez a hír a neustadti kommunistáknak arra adott okot, hogy behatoljanak Helfferich dr. fivé­rének lakásárra. Azt átkutatták és azután a beren­dezési tárgyakat elpusztították. Helfferich azonban a valóságban nem távozott el Berlinből. A német nemzeti frakció közli, hogy Helfferich csupán egy éjjelt töltött házon kívül, mert értesítették arról a gyanúról, hogy ellene merényletet terveznek. (MTI.) Berlin, július 1. A rendőrség egyre pontosabban kideríti Rathenau meggyilkolásának részleteit. Ma újra sok olyan embert hallgattak ki és szembesítettek a­kiket azzal gyanúsítanak, hogy tudtak a bűn­cselekményről, azt támogatták vagy közvetlen részük volt a gyilkosságban. Óránként új letartóz­tatottak érkeznek, a­kik Berlinben vagy a vidéken jobboldali radikális tevékenységükkel lettek gya­núsak, vagy a­kikről azt tudják, hogy Valamilyen összeköttetésben állanak a C. szervezettel. A leg­többjüket a kihallgatás után elbocsátják. A letartóz­tatott Techow most is vonakodik társai nevét meg­mondani és becsületszavára hivatkozik, a­mellyel hallgatást fogadott. Küchenmeister, az autó volt tulajdonosa még Tirolban van őrizetben, minthogy előbb el kell intézni a kiadatási eljárást. Fivérét, a­kit szintén letartóztattak, már Berlinbe szállították, ez azon­ban mit sem akar tudni a gyilkosságról. Tegnap este a letartóztatott Bade Erich kereskedőt, a schuterini védő- és dacszövetség elnökét szintén Berlinbe szállították. Hir szerint Bade Erich min­dent tud a gyilkosokról és azok cinkostársairól A belügyminiszter a Rajna-vidéki antant-bizottság­­ot is megkereste, hogy Kauer düsseldorfi mér­nököt adja ki, mert az volt ellene a gyanú, hogy a megszökött Kauer nevű gyilkossal azonos. Kauer is tagja a C. szervezetnek. Berlin, július 1. Az általános német szakszer­vezeti szövetség elhatározta, hogy kedden, a köz­társaságot védő törvényjavaslat benyújtása napján négyórás tüntetősztrájkot rendeznek. Az egész világ­nak meg akarja mutatni a német munkásság, hogy ragaszkodik a köztársaság teljes biztosításához és alapos megtisztításához. Újabb kommunista mozgalom, Róma, július 1. (MTI.) Hágai jelentések szerint a szovjet csapatok megtámadták a román határ­őrséget és repülőgépekről kommunista röpiratokat dobtak le román területre. A román kormány Há­gában erőshangú tiltakozójegyzéket küldött az oroszok eljárása miatt ,bejelentvén, hogy az oroszok az ilyen cselekményekkel megsértik a génuai érte­kezleten hozott határozatot, amely arra kötelez a nemzeteket, hogy egymás irányában az ellensége támadásoktól tartózkodjanak. Harcok a németek és lengyelek között, Bécs, július 1. Csütörtökön délután a Borsij gyár lengyel munkásai megtámadták Hindenburg községet. A német védőrség a támadást vissza­verte és a lengyelek súlyos veszteséggel visszavonul­tak. A francia megszálló csapatok ezután bekeríte­ték a lovas századot és már jelentett harcokra került sor, amelyek vérfürdővel végződtek. Ikill Auf nem gyűjt gyógynövényt ? Magyar Mezőgazdák Kereskedelmi rt. IIt I­I 1 Camillát, Kőrisbogarat, Hársfavirágot. Anya­ ipar- és gyógynövény-osztályának V­II ^0 ■ v rozsot stb., Stb. horribilis áron váltunk be, beváltóhelye Pécs, Munkácsy M.­u. 37.

Next