Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)

1923-01-30 / 23. szám

2. oldal. Budapest, jan. 29. A nemzetgyűlés holnap tár-­­­gyalja harmadszori olvasásban az i­ndemnitási tör­­r­vényjavaslatot, amelyet e héten ellát a kormányzó a kihirdetés záradékával, úgy hogy e hét folyamán már törvényerőre is emelkedik és ezzel az exlex véget ér. A kormánypárt holnap este pártértekezletet tart, amely alkalommal szóvá teszik mindazoknak a szónokoknak magatartását, akik megfeledkeztek a pártfegyelemről,a párt kardinális alapelveivel szembe­­helyezkedve szólaltak fel a plenáris tárgyaláson. Azok a politikusok, akik ezen szónokok magatartását szóvá akarják tenni, azon a felfogáson vannak, hogy ha valaki a párt felfogásával ellentétes véleményen van, akkor vagy a konzekvenciákat tartozik levonni, vagy pedig a pártértekezlet elé tartozik jönni aggo­dalmaival és észrevételeivel, a többség felfogásának azonban feltétlenül alá kell rendelnie magát. Egyéb­ként csak egy-két ilyen felszólaló van, úgy, hogy a pártértekezlet ezekkel simán fog végezni. A nemzetgyűlés holnap külügyi javaslatok tár­gyalására tér át és az ellenzéki körök úgy tudják, hogy Andrássy szóváteszi a kormány külpolitikáját. is felszabadult Baranya adói. Pécs, jan. 29. A 3 éves szerb megszállás miatt a magyar törvények szerint utoljára 1918. évben volt adókivetés. A jogfolytonosság és az egyenlő teher­viselés elve kívánta, hogy azok, akik könnyű szerrel éljék át a megszállást, az 1919—1921. évekre ne bújhassanak ki a közterhek alól, ellenben akiket a­ szerbek megzsaroltak és akiktől adót is szedtek, mél­tányos elbánásban részesüljenek, azaz a megszállás alatt fizetett adók a magyar törvények szerint fize­tett adókba számíttassanak be. Úgy tudjuk, hogy az 1919. 1920. és 1921. évekre szóló adókivetési munká­latok befejeződtek s a legtöbb helyen az adólajstro­mok közszemlére vannak kitéve. Azok, akik régi adó­zók, nem igen vannak meglepődve, mert az adóössze­gek nem tartanak lépést az elsőrendű életszükség­letek áraival. Az 1919. évben az összes adónemek, kivéve a III. oszt. kereseti adót, mely jelentéktelen emelkedést mutat, ugyanakkora összegben vannak megállapítva, mint 1918-ban voltak. Az 1920. és 1921. években a földadók tízszeresre, a házadó átlag hétsze­resre, a kereseti adó 5 —10-szeres közt ingadozik. A III. osztályú kereseti adó ötszörös felé nem emelke­dik­ Ezek az arányok megmaradtak az 1922. évben is, kivéve a földadót, mely június 1-től buzaparitásban vettetett ki és szedetett be. Ha reálisan vesszük, még nem buzaparitásban történt az adófizetés, mert hisz a valóságban 4000 koronás búza értékkel fizettük a földadót , mikor a búza forgalmi értéke már 9—10.000 korona felé járt. Ha az adók nagyságát a békeidők adóival összehasonlítjuk, nem panaszkodhatunk az adó miatt. 10 év előtt egy-egy szobás lakással bíró falusi házbirtokos egy akkori napszámnak, 4—5 kilo­gram kenyérnek, 3 kg., húsnak, vagy egy talpalás cipő árának megfelelő összeget fizetett házadóban. Ezzel szemben 1920-22-ben ugyanezen házbirtokos a házadó és járulékai fejében kb. 25 koronát fizetett, ami ma órabérnek sem elég, nemhogy napszámnak; a kenyér és hús árához pedig 400—500 százalékkal maradt el az adó. A két-három szobás lakással bíró háztulajdonosok házadója még mérsékeltebb lépés­ben emelkedett. A kereseti adók nagyságáról nem is lehet beszélni. Vegyük csak, hogy 10 év előtt a jobb­­m­ódú iparosok legnagyobb kontingense az akkor 2 pár cipő, vagy 3 kalap, 30 méter jó vászon árának megfelelő adóösszeget fizették, ellenben ma nincs olyan iparos, aki a felsorolt cikkeknek mai 25—30.000 koronára rugó árát fizetné adóban. Ekkora adót csak a legnagyobb gyárak fizetnek. Ha azt vesszük, hogy az á­lt­alános drágaság a 10 év előtti árak 250-szeresénél kezdődik és meghaladja az 1000-szerest és ha azt vesszük, hogy az államnak kiadásait a mai forgalmi árakban kell teljesítenie, akkor az adó lehet sok, mert mindig soknak tartottuk, de még nem elég ahhoz, hogy az államháztartás rendbe jöjjön. Drágább lett a trafik. A pénzügyminiszter az általános forgalomban lévő dohánygyártmányoknak és a belföldi külön­legességi dohánygyártmányoknak most érvényben lévő árjegyzékét hatályon kívül helyezte és új ár­jegyzéket léptetett életbe. Az új árjegyzék szerint a többi közt a következő árak érvényesek: A pipa- és szivarkadohányok közül : legfinomabb török 100 grammos dobozban 1300 K, finom török 25­ grammos csomagocskában 180 K, finom hercego­­vina 25 grammos csomagocskában 110 K, közép­fülöm török 75 K, dráma 70 K, kiváló finom magyar szivarkadohány 100 grammos dobozban 270 K, 100 gramm legfinomabb magyar piapadohány 200 K, 25 gramm legfinomabb magyar szivarkadohány 50 K, 25 gramm finom magyar 35 K, 25 gramm közép­­finom magyar 32 K, 25 gramm hazai piapadohány 26 K, 25 gramm kapadohány 26 K, 25 gramm ma­gyar pipadohány 20 K. Szivarok: Regalitas 57 K, Trabucos 50 K, Bri­­tanica 50 K, Miliares 45 K, Delicias 40 K, Operas 40 K, cuba-portorico 35 K, rosita 28 K, portorico 25 K, cigarillos 18 K, Pannónia 10 K, vegyes kül­földi 18 korona. Szivarkák: Nílus 15, Stambul 14, Memphys 12, Szultán 10, Mirjam 8, Király 8, Hölgy 7, Hercego­vina 5.50, Symphonia 4.50, Duna 2.50, Dráma 2.50, Magyar 2 korona. Különlegességi dohánygyártmányok: Pipa- és szivarkadohány­ok: Szultán Flór 1900, kiváló finom török 1600, finom kir 1000, finom purzicsán 850, leg­ Színházi vacsora. — Kitűnő cigányzene. - Fajborok. -Saját mintapince. — Szálloda. Étterem. Kávéház. Pécs és vidéke úriközönségé­­nek találkozóhelye. „Pécsi Lapok“ finomabb hercegovn­a 800, válogatott szentandrási, érsekujvári és rétháti 400, kiváló finom kerti pipa­dohány : erdélyi 300, szentandrási, muskotály, faddi, verpeléti és rétháti 250 - 100 grammonként. Szivarok: Regalia Favorita 80, Operas special 80, Regalia 75, Trabucos special és Regalia media 70, Portorico speacial 48, Senoritas 25, Damas 20 K. Szivarkik: Coronas 35, Sphynx 30, Amneris­ 15, Khedive 20, Princessas 12, Ibis 12, Dames 9, Meo­­ris 9 korona. H­ÍREK — kinevezték a pécsi népművelési titkárt. A vallás és közoktatásügyi miniszter Tóth Aladár bér­ állami tanítót Baranya megye és Pécs város Iskolán­­kívüli Népművelési Bizottságának titkári teendői­nek ellátásával bízta meg. Ez a nagyfontosságú meg­bízatás egy mindenképen rátermett tanító megérde­melt kitüntetése. Tóth Aladár évekig a belvárosi iskola tanítója volt, majd a tanfelügyelőséghez osz­tották be, míg most a társadalmilag is igen tevékeny ember ebben a szép, önálló hatáskörben fogja tevé­kenységét értékesíthetni. — Vasárnapi közgyűlések. A Mecsek Egyesület vasárnap délelőtt Nendtvich Andor polgármester, a pécsi háztulajdonosok pedig Hamerli Imre elnöklésével megtartott közgyűléséről helyszűke miatt csakis holnapi számunkban számolhatunk be. —■ Petőfi ünnepély a felsőkereskedelmi iskolán. A pécsi városi női és fiú felsőkereskedelmi iskola önképző körei február 2-án fél 11 órai kezdettel a Makár­ utcai főiskola tornatermében rendezik nyil­vános Petőfi ünnepélyüket, melynek műsora a kö­vetkező: 1. Hiszek egy..., nemzeti dal, énekli az énekkar. 2. Petőfi lelke, irta és szavalja P. Szekeres József. 3. Ünnepi beszéd, tartja Gedeon Endre dr. 4. Petőfi: Szülőföldem..., szavalja Rózsa Manci. 5. Petőfi dalok, énekli Kardos Rózsi, zongorán kiséri Loki Böske. 6. Petőfi költeményeket szaval Schneider József. 7. Színre kerül Kozma Imre „Petőfi szülei’ címü egyfelvonásos vigjátéka. Végül 8. Hymnusz. A szülőket és minden érdeklődőt szívesen látnak. Beléptidij nincs, de az iskola önképzőköre javára szives adományokat köszönettel fogadnak. — Petőfi ünnepély a belv. áll. elemi leányiskolá­ban. Va­sárnap délután tartotta meg a belvárosi áll. elemi leányiskola Petőfi ünnepélyét, mellyel a ma­gyar és Világirodalom által egyaránt értékelt dics­sugaras költőnk és nemzeti szabadsághősünk kegye­­letes emlékének kívánt hódolni. Az ünnepséget, mely a közs. polg. leányiskolának ez alkalomra szépen díszített rajztermében a szülők nagy érdeklődése mellett zajlott le, a Hiszekegy, majd Germán Istvánné igazgatónő szép megnyitója vezette be. Petőfi Sán­dor eseményekben gazdag, változatos élettörténetét lendületes előadásban Hanny Etelka tanítónő fes­tette megkapó szik­ekkel, ki egyben a lánglelkü poéta csudás költészetét tőle megszokott, gyönyörű módon, lelkesen méltatta. Az ünnepség­­folyamán Ember Edit, Bagaméry Gizella, Sillay Mária, Takács Mária, Károlyi Erna, Schauer Gábris, Herzfeld Irén, Wolleszky Vilma, Hajnal Ilona és Harsányi Irén növendékek szerepeltek egy-egy Petőfi költemény elszavalásával. A szavalók értelmes, átérzett előadá­sukkal sok elismerő tapsot arattak.­­ Az ünnepség Göbelné Éhm Emilia tanítónő rendezésével előadott „Petőfi szülei” című ifjúsági színművei és az ezt követő élőképpel nyert befejezést. A szép kiállítás­ban s igen ügyesen előadott színdarabnak kedves kis szereplői, kik sok megérdemelt tapsban részesül­tek, Kulcsár Sz Margit és Anna, Tolnay Mária, Katona Erzsébet, Kétyi Margit IV. osztályú tanulók voltak, kik mellett a fiúszerepeket mint vendégek Losonczi Tibor, Göbel Emil, Dáni Ferenc, Schmidt Lajos és Antos István, a fiúiskola növendékei játszották. Az élőképben Hungáriát Tolnay Mária, a dalköltészetet Herzfeld Irén, a történet múzsáját Lagler Rózsi IV. o., a nemzet háláját, elismerését és kegyeletét Visy Dóra és Károlyi Erna III. o. tanulók személyesítet­ték. A kis színdarab és élőkép által keltett emelke­dett hangulatot a könnyezésig fokozta Germán Ist­vánné igazgatónő hazaszeretettől izzó, lelkes, szívek­hez szóló gyönyörű záróbeszéde, melyben Petőfi szellemét idézve, az ő példáját állította a jövő nem­zedék elé, mint követendőt. Az ünnepség folyamán öt ízben előadott szép énekszámokat Szigriszi Rezső szaktanító tanította be.­­ A pécsi és baranyai közélelmezési ügyek meg­vizsgálásával és állandó felügyeletével a közélelmezési­­miniszter Baló Lászlót bízta meg és erről értesítette Pécs városát. — Doktorrá avatás. Révész Izidor jogszigorlót a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem jog­­tudományi karán doktorrá avatták. —­ A ciszterci főgimnázium Faludi önképző­körének zenei osztálya vasárnap délután rendkívül sikerült házi hangversenyt tartott. Az értékes műsor kiváló interpretálói voltak zongorán : a tehetséges Palágyi György, Schmidt Jenő és Széll Endre; a hegedűsök közül : Knappig Tibor, Farkas Szilárd, Böröttffy Endre és Feniczy Pongrác; végül melegen gordonkázott Helvig János ; Rihmer Béla nemes hév­vel, művészettel irredenta verseket szavalt. A nagy­számú közönség a gimmazisták méltó munkájának tudatában távozott a művészi teljesítmény számba menő délutánról. — Másodfokon is elitélt tejhamisitók. A város közigazgatási rendészeti hivatala, mint büntető bíró­ság már régebben : Faragó Vilmosné kereskedőt tej­­­vizezésért 16.000 korona pénzbüntetésre és 800 ko­rona eljárási költségre, Stekli Márton szökédi föld­művest tejvizezésért 10.000 korona pénzbüntetésre és 400 korona eljárási költségre, Krausz Jánosné má­­lomi lakost tej­vizezésért 5000 korona pénzbüntetésre és 400 K eljárási költségre ítélte. Ugyancsak meg­büntette a rendészeti hivatal Zakovszky István ke­reskedőt, mert meg nem felelő borsot árusított, 2500 korona pénzbüntetésre és 480 K eljárási költségre, Spitzer Sándor kereskedőt ugyanezért 2500 K pénz­­büntetésre és 480 K eljárási költségre, Krausz Endre kereskedőt pedig ,mert az ecetáron a rendeletben elő­írt jelzést nem alkalmazta, 1500 K pénzbüntetésre és 500 K eljárási költségre, végül Krausz Dezső és Loki Zsigmond kereskedőket, mert oly esetet hoztak forgalomba, mely a miniszteri rendeletben előírtnál kevesebb fokkal birt, 3 — 3000 K pénzbüntetésre és 500 K eljárási költség megfizetésére. Felebbezés foly­tán fenti ítéletek a város tanácsához, mint másod­fokú büntető bírósághoz kerültek, mely azután indo­kainál fogva helyben hagyta az ítéleteket.­­• Városi nyugdíjasok jelentkezése. A város illetőségi ügyosztálya közli, hogy a városi nyugdíja­sok minden hónap 1., 2. és 3. napján tartoznak je­lentkezni a délelőtti órákban a városháza portás­fülkéjében. Akik ezen a három napon nem jelentkez­nek, 15-én jelentkezni tartoznak. — „Bőrkabát különlegességek” készülnek Páll Ödönnél Széchenyi-tér 18. Dunántúl legnagyobb férfi szabóüzeme, óriási posztó- és ruharaktár. — A Pécsi Polgári Daloskör közgyűlése. Fényes házi ünnepség keretében tartotta meg vasárnap a Pécsi Polgári Daloskor 39-ik évi közgyűlését, ame­lyen nagyszámú pártoló közönség és a Pécsi Dalárda kiküldöttjei voltak jelen. Jelige és ,,A mi nótánk” eléneklése után az ülést Littke József akadályoztatása következtében a népszerű Baumann Emil volt nem­zetgyűlési képviselő nyitotta meg hatásos beszéd­del. A számvizsgáló bizottság jelentése és a 38-ik közgyűlés jegyzőkönyve felolvasása után Kiss János titkár olvasta fel titkári jelentését, kidomborítva a dalkör belső életét, hazafiasságát, jótékonyságát, az egyházzal való együttműködést és belső ünnepeit. Megemlékezett a daloskor számos támogatóiról, a város közönségéről és az iparosságról. Megkapó szép beszéddel búcsúztatta el a régi tisztikart és tolmá­csolta a jövő tisztikar működésének 1923. évi irány­elveit. Meg kell azonban említenünk, hogy a titkári jelentés megfeledkezett a dalkör agilis tagjáról, al­­elnökéről, aki oszlopos támogatója volt a dalárdá­nak, akiről t­udjuk, hogy a szerb megszállási idő alatt ő hozta át a demarkáción — élete és vagyona koc­káztatása árán — azt a sok vérmes irredenta dalt a dalkörnek. Reméljük, hogy ez a hiba csak tévedés volt, ami rövidesen helyreigazításra kerül. A titkári jelentés után Littke József elnököt újból megválasz­totta egyhangúlag a közgyűlés, míg szavazás után általánosságban a tisztikar választása a hivatalos jelölés szerint történt. Indítványok során Kiss János titkárnak a titkári jelentésért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Majd a közgyűlés nagy lelkesedéssel Fischer Ferenc dr. főispánt, Nendtvich Andor polgár­­mestert és Oberhammer Antal nemzetgy. képviselőt diszlagnak választotta meg. Továbbá a karnagy fize­tése rendeztetett és a fővárosi Iparos Dalárdának üdvözlő átirat küldetett. A közgyűléssel kapcsolato­san három régi tagnak, Kisasszondy Lajos, Giesz Sándor és Horváth Józsefnek 25 éves tagsági jubi­leumuk alkalmából ,,t­iszoklevél” lett átadva. A Pécsi Dalárda kiküldöttje, valamint Ruzsinszky Béla és Madarász József üdvözlő felszólalása után a daloskor még számos dalt elénekelt s végül Baumann Emil elnök szép beszéddel az ülést bezárta. A köz­gyűlésen a kiállított versenydijak nagy feltűnést kel­tett­e­k. — Nem lesz drága a ruhája, ha Szandrét A.. ezelőtt Neumann M. férfiruha áruházában vásárol Tekintse meg kirakatainkat. — Elmarad a Pannónia Borszéky-estje. A Pan­nónia vsárnapi atcadélutánján bejelentet­ték a közön­ségnek, hogy a kitűnő Borszéky, aki frenetikus sikert aratott nagyszerű produkcióival; ma, kedden este önálló estét tart a Pannóniában. A késő esti órák­ban értesültünk, hogy a nőimitátor közbejött aka­­dályok miatt nem tartja meg mára hirdetett előadását. — Eljegyzés: Fuchsz Veronát eljegyezte Blau­­horn Arnold Pécsről. (Minden külön értesítés helyett.) 1923. január 30.

Next