Pécsi Lapok, 1924. május-augusztus (3. évfolyam, 100-207. szám)

1924-05-01 / 100. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓ­HIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. Iparosok, kereskedők, gazdák, szőlősgazdák! A Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése a magyar becsület parancsolta hazafias kötelesség! Ott, ho! a­­ magyar haza anyagi jövőjének megalapításáról van szó. Ti nem hiá­nyozhatlok! Nem áldozatot hoztok, hanem anyagi jövőtök egy-egy alapkövét rakjátok le, midőn a Nemzeti Bank részvényei jegyzitek. A jövő ipari hitel bölcsője is a Nemzeti Bank lesz, ha tehát e bank ügyeibe befolyásolni akartok, jelent­kezzetek tömegesen a hitelügyeinket eddig is kezelő Pécsi ipari és gazdasági hitelszövetkezetben, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjánál, mely naponta délelőtt 9-től 12-ig, délután 3-tól 5-ig, vasárnapon pedig délelőt­t 9-től 12-ig rendelkezésre áll s ahol közönséges papírkoronával készpénzben, vagy havi 1 %-os váltóval is jegyezhettek részvényt. Iparosok Szövetsége Pécs. Ruzsinszky Béla, Madarász József. A kormány rendelete a lakásügy rendezéséről. Egy aranykorona tizenhatezer papírkoronának felel meg a lakbér­fizetésnél. A hivatalos lap mai száma közli a kormánynak 3. 333-1924. M. B. számú rendeletét a lakásügy ideiglenes rendezéséről.­­A rendelet első része a szabad rendelkezési és szabad bérbeadási jogról intézkedik. A második rész a lakásügyi közigazgatásnak a bérletváltozásra vo­natkozó eljárását szabályozza. A harmadik rész a lakásügyi közigazgatás el­látására hivatott hatóságok szervezetét tárgyalja. A negyedik rész intézkedik a lakbérek megálla­pításáról és pedig a következőképen : Alapbér és esedékes bér. ,A tulajdonos szabad rendelkezése alá nem eső épületekben vagy épületrészekben levő lakások és egyéb helyiségek bérét az 1924. évi május hó 1. nap­jától kezdődőleg az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. törvénycikk 2. paragrafusához tartozó a) mellékletben részletezett intézkedéseknek a lakásbérek fokozatos felszaba­dítására vonatkozó rendelkezései szabályozzák, annak kiemelésével, hogy a törvény rendelkezései értelmé­ben a bérek, a szabad rendelkezési jog teljes helyre­állításáig, más megállapodás hiányában az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi tiszta bér aranyértékének ötven százalékán felül nem emel­k­edhetnek. E törvény alkalmazásában alapbérnek, amely­nek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az arany­koronaért­ékűnek tekintett összeget kell tenni, amely megfelel: 1. Az 1917. évi november hó 1. napján érvénye­sen kikötve volt évi tiszta bér egy bérnegyedre eső részének, ha a lakás vagy egyéb helyiség ebben az időben bérbe volt adva 1; vagy 2. az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért az 1917. évi november hó 1. napján általában fizetett évi tiszta bér egy bérnegye­dére eső részének, ha a lakás abban az időben nem volt bérbeadva, vagy bérbeadva volt ugyan, de az érte kikötött bérösszeg aránytalanul több vagy kevesebb volt annál, amit az illetékes helyen (város­részben) hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért abban az időben általában fizettek. Az esedékes bér pedig az alapbérnek százalék­­szerűen megállapított hányada után papírkoronában fizetendő összeg. Ennek kiszámításánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénz­ügyminiszter az egyenesadó-tartozások fizetése céljára arra a hónapra megállapít, amely hónapban a bérlő az esedékes bért tényleg megfizeti. Az alapbér aranykorona-értékű hányadának meg­felelő esedékes bért a bérlő más megállapodás hiányá­ban a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag köteles meg­fizetni. Az 1924. május 1. napján esedékes bért azon­ban a bérlő május hó 15. napjáig fizetheti. Albérletbe adott lakások és lakásrészek bérének meg­állapítása. Az albérletbe adott lakásrészek (szobák bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegben megállapítani annál az összegnél, amely az albérletbeadó által az egész laká­sért fizetett tiszta bérből és almak járulékaiból és pótlékaiból aránylagosan az albérletbe adott lakás­részre (szobára) esik. Az arány kiszámításánál a mel­lékhelyiségek (előszoba, konyha, fürdőszoba stb.) számításba nem vehetők. A konyhának vagy fürdőszobának kizárólagos vagy közös használatra albérletbe adása esetében az albérleti összeg nem lehet magasabb a lakás egy szobája után követelhető albérleti összeg felénél. Ha a lakásrészt bútorozottan adatott albérletbe, bútorhasználat címén az albérletbe adott lakásrészre eső bérösszegnek száz százalékát lehet felszámítani. Nagyobb utcai vagy különös kényelemmel vagy fényűzéssel berendezett szobák után az albérbeadó az első bekezdés szerint követelhető albérleti összeg­hez, illetőleg a bútorhasználati díjhoz még 20—50 százalékot számíthat fel. Ha a takarítást és kiszolgálást az albérbeadó végzi, ezen a címen egynegyedét számíthatja fel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottaknak álta­lában fizetnek. A világításért, fűtésért, mosásért az albérbeadó külön díjazást követelhet, amely az e szolgáltatások teljesítésével rendszerint felmerülő kiadásait arány­talanul meg nem haladhatja. Ha a lakásrész több személynek adatott albérlet­be, vagy azt többen használják, az albérbeadó a második és a további albérlő után személyenként úgy a bútor­­használati díjnak, mint a takarításért és kiszolgálásért követelhető összegnek 20—20%-át számíthatja fel. Ezek a szabályok egész lakás albérletbe adása esetében is megfelelően alkalmazandók. Ha a nyári lakásban igénybevétel útján elhelye­zett egyén a lakást vagy egy részét nyaralásra albér­letbe adja, a tulajdonos (bérbeadó) tőle a jogszerűen járó béren felül az albérleti összeg 80%-áig terjedhető részesedést követelhet.­­ Vita esetében bármelyik fél kérelmére a bíróság határoz. Karbantartási és helyreállítási munkálatok költsége. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben és épületrészekben levő lakások és egyéb helyiségek bérlői a háztulajdonostól (bérbeadótól) a bérelt helyi­ségben felmerülő olyan karban­tartási és helyreállítási munkálatok teljesítését sem követelhetik, amelyek a helyiség használhatósága végett szükségesek, kivéve azokat a javítási munkálatokat, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szerkezetében, vagy az épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Közüzemi költségek. A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgál­tatásokkal (vízszolgáltatás, csatornázás, szemétfuva­rozás, kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) fel­merülő költségeket a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni. A tulajdonost (bérbeadót) terhelő eme költségek megtérítésére az 1924. évi május hó 1. napjától kezdő­dőleg a bérlők az esedékes bérrel egyidejűleg a bér­fizetés elmulasztásának esetére megállapított jog­következmények terhe alatt Pécsett az alapbér négy százalékát fizeti. Kincstári haszonrészesedés. A kincstári haszonrészesedést a bérlő az esedékes bérrel egyidejűleg köteles megfizetni. Az ötödik rész a szabad felmondásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a felhatalmazási törvény intézkedéseinek megfelelően. Házfelügyelők és segédházfelügyelők díjazása. Bérházakban a bérlők a béren és járulékain felül házmesterpénz címén az esedékes bér összegének 2%-át kötelesek fizetni. Ha valamely házban külö­nösen nagy bért fizető üzlet, vagy hivatal van, bíróság az üzlet vagy a hivatal által kifizetett házmester pénzt kérelemre megfelelően mérsékelheti. Kapunyitásért tekintet nélkül a ki-vagy bebocsátott egyének számára este 10 és 12 óra között 500 koronát, éjfél után pedig 1000 koronát kell fizetni. A foglalkozásuknál fogva éjjeli munkát végző egyének a kapunyitásért éjfél után is csak 500 koronát köteles fizetni. A rendelet további fejezetei a bírósági eljárás­­ról intézkednek bérmegállapítási és felmondási ügyek­ben. A rendelet május elsején lép életbe. Ugyancsak a hivatalos lap szerdai száma közli, hogy az aranykorona értékben fizetendő közszolgáltatásokra és házbérekre az 1924. évi május hóban teljesített fizetések átszá­mításánál minden 16.000 papírkorona egy aranykorona értéknek számítandó. A Pécsi Háztulajdonosok Szövetsége értesíti tagjait, hogy a hivatalos lap azon szám amely a lakás­­rendeletet közli,még ez ideig nem érkezett meg Pécsre és mint hogy május 1-én a nyomdai munkák szüne­telnek, az új lakásrendelet magyarázatos kiadványa pénteken lesz kinyomatható,de már szombat reggel­től kezdődőleg azt a tagok a szövetség hivatalos helyi­ségében (Széchenyi­ tér 6. szám, I. emelet, Sárkány­ház) tagdíjilletményük fejében átvehetik. Az értesítőlapok melyekkel a fizetendő bérösszeg május 5 napjáig írásban közlendő a bérlőkkel, már péntek reggel elkészülnek a nyomdában és azokat a tagdíjnyugta felmutatása mellett már ingyenesen adja ki a szövet­ség, mely a hivatalos órák alatt tagjainak minden szükséges felvilágosítást megad és nekik a lakbérek kiszámításánál, úgy az értesítőlapok kitöltésében díjmentesen segédkezik. A nemzetgyűlés pénteki ülése, Budapest, április 30. Mint már megírtuk, 31 képvi­selő kérésére Szcitovszky Béla a nemzetgyűlést pén­tekre összehívta. Az ülés végén az elnök napirendi indítványt fog tenni, amelyben a Ház újból való el­napolását javasolja. A napirendi indítványhoz mindkét oldalról két-két szónok szólhat hozzá. A nem­zetgyűlés újabb szünete előreláthatólag május köze­e­péig tart. Budapest, ápr. 30. Pénteken a nemzetgyűlés 31 ellenzéki képviselő kívánságára ülést fog tartani. Az ülésen letárgyalásra kerül a Ház összehívásának megindokolása, azonkívül a további teendők meg­beszélése. Az összehívás megindokolásánál fel fog­nak szólalni Peidl és Szilágyi. A Ház összehívásának megindokolását a tervek szerint még a napirend tárgyalása előtt fogják elintézni. Felszólalnak még Gömbös, Eckhardt és ezenkívül még egy szélsőbal­­oldali képviselő. Az elnök indítványt fog tenni, hogy a Házat újból, május 14-ig napolják el. Almássy László nyilatkozata május 1-éről és a nyomdászsztrájkról. Budapest, ápr. 30. Almássy László, az egységes­párt ügyvezető elnöke a következőkben nyilatkozott a május 1-i tüntetéseket és az egyes lapokat betiltó kormányrendeletről, úgyszintén a nyomdászsztrájk­ról . Az a felfogásom, hogy május 1-én, amely most kétszeresen izgalomban tartja a közönséget, a kor­mánynak kimondottan kötelessége a rendkívüli in­tézkedések megtétele. Az egyes sajtóorgánumok meg­jelenésének betiltása nem jelenti a sajtószabadság megsértését, hanem ép annak érdekében történt. A munkásság egy töredéke volt az, mely épen azon súlyos csorbát ejtett. A kormánynak ez intézkedései a sajtószabadság megvédésére irányulnak, mert a munkásság erőszakos fellépése és ennek megsértését jelenti. A nyomdászsztrájkról a nemzetgyűlés pén­teki ülésén fel fog szólalni a miniszterelnök, ki mögött nézet dolgában tel­j­esen egységesen áll az egységes párt. A magyar népszövetségi főmegbízott útja, Genf, április 30. (MTI.­) J. Smith, a Nemzetek Szövetségének palotájában fogadta a sajtó képviselőit. Kijelentette előttük többek között, hogy kinevezése meglepetésszerűen érte és nem volt elég ideje ahhoz, hogy a magyar helyzettel behatóan foglalkozhassék. J. Smith hangoztatta, mennyire fontos Magyarország pénzügyi újjáépítése, amely az európai normális vi­szonyok helyreállítása szempontjából elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatosan megemlítette azt a példát, ame­lyet Ausztria szanálása a gyakorlatban nyújtott- J. Smith ma délután indult el Budapestre, hova csütör­tökön érkezik. ----------

Next