Pécsi Lapok, 1925. január-március (4. évfolyam, 1-73. szám)

1925-01-01 / 1. szám

2. oldal „Pécsi Lapok“ 192 .M­ amiár l.­ ­gft A munkásbiztosító pénztárak működése. Hetven millió korona áru gyógyszert utalt ki az elmúlt év alatt a pécsi munkásbiztosító pénztár. — Közfürdőt létesít tagjai részére a pécsi munkásbiztosító pénztár. — A laboratóriumi munkákat az egyetem látja el. — Átszervezik a munkásbiztosító pénztárakat. Pécs, dec. 31. A Munkácsi Mihály utcában mo­dern, kétemeletes palota homlokzatán a felirat: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár. Délelőttönkint az arra rászorulóknak tekintélyes számát láthatja a megfigyelő, amint kapuján áthaladnak. A munkás­­biztosítási pénztárak ma már erős, szilárd alapokon­­ nyugvó intézményekké váltak, melyekből erős, ava­tott kézzel irányítják a küzdelmet a középosztály nagy részét fenyegető betegségek ellen. Intézmé­nyeink közül talán a legszociálisabb érzékre vall a munkásbiztosítópénztárak felállítása, melyekkel a gyógyítási költségekkel nem rendelkező tömegek részére is lehetővé teszik elenyésző járulék fizetése mellett a szakszerű orvosi kezelést. Felszerelésénél, berendezkedésénél, kitűnő or­vosi karánál fogva méltán áll a pécsi pénztár az országban a vidéken az elsők között. Érdeme Károly Gyula igazgatónak és Balla Adolf dr.-nak, a pénztár vezetőfőorvosának. Jelentős érdemei vannak a pénztár működése körül még Tróber Aladár drnak, ki a pénztárnál a felszabadulás óta mint miniszteri biztos működik. Felkerestük Károly Gyula igazgatót, hogy a pécsi kerületi Munkásbiztosító Pénztár működéséről mondjon egyet mást. Nyilatkozatát a következők­ben adjuk : — A pécsi Munkásbiztosító Pénztár taglétszáma jelenleg 16.000 főre tehető. A pénztár segélyezési mértéke jelenleg, a téli hónapokban természetesen emelkedik. A betegsegélyezési illetékek 25%-a kerül táppénzsegélykép kiosztásra. A pénztár havonta 6000—7000 embert részesít kezelésben. A pénztár tagjai részére, kivéve a kórházi kezelést, minden­nemű orvosi segélyt tud nyújtani. Balla Adolf dr., a kerületi Munkásbiztosító Pénztár főorvosa a következőkben nyilatkozott a biztosítási pénztárak reformját célzó törvényjavaslat­ról a következőkben nyilatkozott : — Amint a jelenleg legfontosabb ügyeken túl van a nemzetgyűlés, azonnal napirendre kerül a munkásbiztosítási pénztárak reformjáról szóló tör­vényjavaslat. E törvényjavaslatot már mostan ha­talmas érdeklődés előzi meg. A munkásbiztosítási pénztárak szervezetét először az 1891. évi tc. álla­pította meg. Ennek megfelelően a biztosítópénztárak igazgatóságában kétharmad részben foglaltak helyet a munkaadók és egyharmad részben a munkások. 1907-ben ezt úgy változtatták meg, hogy mun­kások, mint munkaadók egyenlő arányban foglaltak az igazgatóságban helyet. Amennyiben a munkások jobban foglalkoztak a betegsegélyező pénztárak ügyei­vel, természetesen nagyobb befolyást nyertek a pénztárak körül. Ez a helyzet szülte akkor azt, a nézetet, hogy egyesek azt állítják, hogy a pénztárak lettek a politikai agitációk melegágyai. A kormány­nak az a célja, hogy a pénztárak működéséből minden politikát kiküszöböljenek. Ez a terv kitűnően sikerült már eddig is. Hogy pedig az igazgat­óságban az erő­viszonyokat valahogyan egyensúlyba lehessen hozni, az új törvény a régi 1891. évi állapotokat fogja ismét életbe léptetni. Ez a törvény nem antiszociá­lis. E változtatást és a munkaadók kisebb érdek­lődése teszi szükségessé a pénztár ügyei iránt. Szóban­­forgó összeállítású igazgatóság fogja tudni legin­kább gyakorlatilag a pénztár ügyeit annak hiva­tásának megfelelően intézni. A munkásbiztosítással kapcsolatban végül al­kalmunk volt .­Adria Mátyás pécsi származású, most veszprémi munkásbiztosító pénztári fogalma­zóval, a kitűnő munkásbiztosítási szakemberrel is beszélni, aki a következőkben nyilatkozott: — Óriási feladat, a magyar állam érdekében dol- U­­­r géperőre beu­ nde-W £1VYIA Cl zett W..,ne tó, ■ ClJUlvrO kékfest'■ és tégy d­azs léi gyá. Szeme ujonan átépítve megnyílt Vállal ruhafestést és vegyi sztitást­­ ke* szavatossággal. Kékfestőárak nagy választékban Vámos Mária u.33. Pét fil, 4»31 vidh Horváth Emil dr. államtitka révén Vass D J­ó­zsef dr. népjóléti és munkaügyi m­i­niszternek, vnel a magyar kisiparosság és a munkás 7­­.yugellák,ty­sának a munkásbiztositás keretén dását célozza. Hogy ezt az ajánl­való mevet - 0 a népjólétik Stitka Egyetért a demokratikus szövetség n­év tekintetében, és IZ­SS ük Budapest, dec. 31. A demokratikus szövet­­ körében tegnap este élénken foglakoztak azokkal a híresztelésekkel, amelyek arról szólnak, hogy szövetség tagjai között a passzivitás tebb­ véleményeltérések volnának. Hegyim­gi Ki­­s­tál, úgy nyilatkozott: Talán felesleges l­­­z­geznem, hogy a demokratikus szövetség kebelében te­ljes az egyet­értés minden tekintetben. Közvetítés a parlamenti béke érdekében. Budapest, dec. 31. Beavatott f­araiból jelentik az alábbi érdekes közlést: Szcitovszky Béla, a nem­zetgyűlés elnöke elérkezettnek látja az időt arra, hogy a parlamenti és a politikai bé­ke megt­erem­té­sére akcióba lépjen. A demokratikus szövetség tagjai között még nem bírnak tudomással békeközvetítő akcióról­. Erre vonatkozólag még semmifél­e véle­l­m­e nem alakulhatott ki közöttük, miután Szcitovszky Bélának ez az akciója az első érdemleges lé­ki­közvetítés. -------­ Klein Béla műasztalos bútorraktára. 'JELER? DÖP ■­ • Legnagyobb választék kész lakásberendezésekben! PÉCS» Deák-ucca 3. szám, volt JARDIN-BOR- pénztár munkájáról s a küszöbön álló kibővítésről. — A vezetésem alatt álló pécsi Kerületi Mun­kásbiztosító Pénztár működéséről csakis a legjob­bakat mondhatom. A Zsolnay és a Dohánygyári munkások kivételével az összes munkások és ma­­gánalkalmazottak a kerületi pénztár hatáskörébe tartoznak- Küszöbön áll azonban a Zsolnay gyár beolvadása is. A Dohánygyár, mint állami üzem, nem tartozik hozzánk. A kerületi pénztár megala­kulásáig a vállalatok maguk gondoskodtak alkal­mazottaik gyógykezeltetéséről. Számszerint 6 ilyen kisebb pénztár működött 1907-ig. Ezeknek egybe­olvadása eredményezte a jelenlegi pécsi Munkás­­biztosit­ó pénztárt. Nehéz munkámban erős támaszom a pénztárnak jeles s minden elismerést megérdemlő orvosi kara. A pénztárnak módjában áll tagjait az összes betegségekben gyógykezelni. Nem fedi a lénye­ket, mintha a pénztár tagjai részére csakis olcsó gyógy­szereket adna, hiszen éves költségvetésünk egy milliárdon felül mozog, melyből hetven millió korona esik egyedül a kiutalt gyógyszerekre. A belgyógyászati rendelőn a következő orvosok rendelnek: Schick Jácint dr., Papp István dr., György Ármin dr., Schvarcz Jenő dr., Lövay Ignác dr., Szántó Sándor dr., Szántó László dr., Greiner Gizella dr. és Szilárd Ármin dr. A bőrgyó­gyászaton és urológián Jobszt Pál dr., fogbetegeknek rendel Breuer József dr., szembetegeknek Kenessey Aladár dr., sebészeti rendelőn Schmidt Antal dr. egészségügyi főtanácsos, orr, fül és gégebetegeknek ter Leó dr., míg a nőgyógyászati rendelőn Chol­ Ferenc dr. A pénztár kibővítése a küszöbön áll, ivarban helyünk van elég. A tervek szerint fürdő épül a tagok részére. Bevezetjük a tander­­be szerzünk kvarclámpát, u. sz. Röntgen­­t is. Költséget és fáradságot nem kímélve, k, hogy a pénztárt minél tökéletesebbé igy betegeink részére a legjobb kezelést . Legutóbb a laboratóriumi munkákat ■kapcsolódtunk az egyetembe. Megértőz­őtársat nyertünk itt Kelemen dr. m­. A legszebb kilátásokkal sz­elébe. Á­mer Antal, Pécs szab. kir. “első mz*H"’B Vés' képviselője kál­gozó százezrek egészségügyi ellátása hárul a munkás­­biztosítás intézményére. A munkásbiztosítás igen fon­tos szociális tevékenységet fejt ki biztosításra köte­lezett tagjainak gyógyellátásával és segélyezésével, azonban a magyar nemzet élet­érdeke a munkás­­biztosítás fokozottabb fejlődését óhajtja . A nép­jóléti és munkaügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályán több fontos, a munkásbiztosítást közelről érintő törvényjavaslat várja megvalósítását. Az in­tézménynek fokozatosan felfelé haladó, fejlődő ten­denciát kell mutatnia. A lapok már több ízben meg­emlékeztek a munkásbiztosítás reformjáról, mely végeredményében nem annyira magának a törvény szék­én­ének, mint inkább a munkásbiztosítás elhibá­zott, nemzeti szempontból veszedelmes szervezetének megreformálását, a forradalmi szellem kiküszöbölését, a pénztárnak pártpolitikai célokra való kihasználásá­nak lehetetlenné tételét célozza.­­ Az állam belátta, hogy a legfontosabb ma­gyar érdekeket szolgáló szociális intézményt elha­nyagolni, semmibe Venni nem leh»! Erre való tekin­tettel Papp Géza dr. 111-" kár, a népjó­léi ma Mys­terium (or'“* , mond­ani. 1 « mtitkárnak, Kiatszker Albert mi­niszteri . sasnak „hivass. sze mbe.­ . • ! álló bizottság megtervezte kozta a munkás­biztositás reformját, melyet már ez év őszén plénum elé óhajtutl­ vinni Vass József dr. népjóléti és munka­ügyi miniszter, de egyéb fontos javaslatok előtérbe­­nyomulás­te­gakadályozták.­­ Újabb értesüléseim szerint megszüntetni és a kerületi munkásbiztosító pénztárak szervezetébe olvasz­tani kívánják az összes vállalati,a magánegyesület,gazda­sági cseléd­pénzt­árakat és a bányatársládákat. Ezt nemcsak ■ ,fos állami, hanem munkásügyi ,miunka­­adói,­­gazdasági és általános egészségügyi érdekek is­­ kívánják. Ennek keresztülvitelére különben népjóléti és munkaügyi miniszteriura már régebben felhatalm­ao­dott I -1 Itt említem meg, hogy tudomásom szerint a közel­jövőben Raisz István munkásbiztosítási látst­­teri igazgató és Botár Béla, miniszteri biztos a gyár iparostársadalom képviselőinek felkérésén törvényj­e­let nyújtanak at b he-éj távbeszélő viszonylatok. Budapest, dec. 31. (MTI.) Új távb­­élő iszony­­latok megnyitása Budapest és Szabadka (Subotica), Zombor (Sombor), Nagybecskerek (Velikib­cskerek), Nagykikin­da (Velkikikinda), Zenta (Sonta), Eszék (Osijek), Vinkovce (Vinkovci) közöt 1925 jánus 1-én a távbeszélőforgalom megnyílik Az egyszi, 3 perces beszélgetés díja Szabadkár , Zolib­­rr, Nagykikindával, Zentával és Eszékkel 2.50 frank Nagybecskerekkel és Vinkovcéval 3 frank. (Az ösz­­szegek a mindenkori szorzószámmal értendők.) A meghívási díj az új viszonylatokban 2 frank. A polgári iskolai tanárok gyűlése. Budapest, dec. 31. Az Országos Polgári iskola Tanáregyesület választmánya szokatl­­ul népes és izgatott hangú gyűlést tartott tegnap a Ve­l­enc József Tanítókházában. Böngörfi Géza kicsi - •­z- , tanárképző főiskola fejlesztéséről lap előadás­ és a főiskola korszerű sürgős, a polgári fák mb­h- i irányának m­­gfelelő 4 évfolyama teljes­­ főiskolai berendezésű reformját sürget­i. J. Fekete Péter igazgató a vidéki tanárság szá­mára hivat­­­­kozva meginter­pelláli az egyesület elitékét, mit­ tud a tanárság megnyugt­atására az egy vidékeken­ I fi­piscol, hírekkel szemben, hogy a podgári iskolára i, I végzetes csapást mérn azzal, hogy a­­ m­e­gnyilt I orosházi és békéscsabai 3 évfolyamú a gazdasági i polgári iskolák felsőfa­jzatait meg­­­iük­­ tenni és a felsőbb os­­ivókba a közga­sági egye­­sí­tem­i hallgatók körébe annak tanára k­épeztetni. Beőthy elnök kijelöl­te, hogy a hírerveléseket­­ sem megcáfolni, sem jgerősiteni nem árt mód­ja­i­ban. Az izgalmas fok­a az e hónap 18 iki minisz. -i téri audiencia eredn­­­­nytelenségének bejelentése.­ ­ M ..­­ Kiskunfél egyháza­t­ot adott a szociáli-1 átüli­ti. Budapest, dec. 31 Kiskunfélegyház •városi köz- 1 1 gyűlése a tanács javára­­tára legutóbb 400 négyszögül­t telket ajándékozott a demokrata párt hely város vagyonát geinek céljaira. a szórnál-

Next