Pécsi Napló, 1893. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1893-06-17 / 138. szám

II. évfolyam. fogjuk meg a dolog végét; ilykér megmen­tettük termésünket és telepítésre szánt drága reszőinket. »Permetezzünk !“ Osváth Andor: Zellerin Mátyás öngyilkos­sága. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 15. Lapunk mai számában már megírtuk, hogy Zellerin Mátyás a pécsi vízvezeték épí­tője öngyilkosságot követett el. Erre vonatkozólag ma a következő rész­letes express-tudósítást vettük budapesi tu­dósítónktól : Ma hajnali 3 órakor Budapest főváros egyik legnagyobb gyárának tulajdonosa, Zel­lerin Mátyás, a Margithidról a Dunába ug­rott s a vizbe fűlt. Tekintélyes társadalmi ál­lású polgár, kedélyes jószivü öreg ur volt. A király a Ferencz József-lovagrenddel tün­tette ki. Üzletének hírneve eljutott az or­szág határain túl is, és ő büszke is volt erre a hírnévre. Talán épp ez a büszkesége volt oka öngyilkosságának. Már hetek óta ideges volt, nem találta helyét odahaza, hanem an­nál többet járt ki a káposztásmegyeri vízve­zetéki csövek lerakó telepére. A vízvezetéki csövek lerakásával tudvalevőleg a város a Zellerin-gyárat bízta meg, és mivel a munka késett, a fővárosi hatóság többször erélyesen arra szólította fel Zellerint, hogy kötelezett­ségének feleljen meg. Legutóbb június 24-ét tűzték ki végső határnapul, mikorra a csö­vek lerakását be kell fejeznie. Az öreg urat ez a nehezen készülő csőlerakás tette beteggé. Féltette háza hírne­vét, melyre büszke volt és nap-nap után iz­gatottan járt ki a telepre, hogy a munka fo­lyásáról meggyőződést szerezzen. A csövek lerakása szorgalmasan is folyt, és tegnap már a legnehezebb munkát, a Rákos-árkon keresztül fektetett csövek lerakását akarták megkezdeni. Az árok teljesen ki volt pilo­­tázva, úgy hogy a csövek lerakását már ma meg is kezdették volna. Zellerin, mikor látta, hogy a munka szépen halad, ismét visszanyerte jó kedélyét és tegnap este 7 órakor még örömmel járt­kelt a pilótatárok mellett. Egyszerre azonban egy az esőzések folytán megdagadt patak hirtelen támadt vizrohama összedöntötte a pilótákat s az öreg ur kétségbeesve látta, hogyan omlik össze a czölöpfal szeme lát­tára. Kezeit tördelve futkosott ide-oda és zokogva szemlélte a romboló árvíz munkáját. Izgatott lelkében csak az az egy gondolat háborgott, hogy kötelességének nem fog tudni megfelelni, s ezzel a gyár híte kom­­promitálva lesz.­­ Az öreg urat hasztala­nul csitították, biztatták, hogy a pilótákat rövid idő alatt helyre lehet állítani, nem hallgatott senkire. Haza ment, ott több le­velet írt és hajnalban 2 óra felé eltávozott lakásáról. Távozása senkinek sem tűnt föl, mert mióta a káposztásmegyeri munkálatok folynak, már többször kiment oda éjjel is. Ezúttal azonban nem oda ment, hanem ki a Margithídra, a halálba. Belevetette magát a Dunába. A hajósok, a­kik észrevették, már holtan húzták ki. Zellerin Mátyás 63 éves volt. 35 év előtt alapította gyárát, mely víz- és légszesz­­vezetékekkel és csatornafelszerelésekkel fog­lalkozik. A gyár csakhamar fellendült, úgy, hogy idegenben is munkát vállalhatott. Zel­lerin gyára rendezte be több vidéki város vízvezetékét és nagyobb állami vállalatokban is részt vett. A helyiségek csakhamar kicsi­nyek lettek és Zellerin a diófa -utczai gyár­telepet kibővítette. Az ipari téren kifejtett hasznos munkálkodása elismeréséül a király a Ferencz József-lovagrendet s a koronás arany érdemkeresztet adományozta Dúsgazdag ember volt s éppen azért öngyilkossága nemcsak a polgárság, hanem saját tisztviselői előtt is nagy meglepetést okozott. Mire a hajósok a­kik utánra evez­tek, kiértek vele a partra, már kiszenvedett. Az összecsoportosult munkások közül néhá­­nyan azonnal ráismertek a halottban Zelle­­rinre. Nemsokára megérkeztek a mentők és megállapítván a halait, a holttestet kivitték a törvényszéki orvostani intézetbe, míg a csa­ládot, mely a svábhegyi villájában volt, te­lefonon értesítették a gyászesetről. Zellerinnek két fia és egy férjnél levő leánygyermeke van. Idősebbik fia Józsefi mint mérnök dolgozik a fiumei telepen, az­­ ifjabbik László, Gráczban végzi tanulmányait. Mindkettőt táviratilag értesítették apjuk ha­láláról. Zellerin neje a Svábhegyen lakik s neki azonnal telefonon adták tudtára a szo­morú esetet. A család még a délelőtt értekezett a gyár vezetőivel s úgy intézkedett, hogy a tulajdonos halála semmi fennakadást ne idéz­zen elő a gyár rendes működésében. A te­metésre vonatkozólag a család még nem ha­tározott. Hírek. — Erőssy József ! Az esti órák­ban vettük azt a szomorú hírt, hogy Erőssy József köz- és váltó-ügyvéd a délutáni órákban hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult egyike volt a pécsi társas élet kedvelt alakjainak.­­ Szerény, csendes munkás volt, ki zaj-­ talán tevékenységében életét egészen­ családjának és ügyvédi hivatásának szentelte. Életének derekán, legszebb férfi éveiben szakította el őt övéitől a kérlelhetetlen halál. Halálát neje és két gyermeke siratja. Áldás emlékére ! — A­kik Hermann­ Ottóra szavaztak. Érdekes értesülést kap­tunk ma vármegyénk egyik itt időző országgyűlési képviselőjétől, mely nem a legfényesebb világításba helyezi Lu­kács Béla kereskedelmi miniszter sza­badelvű uralkodását. Most, hogy Her­man Ottót, a szittya függetlenségi és 48-as hazafit Miskolcz város pol­gársága képviselőjévé választotta, ti­zenhat államvasuti hivatalnok szava­zott rá. A­mint megkapta az értesülést a miniszter, azonnal táviratilag küldte meg a 16 vasutas áthelyeztetéséről szóló rendeletét. Ez aztán a szabad­­elvű­ség, a­mikor az egyéni vélemény és politikai meggyőződés szabad nyil­vánításáért áthelyezéssel fizet a mi­niszter.­­ A honvéd gyalogezredek törzsszékhelyein kívül állomásozó zászlóaljak­nál fenálló pénztárak a folyó hó végével meg fogják szüntetni működésüket. E rend­szabályra való tekintettel elrendelte a hon­védelmi miniszter, hogy az említett zászló­aljak pénztári bizottságai a pénztári készle­tükben foglalt mindazon idegen pénzeket és letéteményeket, melyek a kincstárral szemben való elszámolás tárgyát képezik, (a szállítók stb. óvadékai, vagy a letiltások folytán le­vont, de a hitelezőknek még ki nem fizetett pénzek), legkésőbb folyó hó 24-én az elöl­járó ezred főpénztárába szolgáltassák be.­­ A bányászok sztrájkja körül­­­­belül befejezettnek tekinthető. Az összes bá­­­­nyákban felvették a munkát és csak mint­egy 300 munkás sztrájkol. Tegnap délelőtt a munkások küldöttsége tisztelgett W­­­e­s­n­e­r bányaigazgatónál és kérték, hogy eszközölje ki az elfogott munkások szabadlábra helye­zését. Wri­e­s­n­e­r igazgató sajnálattal adta a küldöttek tudomására, hogy ebben a dolog­ban mit sem tehet, mert ez a bíróság dolga. A megindított vizsgálatot Z­s­o­l­n­a­y György kir. főügyészhelyettes és Keresse Miklós vizsgálóbíró erősen folytatják és rövid idő alatt befejezik. A kihallgatás alkalmával az elfogott sztrájkolók beismerték, hogy az itt járt idegen munkások vezetése és izgatása által sodortattak a sztrájkba. Tegnap még a sztrájkoló bányászok újabb küldöttsége járt a fővárosban s fölkereste dr. Visontai Soma orsz. képviselőt A bányászok arra kérték a képviselőt, hogy vezesse a küldöttséget a belügyminiszter elé. El akarják panaszolni, hogy a hatósági közegek igen durván bán­­­tak a sztrájkolókkal. Corpus de hetiként, mint a »M. H.c. czimü kőnyomatos írja, magukkal hozták egy öreg bányász szakálát, melyet egy katona tépett ki csomóstól az aggastyán arczából. A panaszkodók el vannak kese­redve s védelmet kérnek a minisztertől. — A nyugalmat ma sem zavarta meg semmi.. A rend helyreállt s még tegnap két század katonaság visszatért a városba. Ma délután ismét egy század érkezett vissza és lassan­ként az egész katonaságot visszahívják. Vizsgálatok a középisko­­ lákban. A helybeli róm. kath. főgimná­ziumban tegnap este fejezték be az érettségi vizsgálatokat és ma reggel­ hirdették ki az eredményt az egybegyűlt tanuló ifjúságnak. E szerint vizsgálatra jelentkezett 28 tanuló és ezek közül jelesen érett 6, jól érett 8, egyszerűen képesíttetett 11, míg 3 egy tan­tárgyból felfüggesztetett. A főreáliskolában ma délelőtt kezdték meg az érettségi vizsgá­latot és holnap délben fejezik be. Az évzáró vizsgálatnak sorrendje a helybeli kir. állami főreáliskolában. Folyó hó 19-n a 7. osztály­ban magyar, német és franczia nyelv; a 6-ik osztályban történelem, természetrajz és vegy­tan ; az 5-ik osztályba® mennyiségtan és áb- 1893. junius hó 17. Pécsi Napló. Tájékoztató. — Junius 17. — Naptár: Szombat. Rom. kath. Adolf. — Protestáns: Rainek. — Gör. orosz. (jun. 5.) Dorotheus. — Zsidó : 3. Szabb. Korall. — Nap­­kél: 4 óra 4 p. — Nyugszik: 7 óra 57 p. — Hold kél : 4 óra 36 p. reggel. — Nyugszik: 9 óra 57 p. este. Időjárás: (a közp. meteorologiai intézet távirati tudósítása) Változó felhőzet. Enyhe. Helyenként csapadék. Püspöki könyvtár nyitva. Színház : „Parasztbecsület“ Komáromi Ma­riska felléptével.

Next