Pécsi Napló, 1893. június (2. évfolyam, 125-148. szám)
1893-06-17 / 138. szám
II. évfolyam. fogjuk meg a dolog végét; ilykér megmentettük termésünket és telepítésre szánt drága reszőinket. »Permetezzünk !“ Osváth Andor: Zellerin Mátyás öngyilkossága. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 15. Lapunk mai számában már megírtuk, hogy Zellerin Mátyás a pécsi vízvezeték építője öngyilkosságot követett el. Erre vonatkozólag ma a következő részletes express-tudósítást vettük budapesi tudósítónktól : Ma hajnali 3 órakor Budapest főváros egyik legnagyobb gyárának tulajdonosa, Zellerin Mátyás, a Margithidról a Dunába ugrott s a vizbe fűlt. Tekintélyes társadalmi állású polgár, kedélyes jószivü öreg ur volt. A király a Ferencz József-lovagrenddel tüntette ki. Üzletének hírneve eljutott az ország határain túl is, és ő büszke is volt erre a hírnévre. Talán épp ez a büszkesége volt oka öngyilkosságának. Már hetek óta ideges volt, nem találta helyét odahaza, hanem annál többet járt ki a káposztásmegyeri vízvezetéki csövek lerakó telepére. A vízvezetéki csövek lerakásával tudvalevőleg a város a Zellerin-gyárat bízta meg, és mivel a munka késett, a fővárosi hatóság többször erélyesen arra szólította fel Zellerint, hogy kötelezettségének feleljen meg. Legutóbb június 24-ét tűzték ki végső határnapul, mikorra a csövek lerakását be kell fejeznie. Az öreg urat ez a nehezen készülő csőlerakás tette beteggé. Féltette háza hírnevét, melyre büszke volt és nap-nap után izgatottan járt ki a telepre, hogy a munka folyásáról meggyőződést szerezzen. A csövek lerakása szorgalmasan is folyt, és tegnap már a legnehezebb munkát, a Rákos-árkon keresztül fektetett csövek lerakását akarták megkezdeni. Az árok teljesen ki volt pilotázva, úgy hogy a csövek lerakását már ma meg is kezdették volna. Zellerin, mikor látta, hogy a munka szépen halad, ismét visszanyerte jó kedélyét és tegnap este 7 órakor még örömmel jártkelt a pilótatárok mellett. Egyszerre azonban egy az esőzések folytán megdagadt patak hirtelen támadt vizrohama összedöntötte a pilótákat s az öreg ur kétségbeesve látta, hogyan omlik össze a czölöpfal szeme láttára. Kezeit tördelve futkosott ide-oda és zokogva szemlélte a romboló árvíz munkáját. Izgatott lelkében csak az az egy gondolat háborgott, hogy kötelességének nem fog tudni megfelelni, s ezzel a gyár híte kompromitálva lesz. Az öreg urat hasztalanul csitították, biztatták, hogy a pilótákat rövid idő alatt helyre lehet állítani, nem hallgatott senkire. Haza ment, ott több levelet írt és hajnalban 2 óra felé eltávozott lakásáról. Távozása senkinek sem tűnt föl, mert mióta a káposztásmegyeri munkálatok folynak, már többször kiment oda éjjel is. Ezúttal azonban nem oda ment, hanem ki a Margithídra, a halálba. Belevetette magát a Dunába. A hajósok, akik észrevették, már holtan húzták ki. Zellerin Mátyás 63 éves volt. 35 év előtt alapította gyárát, mely víz- és légszeszvezetékekkel és csatornafelszerelésekkel foglalkozik. A gyár csakhamar fellendült, úgy, hogy idegenben is munkát vállalhatott. Zellerin gyára rendezte be több vidéki város vízvezetékét és nagyobb állami vállalatokban is részt vett. A helyiségek csakhamar kicsinyek lettek és Zellerin a diófa -utczai gyártelepet kibővítette. Az ipari téren kifejtett hasznos munkálkodása elismeréséül a király a Ferencz József-lovagrendet s a koronás arany érdemkeresztet adományozta Dúsgazdag ember volt s éppen azért öngyilkossága nemcsak a polgárság, hanem saját tisztviselői előtt is nagy meglepetést okozott. Mire a hajósok akik utánra eveztek, kiértek vele a partra, már kiszenvedett. Az összecsoportosult munkások közül néhányan azonnal ráismertek a halottban Zellerinre. Nemsokára megérkeztek a mentők és megállapítván a halait, a holttestet kivitték a törvényszéki orvostani intézetbe, míg a családot, mely a svábhegyi villájában volt, telefonon értesítették a gyászesetről. Zellerinnek két fia és egy férjnél levő leánygyermeke van. Idősebbik fia Józsefi mint mérnök dolgozik a fiumei telepen, az ifjabbik László, Gráczban végzi tanulmányait. Mindkettőt táviratilag értesítették apjuk haláláról. Zellerin neje a Svábhegyen lakik s neki azonnal telefonon adták tudtára a szomorú esetet. A család még a délelőtt értekezett a gyár vezetőivel s úgy intézkedett, hogy a tulajdonos halála semmi fennakadást ne idézzen elő a gyár rendes működésében. A temetésre vonatkozólag a család még nem határozott. Hírek. — Erőssy József ! Az esti órákban vettük azt a szomorú hírt, hogy Erőssy József köz- és váltó-ügyvéd a délutáni órákban hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult egyike volt a pécsi társas élet kedvelt alakjainak. Szerény, csendes munkás volt, ki zaj- talán tevékenységében életét egészen családjának és ügyvédi hivatásának szentelte. Életének derekán, legszebb férfi éveiben szakította el őt övéitől a kérlelhetetlen halál. Halálát neje és két gyermeke siratja. Áldás emlékére ! — Akik Hermann Ottóra szavaztak. Érdekes értesülést kaptunk ma vármegyénk egyik itt időző országgyűlési képviselőjétől, mely nem a legfényesebb világításba helyezi Lukács Béla kereskedelmi miniszter szabadelvű uralkodását. Most, hogy Herman Ottót, a szittya függetlenségi és 48-as hazafit Miskolcz város polgársága képviselőjévé választotta, tizenhat államvasuti hivatalnok szavazott rá. Amint megkapta az értesülést a miniszter, azonnal táviratilag küldte meg a 16 vasutas áthelyeztetéséről szóló rendeletét. Ez aztán a szabadelvűség, amikor az egyéni vélemény és politikai meggyőződés szabad nyilvánításáért áthelyezéssel fizet a miniszter. A honvéd gyalogezredek törzsszékhelyein kívül állomásozó zászlóaljaknál fenálló pénztárak a folyó hó végével meg fogják szüntetni működésüket. E rendszabályra való tekintettel elrendelte a honvédelmi miniszter, hogy az említett zászlóaljak pénztári bizottságai a pénztári készletükben foglalt mindazon idegen pénzeket és letéteményeket, melyek a kincstárral szemben való elszámolás tárgyát képezik, (a szállítók stb. óvadékai, vagy a letiltások folytán levont, de a hitelezőknek még ki nem fizetett pénzek), legkésőbb folyó hó 24-én az elöljáró ezred főpénztárába szolgáltassák be. A bányászok sztrájkja körülbelül befejezettnek tekinthető. Az összes bányákban felvették a munkát és csak mintegy 300 munkás sztrájkol. Tegnap délelőtt a munkások küldöttsége tisztelgett Wesner bányaigazgatónál és kérték, hogy eszközölje ki az elfogott munkások szabadlábra helyezését. Wriesner igazgató sajnálattal adta a küldöttek tudomására, hogy ebben a dologban mit sem tehet, mert ez a bíróság dolga. A megindított vizsgálatot Zsolnay György kir. főügyészhelyettes és Keresse Miklós vizsgálóbíró erősen folytatják és rövid idő alatt befejezik. A kihallgatás alkalmával az elfogott sztrájkolók beismerték, hogy az itt járt idegen munkások vezetése és izgatása által sodortattak a sztrájkba. Tegnap még a sztrájkoló bányászok újabb küldöttsége járt a fővárosban s fölkereste dr. Visontai Soma orsz. képviselőt A bányászok arra kérték a képviselőt, hogy vezesse a küldöttséget a belügyminiszter elé. El akarják panaszolni, hogy a hatósági közegek igen durván bántak a sztrájkolókkal. Corpus de hetiként, mint a »M. H.c. czimü kőnyomatos írja, magukkal hozták egy öreg bányász szakálát, melyet egy katona tépett ki csomóstól az aggastyán arczából. A panaszkodók el vannak keseredve s védelmet kérnek a minisztertől. — A nyugalmat ma sem zavarta meg semmi.. A rend helyreállt s még tegnap két század katonaság visszatért a városba. Ma délután ismét egy század érkezett vissza és lassanként az egész katonaságot visszahívják. Vizsgálatok a középisko lákban. A helybeli róm. kath. főgimnáziumban tegnap este fejezték be az érettségi vizsgálatokat és ma reggel hirdették ki az eredményt az egybegyűlt tanuló ifjúságnak. E szerint vizsgálatra jelentkezett 28 tanuló és ezek közül jelesen érett 6, jól érett 8, egyszerűen képesíttetett 11, míg 3 egy tantárgyból felfüggesztetett. A főreáliskolában ma délelőtt kezdték meg az érettségi vizsgálatot és holnap délben fejezik be. Az évzáró vizsgálatnak sorrendje a helybeli kir. állami főreáliskolában. Folyó hó 19-n a 7. osztályban magyar, német és franczia nyelv; a 6-ik osztályban történelem, természetrajz és vegytan ; az 5-ik osztályba® mennyiségtan és áb- 1893. junius hó 17. Pécsi Napló. Tájékoztató. — Junius 17. — Naptár: Szombat. Rom. kath. Adolf. — Protestáns: Rainek. — Gör. orosz. (jun. 5.) Dorotheus. — Zsidó : 3. Szabb. Korall. — Napkél: 4 óra 4 p. — Nyugszik: 7 óra 57 p. — Hold kél : 4 óra 36 p. reggel. — Nyugszik: 9 óra 57 p. este. Időjárás: (a közp. meteorologiai intézet távirati tudósítása) Változó felhőzet. Enyhe. Helyenként csapadék. Püspöki könyvtár nyitva. Színház : „Parasztbecsület“ Komáromi Mariska felléptével.