Pécsi Napló, 1895. július (4. évfolyam, 157-183. szám)
1895-07-02 / 158. szám
IST egyedik évfolyamd_ (PÉCSI ÚJSÁG) POLITIKAI IST-AJPILAP. w Előfizetési árak: Egész évre . 12 krt Fél évre . . 8 », Negyed évre 3 „ Egy hóra . 1 „ Egyes szám ára 5 kr. Egyes számok kaphatók minden lapelám silónál. ?ss r*as«öseg: JUsmoly és király»Sbís sarkán (Roth- Málisz-féle ház.) Tetefon 109. . Kiadóhivatal: Szlli»-köz 2. szám faragdi Ármin könsírnyomdájában. Kéziratot nem adunk vissza. Pécs, 1895. Kedd, julius 2. 158. (793.) szám Tiszteletre kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. A kis felhők. Pécs, július 1. X. Midőn mindenki a szép, derült időnek örül s megelégedetten szemléli az azúrkék, mosolygó eget, egyszerre csak valaki figyelmes szemével egy tenyérnyi felhőt pillant meg az égboltozaton. Ez baljóslatra ragadja, zajt, lármát , csinál s egyszerre csak mindenki odafigyel és vége van a csendnek, a nyugalomnak, talán a békének is. Ilyen a politika láthatára is. Az ünnepi csendet a legkisebb nesz, a legparányibb felhő is megzavarja s a megnyugvás odaadó érzetét csakhamar a legmerészebb bonyodalmak kombinácziói váltják fel. A nagyhatalmaknak béke-ömlengéseit és barátsági nyilatkozatait a rendszerint egy-egy kis állam mozgolódása, fészkelődése a válasz s ebből a tenyérnyi felhőből aztán támad az izgalom és a zavar. Ezek a rendbontó intermezzók többnyire a Balkán-országok egyikéből kerülnek ki s oly következetességgel, rendszeresen lépnek elő, mintha csak parancsszóra, előleges megrendelésre történnének. Most is a kieli békemanifestácziók után gondoskodtak arról, hogy egy kis felhőcske jelenjék meg a láthatáron és pedig a macedoniai kérdés képében. Ez éppen elég arra hogy mozgásba hozza a fennhatóságát féltő törököt, a közvetlenül érdekelt bolgárfejedelemséget és az ezzel versenyző irigykedő szerbeket. Hogy aztán ennek a kis körnek megzavarása nagyobb és mind nagyobb köröket érint, azt ki-ki tudja s megkezdődik a versenyzés, lábrakap az izgalom, bizalmatlanság s a bizonytalanság miatti aggodalom. Egyszerre nyilvánvalóvá lesz, hogy mily tarthatatlanok Bulgária és Szerbia viszonyai és hogy mily veszélyeket hordanak méhükben a kis országok egész Európára nézve. A politikai láthatárt újra köd borítja, az újra elsötétül. A macedónok lázadása, jobban mondva rabló-portyázása ismét akuttá teszi a bolgár kérdést, felzavarja a török diplomácziai viszonyokat és elénk állítja Szerbiának végtelenül szomorú belügyi helyzetét. Amig a török udvarban folyik a nagyhatalmak befolyásának versenye s naponkint változnak az elhatározások, addig a bolgár és szerb állapotok egyre bonyolódnak, ugyannyira hogy a legváratlanabb meglepetésekre lehetünk készek s ezek bármelyike könnyen lángra gyújthatja az egész keletet, mert ott vajmi nehéz a tüzet lokalizálni. Sophiából úgy mint Belgrádból igen kellemetlen hirek érkeznek az ott uralgó zavart belviszonyokról s a bécsi Ballplatzon bizonyára sok gondot okoznak. És méltán, mert minket legközvetlenebbül érintenek és érdekelnek azok a viszonyok. Bulgáriában erős küzdelmet vív az orosz befolyás az osztrák-magyar támogatásra számító független elemmel, s e küzdelemben a leggyengébb faktor a fejedelem. Az ő sorsa egyre bizonytalanabb, ugyannyira, hogy mihelyt bevonja pénzáldozatait egy szép napon a német kanczellári mondás szerint már csak szép emlékezetté válhatik fejedelmi méltósága. Szerbiában pedig Milán trónja meg éppen veszélyben van, oly elégedetlen és megzavart az ő népe. Mindkét helyen a legádázabb párttusák folynak s a trón tekintélye, hatalma mindegyre kritikusabbá válik. íme a kis felhők, melyek könynyen eloszolhatnak, de könnyen vihart is hozhatnak. Uj külügyminiszterünk első próbaköve ezen, a keleti kérdésnek most mutatkozó utóbbi bonyodalma. De bizunk a hármas szövetség erélye,eszélyessége, óvatossága és békeszeretetében, hogy a vihar szerencsésen elkerülhető lesz, legalább ideig-meddig! Baranya vármegye selyemtenyésztése és selyemipara. is. Míg 1880-ban, mikor a selyemtenyésztés tulajdonképpen kezdetét vette Magrarországon 71 községben 1009 család 10,131 kiló selyemgubót termelt, melyért 11.062 frtot kapott, addig 1894-ben 2700 községben 85,948 család 1.127,617 kiló gubót termelt, ami 1.091,536 frt jövedelmet hajhattólt. Baranyában a 1880. évnek a selyemtermelésre vonatkozó számai ma megezerszereződnek. 1880-ban 2 községben 2 család foglalkozott a selyemtenyésztéssel, termelt 21 kgr. 10 deka gubót, amiért kijárt neki 23 frt 31 kr. 1894-ben 163 községben 2072 család 27,211 kgr. 72 deka gubót termelt, amiért 26,243 fort 25 krt fizetett ki a selyemgubóbeváltási hivatal. A jelzett tizennégy év alatt a megyyében összesen 167,866 frt 30 krt jövedelmezett a selyemgubó, s az 1884-edik évben létesült gyárakban elért keresettel együtt a selyemtenyésztés és selyemipar Baranyában 207,876 frt 96 kr keresetet, nyújtott az ezzel foglalkozóknak. Legtöbben foglalkoznak selyemtenyésztéssel a siklósi járásban, aztán a mohácsiban, baranyaváriban, de a termelők számára leggyengébb járások közt mégis a pécsi járás termelői produkáltak legtöbbet, mert míg a baranyavári járásban 92 család 5365 kiló, a pécsváradiban 120 család 3714 kiló gubót termelt, addig a pécsiben csak 68 család is 5340 kilót produkált. A községek közül legtöbb tenyésztő van Duna-Szekcsőn, ahol a 1880—94 évek alatt a legtöbb gubót is termelték. Itt ma 153 család foglalkozik selyemtenyésztéssel. A jelzett tizennégy év alatt összesen 10,382 kgr. 02 deka gubót produkált D.Szekcső s a tenyésztők 10549 frt 08 krt kerestek. Utána mohácsi következik, ahol jelenleg 132 család foglalkozik e keresetággal. Tizenegy év alatt 8892 kgr. 70 deka gubót termelt Mohács. De a termelők számát tekintve az egész megyében Gyula-pusztán termelik a legtöbb gubót. Ott egyetlen család foglalkozik selyemtenyésztéssel s az csak a legutóbbi évben is 120 kgr. gubót termelt, a miből 120 frt 09 kr jövedelem volt. Ez a család 1893-ban, amikor az egész megyében aránylag a legjobb gubó termés volt az említett tizennégy év alatt, még kitűnőbb eredményt mutatott föl. Azon évben 189 kgr. gubó után 221 frt 30 kr. jövedelme volt. E családon kivül Sszöghi pusztán mutat föl szintén egyetlen egy család igen szép eredményt. Ez a család tavaly 159 kgr. 40 deka gubót termelt, melyért 149 frt 23 irt kapott. A megyében ezeken az említetteken kivül az átlagos legnagyobb évi jövedelem termelőnként 1895. évben 31 frt, de igen sok termelő keresett 28—26 irtot, még többre 20—27 irtott. Mindezek 1893-ban hasonlíthatatlanul magasabb jövedelmet értek el, mert mint melesleg meg is jegyeztük, az 1893. év a legjobb esztendeje volt a selyemteryésztőnek. S ha ezeket a kicsiny átlagos árakat veszszük is tekintetbe, vájjon nem szép haszon-e 15-20—25—30 frt egy évben néhány heti bibelődésért, ami mellett mindenféle más munkát is végezhet az illető. Ez a pár forint is igen mellékkeresmény egy-egy szegény család számára, de szépen ha az illető családok az eddiginél nagyobb mértékben űzik ezt a foglalkozást, nem csupán dilettáns módra, úgy a jövedelem más összegét akár egy esztendő múlva meg is százszorozhatják.