Pécsi Napló, 1899. augusztus (8. évfolyam, 173-198. szám)

1899-08-24 / 192. szám

a­ tásnál absolut többséget a nagynevű el­lenfelekkel szemben. Az új gondnok válaszában megkö­szönte megválasztását, kijelentette, hogy kétszeresen érzi állása nehézségét akkor, midőn Szilágyi Dezső örökébe kellett lépnie. Rámutatott az egyházmegye ba­jaira s munkára, kitartásra, a hitélet fej­lesztésére intette a képviselőket s ezt a thémát az esperesi jelentés tárgyalásánál is előhozva kimondatta a közgyűléssel, hogy a papok köteleztessenek mindenütt mindennap istentiszteletet tartani, te­kintet nélkül arra, hogy a hívek láto­gatják-e vagy sem a templomot. Az esperes bemutatta a póttárgy sorozatot, mely újra egy egész oldal s alig van rá kilátás, hogy a közgyűlés ma mindent letárgyalhasson, pedig holnapra birósági ügyek vannak kitűzve, 10 fegyelmi és 6 közigazgatási ügy (adó, lakma stb.) Pécset, jobban mondva az ottani ev. ref. gyülekezetét érdeklő több tárgy for­dult elő az ülés folyamán, a pécsi egy­ház anyasítása a napi dijlevél ügygyel folyamatban maradt. A pécsi elemi isko­lákba járó református gyermekek val­lásos oktatása feletti felügyelet, a szi­get­vidéki mint legközelebbi köz­fel­ügyelőségre bízatott. A tavaszi egyházlá­togatási esperesi jelentés általában meg volt ugyan elégedve az általa megtartott hittani vizsga eredményével, de nem az­zal, hogy a megyei árvaházi növendékek a vizsgára el sem jöttek , hogy a hon­véd hadapród iskolában a reform, és evang. tanulókat a lelkész nem oktat­hatja. Ez a két sérelem erős, kifakadásokra adott okot és a sérelem orvoslására meg lesznek téve a lépések. Délután a szava­zatszedő bizottság jelentését terjesztette elő Varga Nagy István elnök, mely sze­rint az egyház­kerületi ülésekre kiküldöt­­tek­nek megválasztottak és pedig egyházi részről Fejes Sándor, világi: Pakuszti Gyula s a számvizsgáló bizottságbe négy lelkész. A délutáni ülésnek legérdemesebb tárgya az év folyamán megválasztott pa­pok, tanítók és tanítónők megválasztá­sának bejelentése volt, mely utóbbiak kö­zül az ujonczok esküt tettek. Felesleges mondanunk, hogy a teremben ahol az értelmes és folyton figyelő polgárok csa­pata az egész bejáratot elfoglalja, óriási hőség és rekkenő levegő van, de azért kitart mindenki, mert érzi, hogy egyháza legfontosabb jogát gyakorolja, amit úgy hívnak, hogy önkormányzati — Darányi munkásügyi­­re­formjai. A földmivelésügyi miniszter törvénytervezetet dolgoztatott ki, amely­nek értelmében a mezőgazdasági munkás­­közvetítés országosan szerveztetnek. A törvénytervezetet a miniszter megküldötte az összes gazdasági egyesületeknek bizal­mas hozzászólás czéljából. A beérkező vá­laszok után a földmivelésügyi miniszté­riumban megfelelően kidolgozzák a tör­vényjavaslatot s a miniszter lehetőleg az ősszel a parlament elé terjeszti. A föld­mivelésügyi miniszternek ezenkívül még két munkás törvényjavaslata van készülő­ben, az egyik a cséplő- és munkás­ vállal­kozó, a másik a gazdasági segédmunká­sok jogviszonyainak szabályozásáról szól.­­ A 44. gy. ezred 12 százada Kaposvárról, illetve Attaláról, miként tudó­­sítónk írja, f. hó 21-én délben vonult be Dombóvárra saját zenekara kíséretében. A katonákat csakhamar elszállásolták és mi­után aznap harczászati gyakorlatokat nem tartottak, a délutáni órákban megélénkül­tek az utczák. Este Döry József udvará­ban is6 órától Vas­ig játszott a zenakar. Noha sokan gyönyörködtek a szép zené­ben, mégis szívesebben vette volna a dombóvári közönség, ha nyílt téren hang­­versenyzett volna a katonazenekar. Az igaz, hogy Dőry József 5 drb 1­ízest nyúj­tott át a karmesternek elismerése fejében, ami bizonyára nagyobbat nyom a latba, mint a dombóváriak élénk tapsolása, de ha Attila megérdemelte a térzenét, akkor Dombóvárnak is kijuthatott volna belőle. 22 én 5 órakor reggel Döbröközre indultak a 44-esek. — Új kereskedelmi iskolai főigazgatók. Az új iskolaév közeledé­sével végre dűlőre jutott a felső kereske­delmi iskolák felügyeletének személyi kér­dése. A hivatalos lap a napokban fogja hozni a királynak augusztus 13-ikán kelt elhatározását, amelylyel felső kereskedelmi iskolai főigazgatókká Schack Béla írt, az V. kerületi alkotmány-utczai felső keres­kedelmi iskolai tanárt és Kirchner Béla központi szolgálati ételre berendelt felső kereskedelmi iskolai igazgatót nevezte ki. Kirchner Béla megmarad mai munka­körében és a központban fogja referálni a felső kereskedelmi iskolák ügyeit. Schack Béla főigazgató pedig, minthogy főigazga­tói irodája fedezet hiányában az idén még nem rendezhető be, ideiglenesen szintén a minisztériumban tartja hivatalát s egyút­tal a felső kereskedelmi iskolák felügyeletét végzi. König Gyula dr. műegyetemi tanár, a felső kereskedelmi iskolák eddigi mi­niszteri biztosa egyidejűleg királyi elisme­résben részesül kitűnő szolgálataiért. A két főigazgatói kinevezés mindenütt ked­ves fogadásra fog találni. — Katonaság nélkül. Holnap­tól kezdve üresek lesznek az összes ka­szárnyák nálunk, csak épen annyi ember marad itthon, kik a szükséges felügyele­tet teljesítik a kaszárnyákban, meg az őrállomásokon. Az utóbbi napokban fel­tűnő élénkséget kölcsönzött a városnak a sok katona, a honvédségnél és az 52-eknél, mintegy 1500 tartalékost hívtak be. Sok kisasszony bizony elcsodálkozott, hogy mennyire elhízott és egy csöppet sem fess katonatisztek csörtetik az utczán kardju­kat. A blúzuk, az atillájuk is csak úgy lötyögve, ránczosan áll derekukon. Talán búsultak is ezek a kisasszonykák, hogy ime mivé lett, hogyan megváltozott egy­szerre az a megszokott snajdigság a katonáéknál. Nos, megnyugtatjuk a busuló kisasszonyokat, hogy ezek a tisztek, a­kik épességgel nem tudnak úgy balanszírozni a jobb lábukkal, hogy a röpködő kardban meg ne botoljanak, a­kiken igen furán fest az attilla, ezek tulajdonképen nem igazi katonatisztek, csak olyan nyáriak, tartaléko­sak. Legtöbbje az ügyvédi, szolgabirói, vagy birósági íróasztaltól jött el ide a kaszár­nyába, valamennyi békés, csöndes látem­el és nagy részük már boldog családapa, kik a kapitány harsány komandója alatt otthon maradt szöszke fejű kis gyerme­keikre gondolnak valami nagy melankóliá­val és azalatt eltévesztik a „kettős rendek jobbra át“-ot. Holnap ők is elfognak ma­sírozni és ők fogják legjobban és legelő­ször szidni azt az orvost, ki őket önkén­tesnek besorozta. Mert a katonaélet nem czivilnek való! — A huszárok már ma este elmentek — vonaton Somlyó-Vásár­­helyre, Veszprém megyébe. Az ötvenkettes tartalékosok holnap reggel indulnak. Sás­dón, Dombóváron át Hőgyészre és innen Szegzárdra mennek. Ezek mind tartaléko­sok, kik holnap mennek, első állomásuk Sásd lesz. 25 én Dombóvárra érnek, a­hol az ezred kaposvári zászlóaljával csat­lakoznak. 26. és 27-én Kocsolán fognak táborozni, itt harczszerű czéllövészetet is rendeznek. Az erre vonatkozó óvintézke­déseket már hetekkel ezelőtt megtette az ezred parancsnokság, 28-án Kónyin lesz­nek, 29 én Felső Iregben, 30. és 31-én Város-Hidvégen és Mezőkomáromban. Szept. 1 én Enyingbe érnek, 2. és 3-án Lepsényben fognak táborozni, 4. és 5-én Berhidán, 6-án érkeznek meg Veszprémbe, a­hová már az V. honvédkerület három másik ezrede is megérkezik ekkorra. A székesfehérvári 17. a soproni 18. a pécsi 19. és a nagy­kanizsai 20. honvéd gyalog­ezredek most együttesen végzik majd a dandárgyakorlatokat, melyhez később a közös hadsereg és huszárság néhány ez­rede is csatlakozik és így a hadosztály­­gyakorlatokat Veszprém , Fehér- és Győr­­megye határain végzik. Ő felsége a ki­rály 13-án személyesen részt fog venni ezen a gyakorlaton. Szeptember 13 án reggeli 7 óra 10 perczkor érkezik meg Pápára, ahol Fenyvesi Ferencz dr. fő­ispán fogadja. A hadgyakorlat megszem­­lé­se után 1 óra 30 perczkor délután visszautazik Bécsbe. Másnap megharsan­nak az összes kürtök és megperdülnek az összes dobok. Ez lesz a gyakorlat vége és sok katona szabadulásának napja. Hon­védjeink már szeptember 16-én ismét itt­hon lesznek, mert visszafelé ők is vona­lon jönnek. — Személyi hirek. Krasznay Mihály kir. tanácsos, a pécsi szabadelvű­­párt elnöke fürdőzéséből visszaérkezett Pécsre. — Biedermann Rezső lovag föld­­birtokos Gasteinból Szent-Egáti birtokára érkezett. Opris Péter pécsi posta- és távirda igazgató nyári szabadságáról, me­lyet Marienbadban és Abbáziában töltött, ma este visszaérkezett Pécsre. — Ré István, Székesfejérvár rendőr főkapitánya tegnap hivatalos ügyben Pécsett időzött. — Találkozás 30 év után. Csigó János és Szuly János által egybe­hívott iskolatársak, kik az érettségi vizs­gát a pécsi főgimnáziumban ezelőtt 30 évvel végezték, holnap csütörtökön Pé­csett iskolatársi találkozást tartanak, a­mely alkalomból a Pécs belvárosi temp­lomban déli 11 órakor tartandó isteni tiszteleten Szuly Aladár Schubert „Are Máriáu-ját fogja Buday Dezső orgona kísérete mellett énekelni. — A pécsi orvosok nesztora meghalt. Visy István dr., a pécsi orvosi kar legöregebb tagja, kinek a gondviselés 91 évi életett nyújtott, ma délután 3 óra­kor elhunyt. Magas életkora huszára egész­séges, fürge volt. Apácza­ utczai lakásában újra festette a falakat és befejeztetvén a munka, ma délelőtt maga segédkezett a képek visszahelyezésében. Egy székre állt föl, hogy szöget verjen a falba, mikor le­bukott a székről és oly szerencsétlenül esett a földre, hogy koponya­törést szenvedett és az orvosi segély daczára délután 3 órakor Pécsett időző családtag­jaitól környezve, meghalt. Az elhunytat három gyermeke gyászolja. Leánya An­gela, (ki Marienbadban időzik) Steinberg, Marosvásárhelyen állomásozó huszárezre­desnek neje, fia Lajos közjegyző Mohá­cson, leánya Fani, Krasznay Jenő dr., a nemzeti kaszinó igazgatójának neje, ki nő­vérével szintén Marienbadban van. Orvosi működését Pécsváradon kezdette, ahol a szabadságharcz idején ugyancsak meg­gyűlt a baja az osztrákokkal. Nagy ha­zafi volt és mint ilyen nem egy bün­tetést kellett elszenvednie. Pécsvárad­­ról Mohácsra jött, mint járásorvos, majd a pécsi si­. törvényszék orvosává ne­veztetvén ki, Pécsre tette át lakhelyét és itt nagy lelkiismeretességét, alapos­ságával közbecsülésre és elismerésre tett szert. Ezelőtt öt évvel ment nyugdíjba és azóta visszavonultságban töltötte napjait. Az elmúlt évben hosszabb betegségből fölépülve, vidám kedvben, jó erőben ün­nepelte egybegyült családja körében 90 ik születése napját. Az elhunytat e hó 25 én Pécsi Naplé 1899. augusztus 24.

Next