Pécsi Napló, 1900. február (9. évfolyam, 25-47. szám)

1900-02-01 / 25. szám

1900. február 1. szemben kijelenti, hogy e törvényjavaslat igenis mindama kellékkel bír, a­mely egy törvényjavaslat tárgyaláshoz szük­séges. A delegácziónak a kompeten­­cziája a póthitel megszavazására vi­lágos, mint a nap. Hogy miért nem került e javaslat már előbb tárgya­lásra, annak természetes oka van. 1898 ban a képviselőhöz a parlamenti viszo­nyok folytán semmit sem tárgyalt, nem is tárgyalhatta tehát ezt a javaslatot sem s azért nem terjesztette azt elő a volt kor­mány. A delegácziónak is, a hadügyi al­bizottságnak is magyar a hivatalos nyelve és ott mindenki magyarul beszél, ha csak a hadügyminiszterhez direkt kérdést nem intéz valaki. Elmondja most nyíltan is, mire kell a 30 millió 1­­ Komjáthy ! Kellett! (Nagy lárma.) Elnöki Csendet kérek ! Rubik : Nem hallgatjuk 1 Elnök ! Meg kell hallgatni a kép­viselő úrnak ! (Helyeslés.) Széll­i A 30 millióból 22 milló tüzérségi fegyverekre, tüzérségi lőszerekre és a vártüzérségre kellett. A többi pénzt pedig vonatfelszerelésekre, anyagra, sát­rakra fordították. Sürgős volt e felszerelés és pedig azért mert a görög-török háború idején a balkán félszigeten felhalmozódott gyúanyag fellobbanásától lehetett tar­tani s a monarkiinak minden óraintéz­­kedést meg kellett tenni. Most tehát nyíltan teljes felvilágosítást adott s a kormány szavahihetősége iránt kételyt támasztani nem szabad. Sem helyesnek, sem jogosnak nem tartja, hogy a dele­gációt gúnynyal illetik és oly alaptalanul megtámadják. (Zajos helyeslés jobbról.) Meggyanúsítani a delegácziót sem nem illő, nem meg nem engedhető. (Hosszas zajos éljenzés és taps a jobboldalon.) Komjáthy Béla fenntartja vádját a delegáció ellen és hivatkozik Horánszkyra, a­ki szintén delegátus volt és szintén nem tudta, mire fordítják az összeget. Kubik­­ (a volt nemzeti párthoz) Na most beszéljetek, pupákok ! (Zajos de­rültség.) Széll Kálmán: Tényeket állított s azt be is bizonyította. Ez a fő. (Helyeslés.) Münnich Aurél: Méltánytalannak tartja Komjáthy támadását, s azt a legha­üzletet az uzsorás. A farkas a birka akol körül szaglálódzik legszívesebben. Sorsunk az istennek kezében van. El ne zálogo­sisd még három napra se. — így felelt az asszony. A koldus visszatért az uzsoráshoz és nem kötötte meg vele az üzletet. Erre a fekete lelkű ember egész napon át el­t maradt mellette, leült közel hozzája és folyton többet-többet ajánlott föl neki a három napért. Előbb tíz, majd ötven, száz rupiét kínált, aztán, de mert nem tudta, hogy mikor küldik le az Istenek az aján­dékot, ezret, majd 50.000 rúpiát ígért érte. Itt már megváltoztatta a koldus felesége nézetét és a férfi aláírta a szerződést, kifizette a pénzt színezüstben. Nagy fehér ökrök hoz­ták szekéren a pénzt. E pénzen kívül egye­bet nem kapott a koldus az istenektől, ezért nagyon is nyugtalan volt a fekete lelkű uzsorás. A harmadik napon, délben, elment a templomba, hogy az istenek tanácsát kilesse, minő módon küldik el áldásukat a koldushoz. Ahogy imáját bevégezte, megnyílt a templom egyik köve a padló­zaton és mid­őtt élt, hol az uzsorás állt, ujcai bezárusrvel Tuir­adaszok­ta a sarkát, így a szűk nyíláson átl a­ sötét mély­ből fölhallat­szott Siva kérdése,­­felelget fiá­hoz, Ganesehhez intézett. — Fiú, mit tettél már a koldus érdekében , tározottabban visszautasítja. (Élénk he­lyeslés.) Lukács László pénzügyminiszter : Kénytelen elismerni, hogy a póthitelt a törvényhozás engedelme nélkül folyósí­totta. De ezt azért tette, mert akkor a törvényhozás akc­ió képtelen volt A fe­lelősséget elvállalja és elbírálását nyugod­tan várja. (Élénk helyeslés jobbról.) Thaly Kálmán azt kérdé, hogy Törökország ellen akart e mozgósítani a monarchia - 11-3 Olaszországgal szemben, a­mely állam szövetségesünk, nem történik- e igazságtalanság . Széll Kálmán miniszterelnök : Egy szóval sem mondotta, hogy Törökország ellen mentünk volna. Az erődítések senki ellen sem voltak irányulva, hanem azok felállítsa ön­maguk iránti kötelesség volt. A hármasszövetség külpolitikánk sark­pontja, ezt megtámadni, vagy lazítani senkinek ez oldalról eszében nincs, igy tehát Olaszországot sem akarja senki sem megbántani. Kossuth Ferencz : Komjáthy fel­szólalása helyes volt s meg is volt az üd­vös eredménye. A törvényjavaslatban kü­lönben ellenmondást lát. Lukács pénzügyminiszter felvilá­gosítása után a törvény­javaslatot a Ház elfogadta. A pekingi tokiói és czetinjei paloták­ nagykövettel képviselve van. Ezért elfo­gadásra ajánlja a jelentést. (Helyeslés.) Polónyi Géza csak azt szeretné tudni, hogyan varrnak telek könyvezve e követségi paloták . Biztosítva van-e Ma­gyarország tulajdonjoga­­ Széll Kálmán . E paloták minden­esetre közös tulajdont képeznek, mert költségeiket a két állam közösen fizeti. Kossuth Ferencz általában tudni akarja, hogy a többi követségi palotára nézve hogy áll a dolog ? Komjáthy Béla is teljes felvilágo­sítást akar. Lukács László pénzügyminiszter csupán Thalynak válaszol egy jelentékte­len kérdésre, mire a Ház a jelentést el­fogadta. Az 1898. évi állami zárszáma­dások. Lenke Gyula előadó a zárszáma­dásokat elfogadásra ajánlotta. Polónyi Géza konstatálja, hogy nem ellenőrzik a kormány kezére bízott alapít­ványokat. Senke Gyula: Ez a bizottságra nem is tartozik. Komjáthy Béla szintén az ellen­őrzésről kér felvilágosítást. Lukács László pénzügyminiszter felvilágosításai után a zárszámadást el­fogadták. Következett az interpellác­ió. A választási okmányok. Molnár­ János azt kérdezi a bel­ügyminisztertől, hogy van-e tudomása ar­ról, hogy a községi jegyzők vonakodnak kiállítani azokat az okmányokat, a­me­lyek a választási jogosultság igazolására szolgálnak . Ha tudomása van arról, hajlandó-e erélyes intézkedést tenni . Az interpellácziót kiadták a minisz­ternek. Holnap­­délelőtt a költségvetést tárgyalják. Pécsi Napló Szabó Imre elfogadásra ajánlja a pekingi, tokiói és czetinjei követségi pa­loták költségeiről szóló miniszterelnöki jelentést. Thaly Kálmán: Csodálatosnak tartja, hogy a­míg idehaza iskolára sincs pénz,­ kulturális intézményekre, azalatt fényes palotákat emel a külügyminiszter diplo­­mácziailag jelentéktelen helyeken. Miért volt az oly sürgős ? Azért, mert Golu­­chovsky külügyminiszter gyarmatpoliti­kájába belevágott. íme Czetinjében is 90.000 frtot költöttek el a renoválásra, holott a czetinjei királyi palota maga sem került ennyibe. (Öreültség.) Nem fogadja el a jelentést. Száll Kálmán: Azokra az épüle­tekre már régen szükség volt. Minden államnak van követségi palotája, ahol Ganesch felébredt, az uzsorás hal­lotta, ahogy hatalmas orrmányát ri­­szálva körülcsavarta, hogy hangja tisztább, érthetőbb legyen. — Atyám, — felelt Ganesch — a pénz felét már megfizettem és a hitelezőt a másik felére már itt tartom erősen a sarkánál fogva. A kis gyermek zengett a kaczagástól: — És az uzsorás megfizette a másik felét is a koldusnak? — Természetesen, mert akit az iste­nek a sarkuknál megfognak, annak fizetni kell. A hiányzó pénzt még azon az este nagy szekéren elhozták és így Danesch teljesítette föladatát. — Nathul Ohel Nathu! — hallat­szott egy nő hangja a sötétben, mely a kapu felől jött. A fiú megmozdult. — Az édes anyám ! — kiálta a gyermek. — Türelem, kicsikém, — szólt Go­­bind, — várj még csak egy kicsit. És leszakított Gobind atya egy nagy darab posztót széles reverendájából, rátet­te a gyermek mezítelen vállára és a fiú mosolyogva szaladt el ... Tájékoztató: Február 1. Házi­bál Sörös Mihály vendéglő­jében (Irgalmasok­ utcza 8.) — Hiva­talszolgák tánczvigalma a Vigadóban. , 2. A .Pécsi Már. altiszti kör* bálja a Vigadóban. , 3. A pécsi önk. tűzoltók bálja a Viga­dóban. — A pécsi kádársegédek tánczvigalma a Scholtzban. , 4. A Petőfi-kör alakuló ünnepélye a Scholz-féle sörházban. , 6. A Pécsi Dalárda dalestélye a Viga­dóban. , 8. Színészek és hirlapirók farsangi táncz­estélye a Vigadóban. , 18. Casinó-bál. — Pécsi kereskedő ifjak tánczestélye a Vigadóban. „ 13. A kath. kör tánczestélye. , 15. Nagy polgári bál a Vigadóban. „ 17. Helyőrségi tisztiestély a Nemzeti ka­szinóban. — A Pécsi Torna-Egyesü­let jelmez-estélye a Vigadóban. — A lakatos- és vasmunkások bálja a Scholtzban. — A „Báró Hirsch Mór* jótékonysági egylet bálja a keresk. ifj. kaszinó helyiségében. „ 19. Herczenberger délutáni kottéria táncz­estélye. . 20. Posta-, távirda- és vasúti­ tisztek kö­rének tánczestélye a Vigadóban. . 22. Polgári bál Dollinger András „Hétfeje­delemhez“ czimzett vendéglőben. „ 24. A pécsi jótékony nőegylet jelmez­estélye a Nemzeti Kaszinóban. A Petőfi kör tánczestélye a Vigadóban. „ 25. A Pécsi Dalárda farsangi estélye a Vigadóban. „ 26. A kath. körnek tombolával egybe­kötött tánczestélye. , 27. A Pécsi Polgári Daloskor farsangja estélye a Vigadóban. 3

Next