Pécsi Napló, 1901. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1901-03-01 / 51. szám
szerét is. Az ügyvédek számát apasztani kell. Az ügyvédek nyugdíjalapját állami segítséggel is meg kell csinálni. A költségvetést elfogadja. Pader Rezső szintén követeli a katonai büntetőtörvénykönyv megalkotását és az összes sajtóvétségeknek az esküdszékhez való utalását. A születési oklevelesre nézve arra kéri a minisztrt, hogy a diffamáló dolgokat intézkedés után hagyassa ki az oklevelekből. Az uzsorás örvény, feltétlen szigorúságát kívánja A tőzsdét reformálni kell. A költségvetést nem fogadja el. Ennök a viát bezárja. Emmer Kornél előadó zárszavában Molnárnak azt feleli, hogy az igazságügynél nincsenek párttekintetek. Igazat ad Tisontainak a 16. § elleni érvelésében. Ez ellen ő is harczott. Ez az eredendő bűnben fogamzott be és nem várna egy perczet sem, hogy a 16 § t megszüntesse. Tisontai ! Helyes ! A sajtószabadságot érintni nem szabad. Emmeri Da hát várjuk be az eredmnyeset. A bírói kar szerinte nem törődik az anyagi helyzetével, amikor kötelessé tételje is. (Helyeslés.) Isisontai megjegyzése után az ülés véget ért. Holnap esetleg a honvédelmi tározóra is ráérnek. A horal, a Kath. Szemle és a pécsi közönség. Pécs, 1901. február 38. Érdekes vita foly már hosszabb idő óta a különböző kath. szaklapokban és folyóiratokban az egyház ősrégi éneke, t. i. a chorus manap érvényben levő dallamainak hitelessége körül. Ugyanis tudvalevő dolog, hogy Nagy Gergely pápa volt az első, ki a hatodik század végén az úgynevezett „liber antiphoniicua“- ban összegyűjtötte a kereszténység első századaiból fennmaradt choralis énekeket; de miután a jelek és írásmód, melyet eztn én kék kifejezésére használt, oly tökéletlen volt, hogy ezen jegyek nyomán senki a dallamokat leénekelni nem volt képes és csak közvetlen hallás útján lehetett azokat elsajátítani és terjeszteni, megtörtént, hogy rövid időre e nagy nevű papa halála után ezen dallamok az azokba idő közben vegyült különböző idegen hangalemek által teljesen kivetkőzhettek eredeti jellegükből és mmsokára az ugyanazon szövegű choralénekekben is annyi volt az eltérés, ahányféle volt a karvezetők, vagy énekesek ízlése. Az eredeti choralnak ily önkényes, mondhatjuk nemzetek és századok szája íze szerint történt átalakítása és kiforgatása eredeti alakjából a legújabb időkig tartott, úgy, hogy a dorak eredetijében már nem is ismerjük és a mit annyi nagyképűsködéssel annak feltálalnak, távolról sem az, melylyel a keresztények szent Gergely idejében dicsőítették az lstent. Hogy a liturgikus énekben azonban ismét némi egyöntetűség honosíttassák meg. IX. Pius pápa az egyházi ének tanulányozása és reformálása ezéljtból 1873 ban egy szakbizottságot küdölt ki, mely azonban minden mélyebb régészeti kutatás helyett sok kényelemmel olykép egyszerűsítette feladatát, hogy Haberl X. F. tanácsára az 1614 ben megjelent úgynevezett „Medioea"-t vette munkálatai alapjául és egy beállított egy új chore- könyvet, melynek kiadásával a regensburgi Pustet ezeust bízta meg, uóbbi nem csekély sérelmére és bosszúságára a többi nemzeteknek nem kevesebb, mint 80 év óta gyakorolván már e téren a busásan jövedelmező monopóliumot. Egész más álláspontra helyezkedett azonban az új choralis könyv egybeállításánál a franczia papság, élükön a solesmesi benézésekkel, kik a gregorián éneket archeológiai kutatások alapján a maga eredeti tisztaságába visszaállítani kívánják és e tekintetben már is igen szép sikereket arattak, kutatásaikkal a többi között a leghatározottabban megingatván a fentebb említett „M-dipea” kiadás hitelességét is. ők szintén a chiralisnak egy kiadását rendezték, mely 1888 ban appróbálást is nyert és a mely lényegesen eltér a regensburgi kiadványtól. Ezt használják magában Rómában is a Sixtinában és a Lateranban, így már most két irányzat áll egymással szemközt, u. m. a regensburgiak és a franczia benézések tábora; mindkettő elég szenvedélyes irodalmi vitában védelemre kel kiadásainak hitelessége, megbizhatósága mellett és nem csekély mértékben 821 fa közöttük 87 ellenségeskedést még a nemzeti féltékenység és .. . az üzleti szellem. Kitűnő megoldását találjuk azonban az egész kérdésnek hazánk legtekintélyesebb katb. folyóiratában, a Katb. Szemlében, mely f. évi I. számában a gordiusi csomót a cborali spostrofáló következő szavakkal hasitja kellé: „Jó ízlésű emberek persze megutálták a sovány kiabáló és hosszan jajgató eborakat — s azóta hódított mindenütt a reá épülő, vegyes hangokban gazdag ugyrel is. Amannak romlásából emelkedett ki a mai zeneművészet. Uj, tökéletesebb, bájolóbb világ ez mely immár az egész emberiséget meghóditotta. De a ki nem szokta megvetni bölcsőjét mint a mesebeli pillangó a hernyót; a ki mikép az egy bár, tisztelt őseinek egyszerűbb, de szellemben, jó ízlésben gazdag intézményeit: a haladásért lelkesülő örömében bizonyos sajnálatot is érez a régi kultúra pusztulása fölött s a mennyire teheti kegyelettel őrzi meg, ha mást nem, legalább annak romjait valóban nem tudjuk, mit méltányoljunk jobban e sorosban, az azokban contemplált nagy igazságokat, vagy azon szókimondó nyílt, Őszinte hanttól, melylyel a Kath. Szemle azokat hirdeti Annát alkalomszerűbbnek tarájuk azonban a jelen pillanatot arra, hogy szivünk egész melegével üvözöljük közönségünket ahoz a bizonyos „jobb ízléséhez“, melylyel az első pillanattól fogva „ neovágy, kiabáló bosszanyargató“ produktumoktól oly következetesen elfordul és a mily termékekkel remélhetőlg ezentúl még kevésbé fog iparkodni megbarátkozni, miután most már azt is tudja, hogy a regensburgi kiadásból neki feltálalt eborans énekekben úgy sem élvezheti az igazi, hamisítatlan eBoboralt, tehát nem is forogan semmi ok az iránt, hogy a német papirum nyomdaipar ezen importált termékei irányában különös kegyelettel és előszeretettel viseltessék Hogy közönségünk azután miért nem tud sokkal több érdekődéssel a nálunk előadásra kerülő polyphon vocal művek iránt felmelegedni, annak okát egyelőre szellőztetni nem akarjuk és legfeljebb csak tudtára kívánjuk adni ez alkalommal az illetékes kötöttnek, hogy a közönség megpróbáltatása és boazantása most már valóban határát érhette volna el. X. —I MT Azon tisztelt előfizetőinket, kik a február hó vágén lejárt előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, annak mielőbbi megújítására tisztelettel kérjük. * Hírrovatunk. Pécs, február 28. — Uj randjalek. Akiksóvárogva pillantanak föl Bésbe a kabinetirodába, melyben a rendjelek adományozásáról szóló okmányokat küldik szét a kitüntetetteknek, azokat e legfelsőbb kéziratok bizonyára érdekelni fogják: I. Kedves Széll! Indíttatva éreztem Magamat, Lipót, valamint Ferencz Józsefrendemnél uj rendfokozatok szervezése által változtatásokat eszkökölni. Midőn önt erről értesíteném, ködöm önnel egyidejűleg azon kéziratom másolaát, melyet ezen alkalomból Ham és a külügyek miniszteréhez intéztem. Kelt Bécsben, 1901. évi február 24-én. Ferencz József, s. k. Széll Kálmán, s. k. II. Kedves gróf Qoluchowski! Az Engemet, mint a nagyatyám néhai I. Ferencz császár ő Felsége által 1808. évi junius hó 11 én atepiott Lipót-rend nagymesteri tisztségének örökösét, a rend szabályai 27 dikk a alapján megillető jogot gyakorolva, inditatva éreztem Magamat elrendelni és megállapítani, hogy a Lipótrendnél eddig fennállott legfelső fokosat ezentúl két külön osztályban adományoztassék Ezen osztályok egyike megtartja az eddigi „nagykereszt“ elnevezést. Az ezt közvetlenül követő, tehát a nagykereszt és a középkereszt közé illesztendő osztály az „első osztály" nevet viselendi. A Lipót-rend tehát, a rend szabályai 3 dikknak megváltoztatásával, mostantól kezdve négy fokozatból áll s ezek: 1. nagy keresztesek; 2. az első osztály tulajdonosai; 3 közép keresztesek; 4. lovagkeresztesek. A nagy keresztesek, középkeresztesek és lovagok számára való rendelvények változatlanok maradnak. Az első osztály tulajdonosai részére jóváhagytam az Ön által előttem javaslatba hozott rendelvényeket és szentesítem az ön 1901. évi janur 27-diki előterjesztéséhez szabatos művészeti kivitelben mellékelve volt mintát, mely ezen rendjelvény minden jövőbeli elkészítésénél hiteles mintául szolgáljon. Továbbá inditva éreztem Magama, hogy Ferencz József rendem 1849. évi dezember hó 25 en kelt szabályzatának 21 dikka alapján, ezen rend középkeresztje és lovagkeresztje közé illesztendő új renfokozatot alapítsák, mely a „tiszti kereszt" nevet viselendi. A Ferencz József-rend tehát mostantól kezdve négy fokozatból áll s ezek: 1. nagykeresztesek ; 2. középkeresztesek csillaggal és csillag nélkül; 3 tisztek; 4 lovagok. A Ferencz József-rend tisztjeinek osztálya részére Oa által javaslatba hozott rendjelvényeket jóváhagyom és az Oa 1901 évi január 27 diki előterjezetése kapcsán Nekem bemutatott, szabatos művészet kivitelei készült illető mintát, mely a rendjelvény elkészítésénél hiteles mintául tekintendő, szentesítem. Ez intézkedéseim további kiegészítséül, azon rangviszonyt illetőleg, melyben a jelentésiratommal alapított új rendfokozatok rendjeim többi osztályaihoz állanak, megállapítottam, hogy