Pécsi Napló, 1901. július (10. évfolyam, 149-174. szám)

1901-07-02 / 149. szám

2 barátunkat az Öröm glóriájával és hirdesse széles e hazában, hogy él a magyar taní­tóban a szeretet és hála, mely a vulkán erejével tűr elő, midőn a nemzeti kultúra előharczosai magasan lobogtatják az idealizmus zászlaját, melyen fényes betűk­kel ragyog: „E jelben fogsz győzni !“ Igen, élő hittel Istenben, lángoló honszerelemmel szivünkben, csüggedést nem ismerő munkássággal erőssé, nagggyá és hatalmassá teszszük édes hazánkat és a magyar nemzetet, mire latén segítsen és a te példád követése vezéreljen !“ E beszéd egy díszesen kiállt­ott pél­dányát az összes jelenlevők aláírásával átnyújtották az ünnepeltnek. A beszéd nagy hatás­át főleg annak köszönhette, hogy minden egyes szaván meglátszott, hogy a szónok érzi is, amit mond. Schultz Imra a meghatottság foly­tán csak rövid pár szóban válaszolt. Érde­kes körülményképen felemlítette, hogy Schmidt Boldizsárhoz fűződik pályájának kezdete, amennyiben első tankönyvét (azóta egész könyvtárra való iskolakönyvet írt) Schmidttel együtt készítette s most, midőn nyugalomba vonul, ugyanő rántja ki — ahogy tréfásan megjegyezte — lába alól a gyékényt. Ezután Borsy György, ki a jegyzői lisztben a nagybizo­ttság távol levő jegy­zőjét, Sasvári Bélát helyettesítette, fel­olvasta mindazon üdvözlő iratokat, melye­ket a jubiláns ünneplése alkalmából kapott. Majorossy Imre polgármester Pécs szab. kir. város közönsége nevében a következő levelet intézte az ünnepelthez: Tekintetes Tanár ur! Miután sajnálatomra nem vehetek részt személyesen tanférfiai hervadha­tatlan érdemeinek megkoszorúzásában, engedje meg Tekintességed, hogy nyug­díjba vonulása alkalmából, a midőn a közjóra hatott nagymérvű, buzgó, követ­kezetes , eredményes működéséért a város közönsége nevében is a teljes elismerésnek, köszönet és hála érzetének adok őszinte kifejezést, igaz szívből kívánom, hogy a Mindenek alkotója mások javát, a város és haza művelő­dését előmozdító fáradalmaiért hosszan tartó boldog nyugodalmat adjon Tekin­­tetességednek. Fogadja Tekintetességed őszinte negyrabsd­ülésem kifejezését. Pécsett, 1901. junius 29 én. Majorossy Imre, polgármester. A pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi kara a következőkben üdvözli a jubilánst: A pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi karának, mint a házai tanügy egyik tényezőjének figyelmét nem kerülhette ki Tekintetességednek, mint a pécsi püspöki tanítóképző inté­zet tanárának működése, aki a valódi tudós szerénységével és egyszerűségével csendben, de annál áldásosabban és üdvösebben közvetlenül behatott azok kiművelésében, a kik a haza reményé­nek a jövő nemzedéknek nevelésére hivatvák; és a ki igazi hivatottsággal, csodás lelkiismeretességgel és lankadat­lan buzgalommal mivelte szakirodalmát, a melynek még sok tekintetben parla­gon heverő mezején hézagpótló és úttörő tevékenységével, osztályrészül minden­kor a munka nehezebbik részét választva, oly műveket létesített, amelyek a hazai paedagogia valóságos kincseit és a to­vábbi fejlődés gazdag forrásait alkotják. Azon hervadhatlan érdemekért, amelyeket Takintetességed röviden vá­zolt működésével a magyar tanügy te­rén szerzett a kiérdemelt hálaadónak csak csekély részét rója le a pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi kara, a midőn Tekintetességedet ezúton mély tisztelettel üdvözli. Kell a pécsi püspöki lyceum jog- és államtudományi karának Pécsett, 1901. évi junius hó 26 án tartott üléséből Vasváry Peren­cz dr., Szeredy József dr., ny. rk. tanár, a kar jegyzője, apátkanonok, joglyceumi igazgató. A pécsi főgimnázium tanári testü­letétől : Tekintetes Schultz Imre tanítóképző intézeti tanár urnak Helyben. Midőn igen tisztelt kartárs ur tanári munkás­ságának 30 éves jubileumát ünnepli, e cziszterci rend pécsi kath. főgimnáziumá­nak tanári kara is megragadja az al­kalmat, hogy a tanítóképzés terén ki­fejtett áldásokban oly gazdag munkássá­gának ünneplése a fa­mából őszinte szivel üdvözölje. Mi, kik ugyanegy pályán működünk, szívünk egész belse­jében átérezzük s méltányoljuk igen tisztelt kortárs úr 30 évi működését a tanítás és nevelés rögös, de eszményien szép pályáján s őszinte szívvel kíván­juk, hogy családja boldogítására s a haza kath. tankönyvirodalom javára testi és szellemi éppenségben még igen soká működjék. A ciszterczi randi r. k. főgimnázium tanári kara nevében: Zalai Mihály, Vass Bertalan dr. tanárszéki jegyző, igazgató. Ezeken kívül a következők küldtek üdvözlő leveleket, illetőleg táviratokat. A pécsi felső kereskedelmi iskola igazgatósága és tantestülete nevében Kon­dor Béla igazgató, a pécsi izr. népiskola tantestülete, a fehérmegyei alsó-esperesi kerület tini­ói karának képviseletében Füzesi Károly esp.-plébános, tanfelügyelő, a paksi róm kath. tanítótestület, Penid Vilmos kis­ doroghi plébános, a kath. ta­nítók országos bizottsága nevében Stein­­berger apátelnök, Édar István Pozsony, Uray Atala apátplébános Bar,Baán, L­ampfer Hugó és Frigyes, pozsonyi könyvkiadók. A bögyészi esperesi kerület nevében Streicher Péter, Kornfeld Z­sigmond és Szsvári Béla az orsz. tanitó egyesület ne­vében; Fésűs György jogakad. igazgató Pozerzy, Dreisziger tanító r. ép. tanár, Wittalsbach Ottó urad. főtiszt Magyar- Bóly, Búzás József postatiszt, Walter Gyula prímási igazgató Esztergomból, Berczy Jenő lapszerkesz­ő Dárdáról, Schrő­der Rezső Lingyel, Nagy László, a „Magyar Tanítóképző“ szerkesztője Budapestről, Almássy Mária, Janosits Antal Tevel, Fonyó Pál Rádé, Abafy József Papa, Osztrogácz Pál és Szűcs János a Becs?, Waldfogel Károly Szajk, bonyhádvidéki tanító-egyesület, szabadkai „Miasszonyunk“ nőzárda, baranyalóczi plébániai taní­tók, Németh Jenő gazd. tanár Rimaszom­bat, Schandl Ferencz Budapest, Szőnyeg István Siófok, Albert István, Lages­­i Ferencz stb. stb. Ezután Bodonyi Nándor az ünnepelő volt tanítványa, a baranyai tanítók poé­tája szavalta el ez alkalomra irt nagy­hatású költeményét. Következett a taní­tó-egyesületek üd­vözlése. A sásdvidéki r. k. tanító-egyesület nevében elnöke Uj János üdvözölte Schultz Imrét. Kulcsár József­ mocoládi tanító ugyancsak ez alkalomra itt kiváló költői képességről tanúskodó, humoros üdvözlő költeményét adta elő A baranyavári tanító­egyesület nevében elnöke Jung Ferencz beszélt. A pécsváradi tanító egyesület szónoka Szondy Alajos volt. A kis­kun félegyházi, tanítóképző-intézet tanári kara nevében Éber Sándor, az intézet fiatal tanára üdvözölte az ünnepeltet. A tamásii tanítók tisztelgése után a pépai. k. tanító­­képezde harmadik osztályának tanulói ad­ták át sikerült beszéd kíséretében csoport­képüket, kiknek Schultz Imre ez évben osztályfőnökük volt. Schultz Imre a meghatottság követ­keztében nem beszélt, hanem a jegyzővel olvastatta fel válaszát, melyben többek közt a következőket mondta : Mint praktikus paedagógus egész életemben a nagyjelentőségű események évszámához a csekélyebb jelentőségűek évszámát szoktam fűzni, mert így köny­­nyebben vésődnek az emlékezetbe. 1867 ben koronázták meg ő Felségét, ugyanazon évben léptem a tanítói pá­lyára, melyen tehát most 34 év óta mű­ködöm. Nem csoda, ha elfáradtam, ha pihenni vágyódom. Fogadják kérem, a jelenlevők mindnyájan forró köszönetemet szíves megjelenésükért. És most búcsúzóul biztosítom a kedves közönséget, hogy tehetségemhez képest ezu­tn is művelni fogom hazánk tanügyét. Schultz Imre válasza után az ünne­pély­rendező bizottság elnöke néhány szóval megköszönte a közönség érdeklődé­sét, mire az ünnepség a Hymnus elének­­lésével véget ért. Az ünnepély után a kath. kör alsó termében az ünneplő résztvevők csaknem teljes számban jöttek össze közös ebédre. Felszolgált manó, melyet Weber Mátyás vendéglős ízletesen és kielégítő mennyi­ségben szolgáltatott fel, következő volt: barna leves, körített vesepecsenye, erőm pita, libasült kétféle salátával, gyümölcs és sajt. Felköszöntőket mondottak: Schultz Károly esperes plébános a közoktatásü­­gyi miniszterre, Schmidt Boldizsár a megyés püspökre, Takács István jánosfi plébános Pécs város po­­ármesterére, Bodonyi Nán­dor az ünnepeltra, Szucsics Kálmán bog­­dásai tanító a jubiláns családjára, Schmidt a távollevő Salamon tanfelügyelőre, Wolf Mihály Schneider István pécs városi fel­ügyelő igazgatóra, Takács plébános a jelen­levő tanítónőkre, Magyar Rezső és a zaj­kó tanítók az ünnepeltre, Rozsics Sándor a sajtóra ürítette poharát, mire Borsy György felelt. Az ünnepség rendezésének érdemé­­ben az oroszlánrész Schmidt Boldizsár pécs bányatelepi igazgató tanítóé, a nagy­­bizottság elnökéé, ki Sasvári Béla, a bizottság agilis jegyzőjével együtt minden lehetőt elkövetett, hogy kartársának s barátjának, Schultz Imrének ezt a napot feledhetetlenné tegye. Jutalmukat a fára­­dozók feltalálhatják abban, hogy ez sike­rült nekik. Pécsi Napi* 1901. jttliai 2. Zászló szentel­ési ünnepély Mohácson. — Saját tudósítónktól. — Mohács, július 1. Jól összeállított, legkisebb részletei­ben is pontosan kidolgozott programm alapján múlt hó 2- án délután vette kez­detét az immáron 25 esztendős múlttal dicsekvő „Mohács önk. tűzoltó testület” zászló felavatási ünnepélye. Jelzett nap hat órájakor a város kü­­lömböző pontjain taraczk lövések hirdet­ték a következő nap fontosságát. A prog­ramm fáklyásmenettel vette kezdetét. A tűz­oltó őrtanya mellett elhangzó taraczk lö­vések jelezték a fáklyás menetnek elindulását s csakhamar viszonozták e lövéseket azázsló­­anya, Német Lipótné lakása közelében fel­állított taraczkok is tudatva, a már egybe­­gyűlt tűzoltó testületeknek és a mohácsi-

Next