Pécsi Napló, 1901. augusztus (10. évfolyam, 175-200. szám)

1901-08-01 / 175. szám

1901. augusztus 1. osztályrészül, mint neki. Ezen tekintély­nek alapja nagy törvénytudománya és szigorú ragaszkodása a ház szabályaihoz, melyeknek alkalmazásában nem hódolt sem a kormány befolyásának, sem bár­minő párt kívánságának. E mellett a kép­viselőhöz jogát és országos állását kifelé is fenntartotta. Nevezetes példája volt ennek az az eset, midőn Mária Terézia szobrának leleplezése alkalmával Pozsony­ban nem vezette az országyűlés küldött­ségét a király elé, mert azt a tiszteletü­ket bemutató küldöttség közt nem tették a megfelelő helyre (1897 máj. 16.) Csak az ő energiájának és függetlenségének, valamint nagy közvetítő tehetségének si­került az 1896 választásokból kikerült ház zivataros tanácskozásait hosszú ideig békés mederbe terelni. Közben azonban azok a politikai és személyes ellentétek, melyek­et Bánffy Dezső báró miniszter­­elnöktől elválasztották, és melyek már a pozsonyi eset tárgyalásakor kitűntek, egyre jobban kiélesedtek Amint 1898 őszén megkezdődött az élethalálharc, egy­részt a kormány és a többség, másrés­zt a kisebség között, az ő közvetítő törvé­nyes működésének már nem jutott helye a szenvedélyes össz­esz­pésben. Ő is el­ítélte az obstrukc­iót, de leküzdésére nem talált eszközt a háziszabályokban, pedig a kormáy és a többség egy része az ellenzék megfékezését várta tőle a szabályok félretételével, így már 1898 nov. derekán megérlelődött benne az el­határozás, hogy lelép arról a polet­ról, melyet oly nagy dicsőséggel töltött be. Utolsó nagy diadalát akkor aratta, midőn az emlékezetes, viharos éjjeli ülés után nov. 23 igen gyorsan lecsillapította a Fejérváry báró és a nemzeti párt ösz­­szetűzése által felszított szenvedélyeket. Drjcz. Z. bejelentette lemondását, melyet a képviselőház nagy sajnálattal vett tudo­másul és néhány nappal kilépett a sza­badelvü pártból. Eljárásának okairól egy 1898 dter 20. kelt, pozsonyi választóihoz intézett nyílt levélben számol be, mely politikai irodalmunknak egyik remeke. Kifejti, hogy a szabdelvűpárt decz.­­­­ki határozata ellenkezik az alkotmányosság szellemével, és bár az obstrukc­iókat, rosszalja, a jelen veszedelmes helyzetért mégis elő­sorban a kormányt és a több­séget teszi felelőssé. A többséget azért, mert megfeledkezett arról, hogy a parla­menti élet nem lehet a kisebbség jogai­nak védelme és így bizonyos megegyezés nélkül. A kormánynak szemére veti a vá­lasztások vezetését, az ellenzék közigaz­gatási üldözését s különösen, hogy az aránylag nyugodt időket nem használta fel a tiszta választások törvényes biztosí­tására. Tán még nyomósabb volt az a vádja, hogy nem vonta le az Ausztriában támadt bonyodalmak következtetéseit és nem vette foganatba az ország annyira szükséges megszi­árdítását. Bevallja, hogy így a két nagy tábor közt némileg kelle­metlen helyzetbe jut, de hozzáteszi: „Én nem a középutat keresem, hanem azt mon­dom meg, amit igaznak tartok“. A pártok közti békéltetésben a disszider­sekkel együtt előkelő részt vett, majd Bánffy lemondása után ő is visszatért a szabadelvű­ pártba. A mai év országgyűlési vitáiban alig érvénye­sítette nagy tehetségét és szónoki erejét, csak egyszer szólalt fel, a kúriai bírás­­kodás tárgyalásánál, a szószékről való izgatás ügyében. Annál nagyobb feltűnést keltett, midőn a delegáczió ülésén, 1900. január 11-én, Ugron Gáborral szemben a leghatározottabban felszólalt a német szö­vetség mellett, melegen és mégis önérzet­tel fejtegetve annak előnyeit és feladatait, és mint annyiszor, hathatósan kifejezve a nemzet legnagyobb részének érzését és gondolatát. A társadalmi téren nagy kitün­tetések érték. 1897. május 6 án a m. tud. akadémia tiszteletbeli tagjává, 1898. máj. havában a dunamelléki ev. ref. egyház­­kerület főgordnokává választotta, mely állásában ugyanazon év október 1- én ünnepélyesen iktatták be. Versecz, Ddés és Léva díszpolgárává választotta. (Szilágyi Dezső Pécsett.) Szilágyi Dezső ismételten megfordult városunkban. Mint a felsőbaranyai ev. ref. egyházmegye világi főgondnoka évről­­évre ellátogatott ezen egyházmegye köz­gyűléseire Harkányra és ezen utjai alkal­mából bejött Pécs városába is. A kir. i­ élő tábla fölállítása után hivatalosan is Pécsre érkezett, amikor megtekintette a kir. ítélő tábla épületét, mely teljesen kielégí­tette. A pécsi ügyvédi kamara kezdemé­nyezésére a Vadember szállóban bankettet adtak tiszteletére, melyen a város színe java részt vett és esti 11 órakor felemel­kedett helyéről az egész bankettező asztal­­társaság, hogy égő fáklyák fényénél vasútra kisérje az ski­or a versenyből győztesként kikerült városok előtt nép­szerűsége tetőpontján álló minisztert. Merényire egyenes és kizárólag a közér­deket szem előtt tartó ember volt Szilágyi Dezső, mutatja, hogy nem tartott haragot Baranya vármegyére még azért sem, hogy az 1887 iki választások alkalmából a sik­lósi járásban érte el az első és egyedüli bukás. Az ellnzéki választópolgárok egy része ezen járásban ismeretes arról, hogy nem szereti a másik párt jelöltjét és rot­hadt almákat, avas tojásokat tart készlet­ben, hogy azzal is terrorizálja a képviselő­jelöltet, ha az a kerületbe jön. Szilágyi Dezsőnek is ily fogadtatásban volt a siklósi kerületben része. Megdobálták több faluban is az ő kocsiját, mikor a községekben megfordult, ami annyira elkeserítette, hogy megfordult, Pécsre jött és csakh­mar elutazott. A választásnál pedig, miután az ő választóinak jó része nem mert leszavazni, Kossa De­zső siklósi ügyvéd választatott meg nagy többséggel. A kir. ítélőtábla mégis Bárány­­vármegye székhelyére került, nem mondott le fő gondnoki állásáról sem, hanem miként előzőleg, legnagyobb lelkiismeretességgel teljesítette ezen állásából kifolyó kötelmeit. Magát Siklóét azonban elkerülte és ren­desen Vidány állomásról kocsin ment be Harkányba, míg ezelőtt négy évvel egy­háza magasabb rangba emelte, lemondott a felső baranyai egyházmegyénél elfoglalt gondnoka tisztéről és azóta nem is fordult meg Baranyában. Kétségtelen, hogy az egyházmegye méltóképen képviselve lesz, volt főgondnoka gyászszertartásánál. — Távirati tudósítások. — (Betegség és halál.) Szilágyi Dzső még élénk részt vett a legu­óbbi delegéczionális tárgyalásokon Bécsben is visszafelé jövet Pozsonyban kiszállt, hogy ott választóival érintkezzék. A képviselőházi üléseken mindvégig részt vett, majd Karlsbadba utazott, hol a legutóbbi években mindig üdülést ta­lált gyomorbaja ellen. Most is július 3 án érkezett Karlsbadba, ahol hasz­nálta a kúrát. Óráira terjedő sétákat tett Karlsbad szép környékén és a legt­i­­tartóbb turisták között emlegették Szilágyi Dezsőt is. Még az elmúlt héten, mielőtt Fejérváry Géza honvédelemügyi miniszter a legjobb eredményéyel befejezvén a karls­badi fürdőzést, Oasteinba utazott volna a­tk úréra, az ott időző Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterrel együtt a hon­védelmi miniszter tiszteletére adott ebéden vett részt és hétfőn elutazott Karlsbadból. Kedden a délelőtti gyorsvonattal Buda­pestre érkezett és bérkocsin Harminczad­­utcza 6 szám alatt levő lakására haj­tatott, a­hol azt mondta Darvasy Sándor nevű inasának,­­hogy csomagoljon, mert ma a magas Tátrába u­szik. Fáradtnak érzi magát, ne zavarják, se fog feküdni; ha nem csenget, ne keltse fel az inas reggel 8 óra előtt. Az inas, aki meg­szokta volt, hogy Szilágyi reggel 8 órakor becsengett, ma reggel 8 óra elmúltával kopogott s miután választ nem kapott, rosszat, sejt-e Neubofer János dr. volt ügyvédet, Szilágyi Dussé bizalmas barátját, majd rendőrt hívott, a­ki lakatossal kinyit­tatta az ajtót. Szilágyit ágya előtt fekve, halva találták. A nyomban értesített mentők csak a szívszélhüdés következté­ben, valószínűleg már éjfélkor beállott hirtelen halált konstatálhatták. Szilágyi Dezső, a­ki egyike volt a legerősebb és legférfiasabb embereknek, úgyszólván vas egészségnek örvendett és bár hatvanegy éves volt, a sportnak több ágát művelte s ma is félelmetes vivő hi­tében állott. Mivel az utóbbi években szív és máj elhájasodás mutatkozott nála, nyaranta Karlsbadba és onnan utókúrára Gösteinba, vagy Tátrafüredra járt, a­hon­nan mindig felfrissülva, szinte megifjadva tért haza. A holttesten a még hőségben már foltok is mu­atkoztak. De, hogy a halál mikor állhatott be, ezt a mentők nem tudták megállapítani. A halálesetről N­u­hoffer nyomban értesítette a főkapitány­ságot, a­honnan az ügyeletes tisztviselő nyomban megjelent Raise R­zső dr. V­ik kerületi helyettes elöljáróval s több pol­gári rendőrrel együtt és megkezdte a ház­beliek kihallgatását. Közben megjelent a lakásban Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter és Csávossy Béla, a képviselő­ház háznagya s a miniszter azonnal in­tézkedett a lakás zár alá vétele iránt. A szobák ajtait lepecsételték és a hálószoba ajtaja elé rendőrt állítottak. A halotthoz senkit nem bocsátottak be. N­uhtff­r dr. táviratilag értesítette a halál­esetről Szilá­gyinak Nagyváradon lakó nővérét. Ezen­kívül értesítette a kormányt, a képviselő­­házat és a kül­önféle intézeteket, a­melyek­nek Szilágyi tagja volt. A gyászháznál tíz órakor megjelent Plósz S­ndor igaz­ságügyi miniszter és számos képviselő. A hatóság részéről délelőtt, 11 óra után megjelent Raisz Sándor elöljáróhelyettes, dr. Ladányi Mátyás kerületi tisztiorvos italottkém, Lévai Antal rendőrfogalmazó és dr. Gönczi Mór orvos a lakáson. A kiküldött bizottság feltörte a hivatalos pecséteket és bement a lakásba, ahol jegyzőkönyvet vettek fel a halálesetről. A kormány részéről tanúként Zsilinszky Mi­hály és Grenaon Dezső államtitkárok voltak jelen. A képviselők közül pedig Piehler Győző és Blaskovich Sándor képviselők voltak ott. A bizottság legelőbb is Dar­­vasi Sándor szolgát hallgatta ki, aki ugyanazt a vallomást tette, mint a rend­őrség előtt. Azután bementek a háló­szobába, hol Szilágyi Dezső az ágy és a mosdó asztal között feküdt holtan. A bizott­ság megállapította, hogy a halál még tegnap kora este agygutaütca kö­vetkeztében állott be. Szilágyi este a nagy hőségben mielőtt lefeküdt volna, va­lószínűleg meg akarta mosni a testét, a­mi abból is következtethető, mivel egyéb ruházat a czipőn kívül nem volt rajta. A nagy hőségben azonban az agy is kövér ember rosszul lett és a földre esett, azon­ban nem halt meg nyomban, mert bal karját a feje alá helyezte. A halál csak néhány pillanat múlva következett be. Esés közben Szilágyi halántékát az ágyban megütötte és a bőrt fel is horzsolta. A Ki- Pécsi Napió 3

Next