Pécsi Napló, 1901. december (10. évfolyam, 279-301. szám)
1901-12-01 / 279. szám
1901. deezember 1. Pécsi Kapáés Nemzeti ideál. PéM, 1991. november 19. Gróf Széchanyi István élete és művei, Kossuth Lajos lángoló hazaszeretete, Deák Ferencz bölcsessége, báró Eötves József fanketi gondolkodása, Irányi Dániel szabadelvűsége és Vaszary Kolos emberszeretete mély, gazdag tárházát nyújtják a fiatalságnak a nemzeti idealizmus kultuszának hazafias művelésihez. És hazánk ezeréves történetének hány dicső és mennyi lelket emelő, szivet nemesítő eseménye és mozzanata szolgál tiszta forráséul e kultusznak. A tudományszeretet, a szakmunkásság, az önművelődés nemes ambícziója pedig mily magasra emelhetik a fajunk és nyelvünk iránti szeretetet, a haza szolgálata iránti kötelességérzetet ! De fiatalságunk egy része másutt keresi ehez az eseményhez a színeket. A kép, melyet így mega elé rajzol, szintén szépnek, magasztosnak látszik. . . ha csak látszik, mert a színek, ha mélyebben tekintünk rájuk, gyengék és elmosódók, a kép tárgyában pedig nincs meg a reális igazság meggyőző ereje s így a hatás is csak pillanatnyi, csak időszerű. Egy-két a felekezeti gyűlölség harczában ismertté vált fiatalember ügyesen megkomponált, tetszetősen megirt és csillogó phrasisokkal feldíszített röpiratban társai elé tárja „nemzeti ideál“ ősimen azt az irányt, melyet a mai fiatalságnak követnie kellene. Ezer ifjú a hazafias őzei felé törekedve, a röpirat lelkesítő hatása alatt, mint követendő programmot, alá is írja azt. Ha csakhamar kétely támad az iránt, vájjon reális igazságot foglal-e magában a kitűzött programm a összeférő államiságunk egyik legértékesebb, alapvető biztosítékával, a szabadelvűséggel és nem gyengíti e ama nagy elvek erejét, melyeket dicső szabadságharczunk hagyott ránk örökségül? Kétely támad, mert a színek közelebbről nézve, gyengék és elmosódók , hisz a kik elénk rajzolták, a felekezeti gyűlölség harczosai voltak, a kik dicsérték és magasztalták, a néppártot követték, mely pedig egyoldalúságával, a nemzetiségekkel való ksezérkodásával és reakczionárius törekvéseivel nem éppen alkalmas a hazafias idealizmus példaképéül szolgálni és a kik hatása alatt nagy emberekké emeltetek, egy Zichy Nándor, Molnár János és Rakovszky István mégis csak nem képeznek világító oszlopokat, még ha a vallásosság fénye és a hit glóriája ragyogná is őket körül. A „nemzeti ideál" programmja a kétely folytán nem egyébb tehát kísérletnél, vagy egy poltikai párt taktikai fogásánál. Érmléke, becse, maradandósága mindjárt proklamatikussá vált, mihelyt a néppárt azt métóvá tette és Rakovszky István azzal dicsekedett el, hogy az ifjúság velük van. De a mi valóban igaz és értékes, annak hatása bensőleg, vagy külsőleg nyíltan észlelhető látnunk kell intéző, alkotó, vagy vásárló erejét itt is, ott is, tettekben, eszmékben, szellemben. És én hiába várom a nemzeti ideál ezt a teremtő, irányító erejét, sehol sem látom annak nyomát. A párbaj mániájának terjesztését, az egyesületekben dús viszályok további falszítását és az antisemitizacus kendőzött követését, vagy a liberalizmus nastyképüsködő fitymálását csak nem tekinthetem eredményeknek! Egy nagy phrasis az a röpirat, semmi más, amelyért, bizonybizony mondom kár, czivakodni, veszekedni; feloszlik az csakhamar, mint a buborék. Hazánk történetéből, nagyjaink példáiból és a komoly, férfiasan törekvő munkásságból merítsék fiainak a nemzeti idealizmus kultuszának erejét. A szabadság, jog és vallásegyenlőség, az ember- és felebaráti szeretet örök fénye világítson utaikon és semmi más na vezérelje őket, mint az, hogy: „a haza minden előtti" Csakis ezzel lehet nagygyá a hazaszeretet, mely a nemzeti ideál, a hazafiui eszményiségnek fényt és meleget osztó alapeleme. Merem hinni, hogy akik a nemzeti ideál programjáért lelkesednek, azok is mind így gondolkodnak, ha a módok és eszközök nem lévén helyesen megválasztva, téves ura kerülnek vele, hol világosság helyett sötétség uralkodik és a hazafiuság oltára helyett ideges bálványokat találnak. E programm színeiben én, édesfiam, soha se nyered el érdem szerint a nemzeti ideál jellegét Francziaországgal egyesítette volna. Alig hunyta le azonban Mária királynő szemeit, midőn a fiatal skót királynő felvette Anglia és Irled királyi czimeit s bizony Erzsébetnek ugyancsak nagy szüksége volt barátai támogatására, akiknek sgitségével csakugyan megtartotta ünnepélyes bevonulását a fővárosba. Mindjárt trónra léptekor meghasonlásba jött a katholikus egyház fejével. A korona által elfoglalt s Mária idejében ismét visszaadni szándékolt egyházi javak kadását a leghatározottabban ellenezte. A protestánsok kedvező bevezetést láttak e tettében, míg a katholifkusok komoly s meg is okolt aggodalommal néztek a jövő elé. IV. Pál pápa válasza, melyet Erzsébet követének adott, valósággal felháborította a az angol parlamentet. A parlament erre határozatot hozott, melynek értelmében a püspökök kinevezése kizárólag a koronára ruházott. Aki vonakodott a suprematia énelmében az esküt letenni, az hivatalát vesztette. Sőt a parlament a kyrályban levő protestáns elemének bátorsága annyira fokozódó, hogy a mise beszüntetésére vonatkozó javaslatot nyújtanak be é s ezt el is fogadják. A királynő helyeselte, de ennek daczára sem tudott lelke minden nehézség nélkül végképp szakítani a régi egyházzzal , maga is látogatja a misét s egy alkalommal nyíltan be is vallja, hogy meg van győződve Isten jelenlétéről az oltáriszentségben. Az egyház megragadó, megható szertartásai egyébként fogékony lelkére mindig mély hálássá váltak. Csakhogy az uj canterbury érsek felavatása mégis két katholikus és két protestáns püspök által történt s ez a későbbi püspöknél is gyakoroltatott. Ezzel létrejött az anglikán egyház nemzetiségileg különválva, a continens reformált egyházaival való összefüggés nélkül s antikul, hogy a régi püspöki formák elejtettek volna. A katholikus világ nagyon természetesen Erzsébetben látta a legkonokibb ellenségét s különösen Francziaország, mely Angliának egyébként is hatalmas ellenlábasa volt, mindent elkövetett, hogy a reform királynő elé minél több akadályt gördítsen, sőt el sem ismerte öt Anglia legitim uralkodójának, hanem Starl Máriát. Nem csodálkozhatunk igy, ha Erzsébet lelkében mindig mélyebb és mélyebb gyökeret vert a gyűlölet Mária iránt, kiben hatalmának, saját létének ellenségét látta. Erzsébet továbbra is megtarotta a „franezta királynő" czimet, ugyanúgy használta Stuart Mária is Anglia és Írország királynőjének czimét. Mióla a reformáczió Angliában a maga alkotta ösvényén tovább halt át, az új tanok hatása alól Skótország sem vonhatta ki magát, hol a hitnyitás már kezdettől fogva nagyon kedvező talajra talált. Már maga VII. Henrik is azt ajánlotta unosacscsánek, hogy alakísa át a skót egyházai mezesi egyházzá. Igaz, hogy a skót királynőnek, Stuart Máriának házassága a francia II. Ferenczczel az országnak katholikus szint adott, de a hitújítás azért, különösen Angliától támogatva mégsem szünetelt. Az összeütközés a két párt közt nem is késett soká. A hitújítás egyik legszenvedélyesebb szónoka, Koox János erősen küzd a szent képek — szerinte — a bálványimádás eszközeinek szétrombolása érdekében. Gyújtó szónoklatai nem is tévesztették el hatásukat. Betörtek a szentélyekbe, a képeket tűzre hányták , majd a kolostorokat dúlták fel. Ezzel az erőszakoskodással vette kezdetét a skót reformáczió. Majd az egész országban valóságos őrült szenvedéllyel rabolják meg az egyházakat. Megbeoaüihetien építési remekek lettek az oktalan vallási rajongás vak dühének áldozatai Skótországban 1559 ben az egyházi egyesületek mind protestáns szellemben kezdették meg működésüket s ezzel a szakadás a katholiczizmustól itt is befejezett tény volt. Csakhogy a királynő sem nézte tétlenül e lázadásokat. Ő Francziaországból várt és kapott is segítséget, míg a skót nemesi zendülők Erzsébethez fordultak, aki szövetségükbe szegődve kijátszotta első kártyáját Skótország ellen. Még mielőtt harcmra került volna a dolog, egy váratlan esemény alaposan megváltoztatta a helyzetet. II. Fererez, Suart Mária férje, Francziaország királya hirtelen meghal A fiatal özvegy visszatér Skótországba, hogy maga vezesse hazája sorsát, de már ekkor itt is annyira megerősödött a reformáczió, hogy csak nagynehezen tudta kivinni még azt is, hogy házi kápolnájában misét hallgathasson. A protestánsok ugy a parlamentben, mint a korona-tanácsban feltűnő többségben voltak. Egy időre II. Fülöpnek támogatása, majd a királynő házassága úgy látszott, Mozog a vármegye. — Saját tudósítónktól. — Siklós, nov. 30. A vármegye, tekintettel a küszöbön lévő általános tisztújításra, ismét akczióba kezd lépni. Ez alkalommal valamennyi járást úgy látszik, a siklósi járás előzte meg. Ugyanis a megyebizottsági tagválasztás után Darázsy Ödön dr. Ivényes Soma, Troll Ferencz dr. és Pakuszy