Pécsi Napló, 1902. november (11. évfolyam, 251-275. szám)
1902-11-21 / 267. szám
1902. november 21. Pécsi Napló ahol a bíráskodásban becsületvesztést mondhatnak ki. Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter: Becsülje meg magát, ha tiszt akar lenni! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Zajos felkiáltások : Rendre ! Rendre ! Folytonos zaj: Utasitsák rendre.) Elnök : Elnöki kötelességemben senkitől, sem egyénektől, sem pártoktól befolyásoltatni magam nem engedem. (Zajos helyeslés jobbról.) Ami pedig a honvédelmi miniszter kijelentését illeti, az nem vonatkozott egyénekre, hanem általánosságban volt mondva. (Zajos helyeslés jobbról.) Fejérváry igenlőleg int. Olay ezután arra kéri a házat, mondja ki, hogy Nessi Pál mentelmi joga meg van sértve. (Helyeslés a szélsőbalon.) Kossuth Ferencz: A honvédelmi miniszter olyan kijelentést tett, amely könnyen félreértésre adhat alkalmat. Itt konkrét dolgokról lévén szó, a miniszter csak nem akarja befolyásolni az eljáró becsületbíróságot. Fejérváry: Természetesen nem. Kossuth Ferencz : Reméli, hogy ezt a miniszter ki fogja jelenteni. Kéri, hogy ezt az ügyet ne tekintsék pártügynek. A képviselő mentelmi joga a legszentebb jog. Ezt minden képviselőnek kötelessége megvédeni. A király ugyan tiszteli az alkotmányt és nem kell féltenünk törvényeink tiszteletét, de a jövőben megtörténhetnek újból, miként a múltban törvénysértések és ezért kell ügyelnünk jogainkra. Hivatkozik a túloldaliak lelkiismeretére és kéri őket, hogy a nemzeti népképviselet szuverén jogát szem előtt tartva ítélkezzenek. Amit Nessi tett, azzal mindnyájan itt egyetértenek. (Zajos helyeslés a szélbalon.) Jogosan elvárható volna, hogy a magyar királyt magyar földön magyar himnuszszal üdvözöljék. (Zajos tetszés a szélbalon.) Mióta vétek a himnuszt énekelni? Tiltakozik az ellen, hogy a Kossuthnótát dinasztiaellenesnek mondják. Az a dal a hála, a hazafias visszaemlékezés dala, és az a nemzet, mely hálátlan nagyjai iránt, nem érdemes kül bocsátotta remélhetőleg diadalmas útjára a darabot. Morzsányi Károly a népszínházi bizottságnak egyfolytában hat óráig húzódó ülésén épen két tucat darabot sorolt el, amelyekben százszor annyi ok volna a szkepsisre. De azokon nem akad fenn az Alkotmány. Mert azokat nem . —.* Rózsa Miklós írta: Önkéntelenül is reátéved itt a tollam. A darabról nem bírok most írni. Még ég bennem minden szó, még előttem vibrálnak a klasszikusan megcsinált jelenetek. Elragadna a hevem s a közönség kegye, olyan mint a napsugár, amikor már azt hisszük, csak nekünk csillog, akkor suhan el. A vadászbabona fogja meg a tollamat. Itt arról van szó, hogy egy éppen nem mindennapi talentum megtalálta az érvényesülése útját a szombati premierrel, vagy megkapja a „menetlevelet“ előre, vagy mesterségesen lenyűgözik az erejét. De nem féltem Rózsa Miklóst. Aki ismeri a csupa temperamentumból, idegből, akczióból, akaraterőből, ambíczióból megformált egyéniségét — s akár a Nemzeti Szalon révén is, amelynek a titkára megfordult már szerte az országban is, a főváros társaságaiban is — érzi, hogy ennyi energiának s ilyen sokoldalú tehetségnek érvényesülnie kell, s hogy erre most tette meg az igazi első, elhatározó lépést. Hogy itt azok a mesebeli czizmák voltak rajta, amikkel egyszerre olyan utat tett meg, amelyeken olyik az életre. Végül határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a képviselőház hogy a képviselő mentelmi joga a képviselő minden ténykedésére vonatkozik, őt megfélemlíteni és szabad ténykedésében megakadályozni nem szabad a mentelmi jog sérelme nélkül és végül mondja ki, hogy Nessi mentelmi joga meg van sértve. (Élénk helyeslés a szélbalon.) Flósz Sándor igazságügyminiszter. A mentelmi jogot a szabályzat és a gyakorlat határozza meg. Ez a kérdés jogi kérdés. Nem akar kiterjeszkedni az összes mentelmi jogokra, most csupán a bejelentett esetről beszél. Az abszolút mentelmi jog a képviselő teljes szólásszabadságára vonatkozik. Ezért őt semmiféleképen felelősségre vonni nem lehet. Kivételt képez, ha egy képviselő államellenes izgatást követ el, amelyre nem vonatkozhatik a mentelem. (Zajos helyeslés jobbról.) A mentelmi jog bírálatában a hazai talajon kell maradnunk. Felkiáltások: Miért? Plusz miniszter: Mert mihelyt elhagyjuk a hazai jog talaját, fölmerül a kérdés, melyik külföldi mentelmi jog szerint bíráljunk. Tudva levő, hogy a különböző államokban enyhébbek és szigorúbbak a mentelmi jog szabályai. Tehát a hazai jog alapján kell bírálnunk. Felolvassa az ide vonatkozó intézkedéseket, amelyek szerint személyes szabadság megvédéséről és a képviselői gyakorlat megakadályozásáról van ott szó. A képviselőház gyakorlata bizonyítja, hogy ily esetekben, mint a konkrét eset is, a mentelmi jog megsértését nem látta. Hivatkoztak a Kúriára. A fegyelmi ügyekre vonatkozólag a Kúria azt mondta ki, hogy nem képeznek mentelmi sérelmet. (Ellenmondások balról.) Olay: Az más eset. Flósz miniszter: Ha egy ügyvéd elveszti diplomáját, ez érzékenyen sérti, de mentelmi jogsérelmet nem képez. (Ellenmondások a szélbalon.) Fentartja állítását. Ha kimondja a ház, hogy a mentelmi jog kibővíttetik, minden zaklatás, politikai ül- * * ember éveken át sem baktat végig, végtére erről nem tehet. . . dözös mentelmi jogot képez, akkor lehet új alapon ítélkezni. Olay: Hiszen ki van mondva ! Plusz miniszter: Eddig nincs kimondva. Különböző eseteket hoz föl, amelyek mentelmi jogsérelmet most nem képeznek. Felkiáltások: De ki kell kérni őket. Plusz: Nincs kimondva, ez a gyakorlat az ellenkezőt bizonyítja. Ha a fizetése a képviselőnek le van foglalva zaklatásból, akkor a mentelmi jogsérelem? (Igen !) Akkor a mentelmi jognak nincs határa ! (Zajos helyeslés jobbról.) A jelen esetben nem látja a mentelmi jog sérelmét és arra kéri a házat, hogy fogadja el a bizottság javaslatát. (Helyeslés jobbról.) Szatmári Mór: Az egyik kérdés az, hogy a mentelmi jog alkotmányjogi kérdés. A másik kérdés az, hogy milyen viszony van nemzet, király és hadsereg között? (Élénk helyeslés.) Kéri az ügyet nem pártszempontból tekinteni. Ha a Nessiéhez hasonló ügyek már előfordultak, arról a parlament nem tudott. Az illetőknek kötelessége lett volna esetüket bejelenteni, hogy a ház ítéljen ügyükben. Nessi a Gotterhalte ellen tüntetett. Mi az a Gotterhalte ? Barabás Béla: Isten csapása! (Elénk derültség, tetszés.) Szatmári: A Gotterhalte minden magyar emberben felkelti a hazafias gyűlölséget, a szenvedélyt. Nessi a katonaság túlkapása ellen, amelylyel a nemzeti szuverenitást kutyába sem veszi, jelentette be esetét a háznak. (Zajos helyeslés a szélbalon.) Elnök a kifejezések megválogatását kéri. Szatmári Mór: A törvényhozó mentelmi joga a testület mentelmi joga. (Fejérváry tagadólag int) Hogy tagadhatja ezt a miniszter, holott ha ez nem így van, akkor az egész mentelmi jog nem ér semmit. (Tetszés a szélbalon.) A mentelmi jogot tágítani, fejleszteni kellene Miért nem kéri ki a katonaság Nessit? Ez kötelessége volna. Talán derogál neki? Akkor az arctulcsapása és a legdurvább megsértése a parlamentnek. (Élénk tetszés a szélbalon.) De azért nem fordulnak ide, mert azt tanúsítják, hogy Magyarországon a legnagyobb úr a katona. Ez a nemzet elég gyáva, hogy eltűrje a hatalmaskodást. (Nagy zaj.) Kéri Kossuth javaslatának elfogadását. (Helyeslés a szélbalon.) Holnap a Nessi-ügyet folytatják. * Most kezdenék csak szívesen írni, beszélni erről az érdekes emberről, akiről egyebekben is csinos kis novella-kollekcziót írhatna meg az ember. Konstatálhatnám róla, hogy ő a causerie-nak a legnagyobb művésze, aki mintha direkt erre született volna. De hisz, amikor verseket írt, akkor azt mondták, hogy a lírai poézisnek született, mikor novellákat, akkor ezek számára foglalták le; mikor ráadta magát a képzőművészeti stúdiumokra, akkor a magyar esztétika makuláltan lovagját találták benne. Amibe belekezdett, azt meg is csinálta magyarán. Most népszínművet irt. . . Beszélnem kellene még Justh Zsigmondról, erről az oly méltatlanul elfeledett nagy íróról, a kinek egyik novellája váltotta ki Rózsából darabja ideáját s igy a szombati premiere az ő szellemét is feltámasztja újból az életnek . . . Hegyi Arankáról, erről a zseniális asszonyról, aki azt mondta a darabról, hogy még soha nem lépett annyi szeretettel, rajongó lelkesedéssel színpadra, mint a Manga Julcsa szomorú szerepében. S mit is csinál ezzel a szereppel! . . . Szólhatnék arról a lázról, amelylyel az egész színház a darab sorsa elé néz. De ennyi is elég annak a lázas várakozásnak a megsejtésére, amelylyel a főváros egész irodalmi és művészi világa a szombati premier elé néz. Dr. B. o. Hírrovatunk. Pécs, november 20. — A király mint keresztapa hármas ikreknél. Drosau osztrák kis község lelkésze, Masilko pater, azon kérelemmel fordult ő Felségéhez, vállalná el Jezek Vincze munkásnál, akit felesége a minap hármas ikrekkel ajándékozott meg, a keresztapai tisztet. Ő Felsége készségesen vállalkozott a keresztapai tisztre és utasítást adott, hogy a hármas ikrek keresztelésénél képviselve legyen. — Nessi—Fejérváry affér. A parlamenti tudósításokban olvasható, hogy Olay Lajos beszéde alatt Fejérváry Géza báró honvédminiszter így szólott közbe: — Becsülje meg magát, aki tiszt akar lenni ! E közbeszólás miatt tört ki az ellenzék vihara. S az elnök úgy igyekezett lecsillapítani az izgalmat, hogy kijelentette, hogy Fejérváry megjegyzése nem vonatkozhatott bizonyos személyekre. Nessi Pál képviselő azonban — mint budapesti tudósítónk táviratozza — elég okot látott arra, hogy ezt a megjegyzést magára vonatkoztassa. Nessi erre megbízta Kubik .