Pécsi Napló, 1905. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1905-02-19 / 42. szám

1900. február 19. Szunyogh Mihály jegyző felolvassa. A királyi leirat tudatja, hogy az országgyűlés ezúttal trónbeszéd nélkül nyittatik meg. Madarász József: Hódolattal tudomásul vétetik és a főrendiházhoz átküldetik. És most a megbízólevelek átadására került a sor. Felkéri a körjegyzőket, hogy a mandátumo­kat vegyék át. Szunyogh Mihály és Kerese György körjegyzők a terem közepén elhelyezett asz­talhoz ülnek, hogy a mandátumokat átvegyék. Teleky Pál gróf a névsort olvassa. A képviselők az asztalhoz járulnak sorba és átadják mandátumaikat. Apponyi Albert grófot, a mikor megbizólevelét átadja, a baloldal megéljenzi. Dániel Gábort meg­­abezugolja a baloldal, Kossuth Ferenczet vi­szont megéljenzi. A folyosón ezalatt Kossuth Ferencz Apponyi Albert gróffal, Bánffy Dezsővel és Zichy Aladár gróffal konferál. Idebent ezalatt hol éljeneznek, hol r­abczugolnak, a­mint a népszerű vagy népszer­ű­rűtlen ember adja át mandátumát. Tisza István gróf mellett, a mikor meg­bizólevelét átnyújtotta, a szabadelvű párt zajos tüntetést rendez. A horvát delegátusok név­sorának felolvasása következett, majd a mandátumokat szíjakkal­­kötözték. Madarász József korelnök: Az osztá­lyokba sorozás következik majd. Panaszok Medián Vazul és Vlad Aurél ellen érkeztek be. Az osztályokba való sorozás előtt az ülést fél órára felfüggesztem. Szünet következett. A képviselőházban az osztályok sorso­lásának befejezése után a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden tartja. Hétfőn az osztályok alakulnak meg. II. A főrendiház i­lése. A főrendiház szintén tartott ma ülést pontban délben, a végből, hogy az or­szággyűlést megnyitó királyi leiratot tudo­másul vegyék. A méltóságos Ház mint rendesen ma is gyéren látogatott volt. Szabó Miklós korelnök az ülést meg­nyitja és az országgyűlés megnyitásáról szóló királyi leiratot felolvastatja. A főrendiház hódolattal tudomásul vette. Tisza István gróf jelenti, hogy egy ki­rályi leirat érkezett hozzá, melyet ime itt át­ad. A királyi leiratot felolvassák. E szerint a felség a főrendiház elnökévé Csáky Albin grófot, alelnökké: Ernuszt Kelement és Ke­mény Kálmánt nevezi ki. Csáky Albin gróf elnök elfoglalja az elnöki széket. (Éljenzés.) Harmadizben ér — úgymond — a kegy, hogy a király a főrendiház elnökévé kinevezett. Kéri a főrendeket, hogy tisztében támogassák. *­­Elfogulatlanul és igazságosan tölti majd be tisztét. Aggodalommal töltötte el, amikor az utolsó ülésen is részt vett. Ez még most sem vonult el, mert az árnyék nem tűnt még el. Az egek mindenható urának áldását kéri a köz javát czélzó törekvésekre. (Éljen­zés.) A korelnöknek köszönetet mond mű­ködéséért. (Helyeslés.) Az igazoló bizottságot választották meg ezután és ezzel aztán a napirend kimerült. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. Azokat a­z. előfizetőinket, kiknek előfize­tése január hó végén lejár, felkérjük, szí­veskedjenek azt mielőbb megújítani, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. „Pécsi Napló“ A válság, Paoh, február 17. A dolog természetében rejlik, hogy a krízis megoldása csak vontatottan halad előre. A normális lefolyást mindenekelőtt akadályozza, hogy ma a magyar parlament­ben nincs olyan párt, mely abszolút többség­gel rendelkeznék, így hát egyszerűen a köz­ismert program­ja alapján egyetlen pártot sem lehet megbízni a kormányzással. Több frakc­ió egyesülésére van szükség parlamenti többség alkotása czéljából. Ez pedig csak új, ad hoc megalkotott kormányzati programm alapján lehetséges. Mindenekelőtt is konsta­tálni való, hogy frakc­iók összevonására a mai adott helyzetben sokféle kombinác­ió lehetséges, így szó lehet a 67-es alap hívei­nek csoportosulásáról, az egész ellenzék szövetkezéséről kormányzati czélra, szó lehet a liberális elemek sorakozásáról és sok egyéb szempont szerint való alakulásról. Az kétségtelen, hogy minden párt szeretne részt venni az aktív kormányzatban, a­mi meglehetős tülekedést eredményez, mely ha nem is látható nyíltan, de egy és más jelen­ségből észlelhető. * A kialakulást végre is az fogja eldön­teni, hogy lehet-e többsége­, verbuválni egy olyan kormányzati programotnak, mely gaz­dasági téren is, katonai téren is számol a kivihetőség és lehetőség feltételeivel. A bel­politikai téren mi sem akadályozza az átala­kító reform­munkát. A­ gazdasági téren nemzetközi helyzetünk, katonai téren Ausz­triához való, ma még fennálló, közjogi viszonylatunk, a 67-es jogalap a radi­kális átalakítást lehetetlenné teszi. A füg­getlenségi párt obligója a választókkal szemben kétségtelen mind e kérdésekben. Nekik tehát bajos az engedékenység. A ko­rona viszont nem tekinthet el az ő szem­pontjaitól, melyek végre is országos szem­pontok. A­­német szerződés a közös vámte­rület alapján köttetett, a 67-es kiegyezést eltörölnünk ugyan lehetséges egyoldalúlag is, ám új közjogi rendezést Ausztriával — kölcsönös megállapodásokról lévén szó — csakis Ausztria hozzájárulásával hozhatunk létre. Mindez bonyodalmakhoz vezet, melyek végső eredményben az országot károsítanák. Bűnt követ­hát el, a­ki azt mondja, hogy ebben a válságban a király és nemzet álla­nak egymással szemben. Nem igaz. Itt a különböző nemzeti életérdekek összeegyezte­téséről van szó, mely nehéz munkát és sok bölcseséget, higgadtságot kíván. Egy előkelő, objektív gondolkodású államférfi szájából hallottuk a napokban a következő igen találó megjegyzést : — Nem akarom kicsinyleni Tisza István gróf kvalitásait, melyek balsikere daczára is kétségbevonhatatlanok. De a mai helyzetet különösen egy tényével tette ilyen vigaszta­lanná. Természetesen akarata ellenére, csak a viszonyok sajátságos alakulása folytán. Ez a ténye az a vívmány, mely a honvédségnek tüzérséggel és műszaki csapatokkal való el­látását jelenti. Ha ezt a vívmányt most kapja az ellenzék, a katonai nehézségeket egyelőre leküzdöttük volna. Akkor pedig semmi üdvös hatása nem volt a vívmánynak. Én azt gondolom, hogy egy államférfi­­nak ilyen nagy adott van a kezében, avval ütést kell csinálni. Tisza gróf avval az adattal nem csinált ütést­­ . . . 3 Dr. Jobszt László nemessége. Pécs, február 18. A „Budapesti Közlöny “ mai száma hozta . Személyem körüli magyar minisz­terem előterjesztése folytán Jobszt László dr. pécsi ügyvédnek és törvényes utó­dainak, a közügyek terén szerzett ér­demei elismeréséül, vezetéknevüknek „­isqu­re leendő átváltoztatásával, a magyar nemességet „nagyatádi“ elő­­névvel díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1905. febr. 7-én. Ferencz József, s. k. Gróf Khuen- Héderváry Károly, s. k. Érdemes férfiút ért a kitüntetés; váro­sunk egy szívvel, lélekkel nemes polgárát tüntette ki a koronás király magyar nemes­séggel. Nem volt meglepetés, mert éreztük, tudtuk mindannyian, hogy a polgári eré­nyekben gazdag, a hivatásának betöltésén lelkiismeretes buzgalommal fáradozó s a köz­élet terén hasznos szolgálatokat tevő férfiú érdemei jutalmazatlanul nem maradhatnak. Éreztük, tudtuk, hogy a kitüntetés el nem maradhat s igy meglepetés helyett jól eső megelégedést és örömet keltett bennünk a királyi kegy megnyilatkozásának, az ér­dem megjutalmazásának hite, mert Jobszt László dr. a mi emberünk, a mi polgártár­sunk, annak a nagy családnak tagja, mely „Pécs közönsége“ nevet visel s a melyre minden tagjának, érdemes és hű fiának dicsőségéből visszaszáll egy-egy fénysugár, hogy valamennyiünknek része legyen benne. Élete nyitott könyv, csak olvasni kell belőle s előttünk áll pályafutása, élettörté­nete egész valóságában. Nem kell hozzá­tenni s elvenni se lehet belőle Itt nevelke­dett föl köztünk s velünk együtt küzdött, fáradozott a maga és a köz javára. Mint serdülő gyermek a szomszéd Somogy vár­megyéből, Nagyatádról került hozzánk, hol édes atyja, Jobszt János gyógyszerész volt. Virágos réteinken űzte a tarkalepkét s a vén Mecsek árnyas erdeiben hallgatta a dalos mada­rak vidám nótázását. Itt járt a Múzsák hajlé­kába, az iskola porát is itt rázta le. Jogi tanul­mányainak befejezése s az ügyvédi oklevél megszerzése után 1881-ben ügyvédi irodát nyitott. A már akkor is nagy népszerűség­nek örvendő fiatal fiskális irodája egyike lett a legkeresettebb ügyvédi „műhelyek“ - nek, a­hova teljes bizalommal siettek az ügyes bajos felek, mert tudták, hogy kitűnő és­ képzett, kiváló tehetségű jogász, lelkiismeretes jogi képviselő s emberségesen érző és gon­dolkodó férfiú kezébe teszik le ügyüket. Az akkori fiatal gárda sorából annyira kitűnt, hogy Kardos Kálmán főispán Pécs szab. kir. város tiszteletbeli ügyészévé, 1889- ben Baranya vármegye tb. főügyészévé ne­vezte ki. E tisztében tizenkét évi munkál­kodásával a kincstári bonyolult ügyek s különböző gyámügyek elintézése körül kiváló érdemeket szerzett. Igen jellemző és nemes szilur, HQFFMMN is fia selyemáruháza . Budapest, XV. ker., Bécsi­ utcza 4. sz. 1906-IKI le­á­­lt ide jel y r­e nagy választék selyem- és gazekelmék­­ben, Volle de lam­ben, Popeline brillante. Louisienne Sole ... 95 kr., 1.25, 1.90 Liberty Sublim­e minden színben 78 kr. Dús választék arany-, ezüst- és fekete flitter-, fantasie-ruhákban. Crépe de Chine brillant minden létező színben. SZÉNÁST, HOFFMANN ÉS T. selyemáruházában. Budapest, IV. ker., Bécsi­ utcza 4. sz. Elismert legjobb és legszolidabb c­ég, der a legszebb újdonságok mindig raktáron vannak.­­ A báli divatcikkek megtekintésére külön helyiség egész napon át villamoson van kivilágítva. —.­g Mintákat bérmentve szívesen küldünk.

Next