Pécsi Napló, 1905. július (14. évfolyam, 148-173. szám)

1905-07-01 / 148. szám

as látás, a helyzet megismerése. És mivel az a sok öngyilkos ifjú, az a sok vonagló, lelki félelem által meggyötört tanuló, az a föl nem férhető pusztulása az agy természetes erejének, mit a középiskola mai rendszere produkál: a szülőknek saját vérükben, sze­retetökben és reményükben való kifosztása, első­sorban nem arra van szükség, hogy a középiskolát reformálják, hanem még annál is eltőbb arra, hogy a közönség nézete az elmeképzettséget, a szorgalmat és az érte­lem működésének mértékét helyessen lássa A társadalom bűnös. Pirulnia és bána­tában mellét kellene vernie, „Mea culpá“-t kiabálva! Mert feléje kiáltanak ama ifjú halottak csontvázai, az a sok, a félelem őrületében megszakadt élet, mely az ő tévedt, és vakságában megrögzött becslésének ál­dozata. Most nem az volt czélom, hogy a kö­zépiskolát bántsam. Csak a szülőknek akar­tam új szempontokat adni és ezért volt szükségem a középiskola nagy­vonalú­­meg­festésére. Oly probléma ez, mely az egész magyarságot érdekli. Boldog volnék, ha sok szülő, különösen sok anya olvasná el ezen írásomat, ha így csak egy pár lélekben is sikerülne előkészítenem egy új felfogást. Ha majd az egész ország iskoláztató közönsége ki lesz a középiskolára vonatkozó uj fölfo­gás számára nevelve , akkor az emberek ezen nagy sokaságából nagy kényszerítő erők fognak kikelni, melyek hamarosan át fogják jók, hogy bár az 1874: XXXIV. t. sz. 19. §-a e részben az ügyvédi kamarák hatáskö­rét kiterjeszti a jogszolgáltatás és­ ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és kor­szerű reformok életbeléptetése iránti véle­ményadásra és javaslatok tételére, mégis mivel a kormányelnöknek az országgyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek fennálló törvények keretén belül való vezeté­sére szorítkozik: alig hiszszük, hogy az idé­zett törvényszakaszban érintett véleménye­zési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy igazság­ügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbe­léptetését a magunk részéről kezdeményező javaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biztosítását c­élzó kormányhatósági intézkedésre sem lesz szük­ség, mert az állami jogrendet biztosítják fennálló törvényeink és a kormányzottak ré­széről sem észlelheti olyan irányzat, mely a jogrend biztosításán különleges kormányi intézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban és a­mennyire hatáskörünkben és tehetségünkben áll rajta leszünk, hogy a jog­­törvény és igazság uralma, a­mely egyedül képes biztosítani az állam jogrendjét és eb­ben az egyesek jogait és szabadságát, min­den törvénytelenséggel szemben a legha­­tosabb védelemben részesüljön. Hogy e czél elérésére a bírói függetlenség megóvása a törvény által is előírt elsőrendű feladat, azt annyira magától érthető dolognak tartjuk, hogy ennek az állami jogrend biztosítása mellett külön korlátként való hangoztatására szük­ség sincsen, sőt félreértések szülő­anyjává válhatik, mert a bírói függetlenség megóvása nem korlátja, de éltető eleme az állami jog­rend biztosításának. , . iránya születhetnék. De ki hiszi ezt ? Száz elvet­t, ha egy kikér ! Én magam sem — Szomorú beismerés a gondolkod­­a.­­ A pécsi ügyvédi ka az igazságügyminiszterhez. A­z­ádi kamara, az uj igazságügyminisz­tria lépése tárgyában hozzáérkezet a következőkbe­n válaszolt: Nagyméltóságu m. kir.­­ mi­niszter Úr! Az igazságügyi tár­­sé­nek átvételéről Nagyméltóság elyó évi június hó 20-ról 6562/s­zám alatt hozzánk intézett leiratát­­ ve­vén, arra vonatkozólag van is je­lenteni, hogy a törvény által italt ügyek elintézése körül előirt ke­iket minden körülmények között ez idén teljesíteni fogjuk. A Nagymél Utal jelzett am­a kívánságot illetőle. ha­“ara ”s­zigazságügy egyetemi­inek előmozdítása és birói független mása mellett az álliani jogrend bizt­­oszó törekvéseit“ támogatásban reszi lent­'-*-*•*'-* v «• vwijij Viuowgvwj UULUAlUOKiUCil a világeseményekről. A nyáron minden téren tapasztalható szünet módot nyújt arra, hogy a szépiroda­lomnak is nagyobb teret engedjünk. Mivel pedig jelenleg az orosz irodalom uralkodik a regényben, a nagy forrongásban, átalakulás­ban levő nép szellemi termékeinek egyik legkiválóbbikát, Nemirovics - Dancsenko Ivánovics Vaszilij, a kiváló orosz regényíró, a „Novoje Vremja“ hazemtéri tudósítójának „Az örökkévalóság útján“ („Na puti k vecsnosti“) czímű érdekfeszítő regényét fog­juk Skrbics Tivadar munkatársunk fordítá­sában közölni, ki az elmúlt évben egy szerb regény sikerült fordításával nyerte meg a közönség elismerését. Utána még más érdekfeszítő szépiro­dalmi termékek fognak következni, melyekre már előre felhívjuk olvasóink figyelmét. A „PÉCSI NAPLÓ“ előfizetésében július elsejével új félév kezdődik. Egész évre . . . 24 korona. Félévre.....................12 „ Negyedévre ... 6 „ Egy hóra .... 2 „ A „PÉCSI NAPLÓ“ szerkesztősége és kiadóhivatala.. fegyverüket is használták, hogy őket­­ fékezzék, hol itt, hol ott újból és újból p­róbálják ezen végső eszközt. A sztrájk m­áig észak felé húzódik és fellépésének úja helyein épen a legelkeseredettebben vis­kednek az aratók, kikkel szemben ezért csendőrség fegyverét kénytelen igény venni. A simontornyai járáshoz tartozó Új­pusztán megtámadták az aratók a csel őröket, ezek szuronyt használtak és dán sztrájkolót könnyebben megsebesítető Rónai Béla székesfej­érvári csendőrszártól a fegyverhasználat elbírálására ideutazott , ezen kerületben fog maradni, hogy a sztáj lecsillapultáig személyesen intézd az ügyeke­t a segítő aratók. A tegnap reggeli vonattal megértette a bérlők által a fölmillósügyi minisztertő kért aratók a tamási­ állomásra. Több min 1000 arató pár jött de még ujabbakit kér­tek 3 pusztákra mert nagyobb munkáéa szükséges az aratás rendes bevégzéséhez. A kisesdők nagyrészt tótok és oláhol lemt róluk * kényszerítő nyomor, mely egye­dül viheti rá őket ily veszedelmes körül­mények között a munka elvállalásaira, tel­jesen lerongyolódott, nyomorgó, éhes ember urvo. július I. Aratók sztrájkja. Sajit kiküldött tudósítónktól. Tamási, junius 3­­­áltozás az aratók sztrájkjában ez még alig állott­ bi. A hangulat ép oly mérgesedett, mint kezdetben volt, az ara nem hajlandók a minját felvenni, mig őse követeléseiket nem teljesük, a bérlők se hallani sem akarnak engedékenységről, tehát semmi kilátás nincs, legalább­­eg­­őre, a sztrájk békés megoldásba. Sőt körülmény még válságo­sabbá, súlyosá teszi a helyzetet. Az egyik az, hogy a szt­rólák folyton zavarognak, idegen tulajé nem respektálva, törnek-zúznak minden sőt a hivatalos közegeknek sem engedel­­kednek és igy minduntalan összeütközt kerülnek a csendőrséggel. A másik ke­mény pedig, mely a koc­kát megfordít az, hogy a földmivelésügyi miniszter a kilátásba helyezett kisegítő munkások ii­leg megérkeztek, tehát a sztrájkolók a része, kiesve keresetéből, kenyér és jöve­lem nélkül maradt.. E szomorú valóság­­ láthatatlan következményeket rejt méhis s itt fordul meg ezernyi munkástömeg se kiknek immár alig van választásuk:­al hagyják a munkát és a munkaadók is másul véve ezt, másokkal arattatják le mésüket. Az első hala A renitens aratók nem érik be a’ hogy a munka abbahagyásával óriási fó­kát okoznak a bérlőknek, nem eléges meg, hogy szerződésüket megszegve, a pai rezisztenc­ia álláspontjára helyezkedik hanem bejárva a pusztákat, mindenütt telnek, izgatnak. Mintegy 150 főnyi tö Vjg ron rmlfo ir*vr ho farmon o TMKr*nr+X!rnf

Next