Pécsi Napló, 1905. július (14. évfolyam, 148-173. szám)
1905-07-01 / 148. szám
as látás, a helyzet megismerése. És mivel az a sok öngyilkos ifjú, az a sok vonagló, lelki félelem által meggyötört tanuló, az a föl nem férhető pusztulása az agy természetes erejének, mit a középiskola mai rendszere produkál: a szülőknek saját vérükben, szeretetökben és reményükben való kifosztása, elsősorban nem arra van szükség, hogy a középiskolát reformálják, hanem még annál is eltőbb arra, hogy a közönség nézete az elmeképzettséget, a szorgalmat és az értelem működésének mértékét helyessen lássa A társadalom bűnös. Pirulnia és bánatában mellét kellene vernie, „Mea culpá“-t kiabálva! Mert feléje kiáltanak ama ifjú halottak csontvázai, az a sok, a félelem őrületében megszakadt élet, mely az ő tévedt, és vakságában megrögzött becslésének áldozata. Most nem az volt czélom, hogy a középiskolát bántsam. Csak a szülőknek akartam új szempontokat adni és ezért volt szükségem a középiskola nagyvonalúmegfestésére. Oly probléma ez, mely az egész magyarságot érdekli. Boldog volnék, ha sok szülő, különösen sok anya olvasná el ezen írásomat, ha így csak egy pár lélekben is sikerülne előkészítenem egy új felfogást. Ha majd az egész ország iskoláztató közönsége ki lesz a középiskolára vonatkozó uj fölfogás számára nevelve , akkor az emberek ezen nagy sokaságából nagy kényszerítő erők fognak kikelni, melyek hamarosan át fogják jók, hogy bár az 1874: XXXIV. t. sz. 19. §-a e részben az ügyvédi kamarák hatáskörét kiterjeszti a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra és javaslatok tételére, mégis mivel a kormányelnöknek az országgyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek fennálló törvények keretén belül való vezetésére szorítkozik: alig hiszszük, hogy az idézett törvényszakaszban érintett véleményezési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy igazságügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbeléptetését a magunk részéről kezdeményező javaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biztosítását célzó kormányhatósági intézkedésre sem lesz szükség, mert az állami jogrendet biztosítják fennálló törvényeink és a kormányzottak részéről sem észlelheti olyan irányzat, mely a jogrend biztosításán különleges kormányi intézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban és amennyire hatáskörünkben és tehetségünkben áll rajta leszünk, hogy a jogtörvény és igazság uralma, amely egyedül képes biztosítani az állam jogrendjét és ebben az egyesek jogait és szabadságát, minden törvénytelenséggel szemben a leghatosabb védelemben részesüljön. Hogy e czél elérésére a bírói függetlenség megóvása a törvény által is előírt elsőrendű feladat, azt annyira magától érthető dolognak tartjuk, hogy ennek az állami jogrend biztosítása mellett külön korlátként való hangoztatására szükség sincsen, sőt félreértések szülőanyjává válhatik, mert a bírói függetlenség megóvása nem korlátja, de éltető eleme az állami jogrend biztosításának. , . iránya születhetnék. De ki hiszi ezt ? Száz elvett, ha egy kikér ! Én magam sem — Szomorú beismerés a gondolkoda. A pécsi ügyvédi ka az igazságügyminiszterhez. Azádi kamara, az uj igazságügyminisztria lépése tárgyában hozzáérkezet a következőkben válaszolt: Nagyméltóságu m. kir. miniszter Úr! Az igazságügyi társének átvételéről Nagyméltóság elyó évi június hó 20-ról 6562/szám alatt hozzánk intézett leiratát vevén, arra vonatkozólag van is jelenteni, hogy a törvény által italt ügyek elintézése körül előirt keiket minden körülmények között ez idén teljesíteni fogjuk. A Nagymél Utal jelzett ama kívánságot illetőle. ha“ara ”szigazságügy egyetemiinek előmozdítása és birói független mása mellett az álliani jogrend biztoszó törekvéseit“ támogatásban reszi lent'-*-*•*'-* v «• vwijij Viuowgvwj UULUAlUOKiUCil a világeseményekről. A nyáron minden téren tapasztalható szünet módot nyújt arra, hogy a szépirodalomnak is nagyobb teret engedjünk. Mivel pedig jelenleg az orosz irodalom uralkodik a regényben, a nagy forrongásban, átalakulásban levő nép szellemi termékeinek egyik legkiválóbbikát, Nemirovics - Dancsenko Ivánovics Vaszilij, a kiváló orosz regényíró, a „Novoje Vremja“ hazemtéri tudósítójának „Az örökkévalóság útján“ („Na puti k vecsnosti“) czímű érdekfeszítő regényét fogjuk Skrbics Tivadar munkatársunk fordításában közölni, ki az elmúlt évben egy szerb regény sikerült fordításával nyerte meg a közönség elismerését. Utána még más érdekfeszítő szépirodalmi termékek fognak következni, melyekre már előre felhívjuk olvasóink figyelmét. A „PÉCSI NAPLÓ“ előfizetésében július elsejével új félév kezdődik. Egész évre . . . 24 korona. Félévre.....................12 „ Negyedévre ... 6 „ Egy hóra .... 2 „ A „PÉCSI NAPLÓ“ szerkesztősége és kiadóhivatala.. fegyverüket is használták, hogy őket fékezzék, hol itt, hol ott újból és újból próbálják ezen végső eszközt. A sztrájk máig észak felé húzódik és fellépésének úja helyein épen a legelkeseredettebben viskednek az aratók, kikkel szemben ezért csendőrség fegyverét kénytelen igény venni. A simontornyai járáshoz tartozó Újpusztán megtámadták az aratók a csel őröket, ezek szuronyt használtak és dán sztrájkolót könnyebben megsebesítető Rónai Béla székesfejérvári csendőrszártól a fegyverhasználat elbírálására ideutazott , ezen kerületben fog maradni, hogy a sztáj lecsillapultáig személyesen intézd az ügyeket a segítő aratók. A tegnap reggeli vonattal megértette a bérlők által a fölmillósügyi minisztertő kért aratók a tamási állomásra. Több min 1000 arató pár jött de még ujabbakit kértek 3 pusztákra mert nagyobb munkáéa szükséges az aratás rendes bevégzéséhez. A kisesdők nagyrészt tótok és oláhol lemt róluk * kényszerítő nyomor, mely egyedül viheti rá őket ily veszedelmes körülmények között a munka elvállalásaira, teljesen lerongyolódott, nyomorgó, éhes ember urvo. július I. Aratók sztrájkja. Sajit kiküldött tudósítónktól. Tamási, junius 3áltozás az aratók sztrájkjában ez még alig állott bi. A hangulat ép oly mérgesedett, mint kezdetben volt, az ara nem hajlandók a minját felvenni, mig őse követeléseiket nem teljesük, a bérlők se hallani sem akarnak engedékenységről, tehát semmi kilátás nincs, legalábbegőre, a sztrájk békés megoldásba. Sőt körülmény még válságosabbá, súlyosá teszi a helyzetet. Az egyik az, hogy a sztrólák folyton zavarognak, idegen tulajé nem respektálva, törnek-zúznak minden sőt a hivatalos közegeknek sem engedelkednek és igy minduntalan összeütközt kerülnek a csendőrséggel. A másik kemény pedig, mely a kockát megfordít az, hogy a földmivelésügyi miniszter a kilátásba helyezett kisegítő munkások iileg megérkeztek, tehát a sztrájkolók a része, kiesve keresetéből, kenyér és jövelem nélkül maradt.. E szomorú valóság láthatatlan következményeket rejt méhis s itt fordul meg ezernyi munkástömeg se kiknek immár alig van választásuk:al hagyják a munkát és a munkaadók is másul véve ezt, másokkal arattatják le mésüket. Az első hala A renitens aratók nem érik be a’ hogy a munka abbahagyásával óriási fókát okoznak a bérlőknek, nem eléges meg, hogy szerződésüket megszegve, a pai rezisztencia álláspontjára helyezkedik hanem bejárva a pusztákat, mindenütt telnek, izgatnak. Mintegy 150 főnyi tö Vjg ron rmlfo ir*vr ho farmon o TMKr*nr+X!rnf