Pécsi Napló, 1905. augusztus (14. évfolyam, 174-199. szám)

1905-08-01 / 174. szám

t képezhesse a jövendő századok biztos haladásának. (Éljenzés.) Százados küzdelmek után, szomorú és gyászos tapasztalatok hadatása alatt a király és a nemzet 1867-ben egyértelműleg felismerték azt az alapot, melyet a haza bölcse, mint az ellentétek megszüntetésére alkalmasat kijelölt. Ezen nyugszik állami életünk és a mai válságból való kibontakozás sem történhetik más alapon. E tekintetben alig van ma e hazában eltérő nézet, hisz a szövetkezeti pártok egyértelműleg fogadták el, mint a kibontakozásra biztos alapot nyújtót, azt a feliratot, mely az 1867-iki alapon áll és amelyben általánosságban kifejezésre jutottak, részletes programmját tehetik — és én remélem, hogy tenni is fogják — a koalícziótól alapítandó kormánynak. Csakis ezen az alapon lehet reméltem, hogy mai megzavart állami életünk új és egészséges irányban indul meg és meddő harczok, közjogi viták félretételével az alkotás útjára lép. Azon alkotás útjára, melyen haladva kiépülhet gondos mérséklet, de határozott és czéltudatos törekvés mellett az egységes magyar állam a maga nemzeti és gazdasági erejében és önállóságában. (Elénk helyeslés.) Midőn másfél évvel ezelőtt itt a deési ujpárt alakulása alkalmával önök előtt szólhattam, az ujpárt programmját ismertettem, e programm nem változott és most, amidőn Szolnok-Doboka vármegye érdeklődő közönsége előtt és most önökhöz. uraim szólok, a programmot illetőleg újat nem mondhatok. Az új párt az 1867-ben megalkotott alapon áll. Ezen a meglévő alapon kívánja a programmjába részletesen felvett fontos kérdéseket megoldani, elsősorban figyelemmel a gazdasági, szocziálpolitikai és nemzeti érdekekre. (helyeslés.) De ki akarna mást ? Azok is, kik végeredményben egykor többet akarnak és azok is, kik eddig a lassúbb haladást talán kevesebb szabadelvűséggel tartották indokoltnak, midőn, mint a szövetkezeti pártok tagjai a felirathoz utógondolat nélkül hozzájárultak. Elfogadták a kormányalakítás alapjául a feliratot és ezzel azt, amit az új párt programja tartalmaz. Én azt tartom, hogy közéletünk és parlamenti munkálkodásunk egyik betegségét eddig épen az képezte, hogy a politikai pártok nem az aktuális és közvetlen megoldást igénylő kérdések szerint csoportosultak, hanem a messze jövő feladatai vagy reményei szerint alakulva inkább elméleti, mint gyakorlati kérdésektől uraltatták magukat. (Úgy van !) Ha haladni akarunk, kellő beosztással intézzük el a ma kérdését, készítsük elő a holnapot, mert ezzel természet szerint biztosítjuk a továbbiakat. (Helyeslés.) Én bízom abban, hogy előbb-utóbb kijutunk a mai kormányválságból és akkor jön a munka, az a munka, mely nem szabad, hogy meddő legyen. Az én hitem, midőn már évekkel ezelőtt, új pártalakulás szükségét hirdettem, az volt, hogy a nemzet meg fogja érteni saját érdekében, hogy mely irányt kell követnie. Ma is ez a reményem. Midőn már közel két éve, hogy az új párt zászlaját kibontottam és nem sokkal azután itt Deésen is az ama zászló körül való sorakozást kértem, az vezetett, hogy lássam a nemzetet a nyugodt alkotás útjára lépni és ezen alkotások útján kitartva jövendő századok biztos haladását tenni lehetővé. Akkor reméltem a jövőben és kis táborral bár, de nem csüggedve mentem a harczba. A tábor ma is kicsi, de a nemzet győzelme nagy és azok is, kik más táborba sorakoztak, midőn a királyhoz intézett feliratot elfogadták, akkor a mi zászlónk győzelmét segítik elő, a mi zászlónk alatt vállalkoznak a nemzeti államot kiépíteni. (Hock : Úgy van!) Én hiszem, hogy csak idő kérdése, mikor lesz a mi táborunk nagy. E táborba kell jönnie mindazoknak, kik a békés, kik a biztos fejlődés útján kívánnak haladni, mindazoknak, kik liberális demokratikus alapon látják biztosítva a magyar állam jövőjét és kik belátják a közép Duna-mentén dualisztikus alapon teljes paritás mellett fennálló hatalom európai szükségét, mely szükséggel nekünk is számolni kell. (Elénk helyeslés.) A meglévő keretben továbbépíteni az egységes magyar nemzeti államot, az ujpárt czélja. E czélnak akar szolgálni az ujpárt programmja. (Elénk helyeslés.) e programm körül csoportosulni hívom én most fel Szolnok-Doboka vármegye hazafias polgárait. (Éljenzés.) Mit akarunk mi ? Határozott liberális, demokratikus nemzeti irányban építeni tovább a magyar államot. (Halljuk, halljuk!) Az általános választói jog elvének érvényesülésével az állam ügyeinek intézésébe és ellenőrzésébe bevonni az egész nemzetet, czélszerű és a nemzeti érdekeknek megfelelő új beosztását a választókerületeknek, különös tekintettel a városokra, mint az állami élet góczpontjaira, de figyelemmel arra is, hogy midőn leszállított alapon a czenzus arányosíttatik, az értelmiség czenzusát kiterjeszszük, de mindig úgy, hogy a czenzussal nem bírók szavazati joga is külön rendeztessék. (Helyeslés. Éljenzés.) Akarjuk, hogy nevelésünk minden vonalon nemzeti legyen. Akarunk erős magyar közművelődési politikát, mely összes közoktatásügyi intézményeinkbe az erőteljes nemzeti öntudatot rendszeresen belevigye, sőt a magyar művészet istápolásával már az ifjúságba kifejleszteni a nemesebb műérzést és faji önérzetet. Mindenekelőtt kívánjuk az elemi oktatásban az állami nyelv komoly elsajátításának biztosítását. (Hosszas éljenzés.) Az 1848. t.-cz.-ben kimondott elv alapján a különböző felekezetek között való viszonosságot és jogegyenlőséget és erre tekintettel, a katholikus egyház önkormányzatának végleges szervezését, a nem katholikus egyházak rendszeres, állandó és törvénynyel biztosított segélyezését. Jogaik és szabadságaik sérelme nélkül növekedjék lelkészeik jóléte és biztosítassék övéiknek az egyenetlen terhektől varó mentessége. (Helyeslés.) Kívánjuk az eddigi, eredményt nem biztosító, módszertől eltérően a sikert teljesen biztosító telepítést minden mellétetekintet nélkül és csupán nemzeti érdekektől irányítottan fokozottan folytatni, még nagyobb állami áldozatok melett, különös tekintettel a kisbirtokosok czélszerű képződésére, figyelemmel arra is, hogy ezzel is a kivándorlás továbbterjedésének vessünk gátat. (Éljenzés.) Kívánjuk a munkahiány megszüntetése, az elszegényedés és kivándorlás továbbterjedésének meggátlása czéljából nagyarányú beruházások foganatbavételét, különös tekintettel a hazai ipar fejlesztésének érdekeire. (Helyeslés.) Kívánunk egységes és igazságos adóreformot, jövedelmi progresszis alapon. Általában szükségesnek tartjuk az adórendszer egyszerűsítését, az adó igazságosabb és arányosabb megosztását, a fogyasztási adóknak, amennyiben életszükségletekre vonatkoznak, leszállítását. (Helyeslés.) Kívánjuk a létminimum védelmét, kívánunk korszerű munkásügyi intézményeket, kívánjuk oly törvények alkotását, amelyekkel a munkaközvetítés országos berendezése, jóléti intézmények létesítése és munkás szervezetek alkotása segíttetik elő és melyek a munkás és munkaadó közti igazságos viszonyt lesznek hivatva létrehozni. Kívánjuk rendezve látni a gyülekezési jogot és azokat a biztosítékokat, melyek az állampolgárok szabadságát és szabad nézetnyilvánítását vannak hivatva biztosítani. Kívánjuk az állam összes alkalmazottainak fizetésügyet végleg rendezni és a tisztviselő pragmatika megalkotásával biztosítani. (Élénk helyeslés.) Kívánjuk a közigazgatás államosítását (Élénk éljenzés) a nemzeti állam egységes vezetése és szervezése okából a társadalom függetlenségének, a helyi önkormányzatnak és közszabadságnak sérelme nélkül. (Helyeslés.) Ezen irányelvek alapján látjuk legbiztosabban kiépíthetni az egységes magyar nemzeti államot. E törekvések kell, hogy vezessenek bennünket. Ha megszüntettük mai kötött gazdasági helyzetünket, függetlenné tesszük pénzügyünket, röviden mondva: megcsinálják a magyar nemzeti bankot és megalkotjuk az önálló vámterületet, akkor nyitva lesz az út előttünk arra, hogy nemzetünk gazdasági erőit úgy fokozhassuk, hogy bátran szembeszállhassunk bárhonnét jövő támadásokkal is. (Élénk helyeslés.) Gazdasági erőinkben kifejlődve és ezzel az állampolgárok egyéni függetlenségében is megizmosodva, elmúlnak azok az idők, melyekben állami létünk, állami önállóságunk vitatható legyen. Elmúlnak természetszerűen közjogi sérelmeink is. Természetszerűen érvényesülnek jogaink és amit ma követelünk, mi ma harczunkat az alkotmányért előidézte, természetszerűen magától nyert biztosítást. Ennek így kell lenni, hisz programmunkban is így van. A magyar birodalom állami létének a külképviseletben és a külkereskedelem intézményeiben úgy nyelvileg, mint jelvényileg a paritásnak megfelelő teljes egyenrangú jelentkezése. (Élénk helyeslés.) Az egész hadsereg, melynek a magyar hadsereg egyenrangú kiegészítő időrésze és a dualizmus, a paritás elvének megfelelően kell, hogy szervezve legyen. (Helyeslés.) És azért a véderő magyar részében az alkotmányos érzésnek, az állami nyelvnek, nemzeti jellegnek, a hazafiságnak úgy a tiszti oktatás, mint a legénységi kiképzésnél, a vezénylet, szolgálat és jelvények teljes érvényesülése kell, hogy törekvésünk legyen, az 1867 : XII. t. sz. szerint, ő felségének, alkotmányos, azaz a törvényhozás útján gyakorlandó,jogaival egybehangzóan. (Úgy van.) Óhajtjuk felséges uralkodónk és családja iránt a bizalom, szeretet és ragaszkodás ápolását. (Helyeslés.) Ennek előmozdítása végett kívánjuk a paritásnak megfelelő udvar tartását Budapesten. (Élénk helyeslés.) A trón iránti hűség szorosan hozzá tartozik nemzeti politikánkhoz. Az a nemzeti nagyság, amelyre mi törekszünk, csak nemzet és király között való együttérzéssel érhető el. Ezt az együttérzést a korona őszinte felvilágosítására törekvő politikával kívánják elérni. Keresni akarjuk a király és nemzet közötti összhangot, az érvényben levő törvények alapján a korona jogainak tiszteletben tartásával, de a nemzet jogos és törvényben alapuló törekvéseinek biztosítása és érvényesítése mellett. (Hosszas éljenzés és tetszés.) „Pécsi Napló“ 1905. augusztus 1. A pécsi bányász-sztrájk. Pécs, julius 31. Vasárnap délelőtt a pécsi bányaigazgatóság tagjai és Rükkert, a Bécsből kiküldött bányafőtanácsos tanácskozást folytattak, melynek folyamán megállapították és írásba foglalták azon határozatukat, melyet a munkások megbízottjaival az erre alakult bizottság utján tudatni fognak. Ez a bizottság, szombaton közölt tagjain kivül még kiegészült és ma a bizottságban a következők vettek részt: Fejérváry Imre báró,dr. főispán, Koszits Kamill alispán, a vármegyei törvényhatóság részéről, Majorossy Imre polgármester, Faszary Gyula rendőrfőkapitány a városi törvényhatóság részéről, Vaniss Sándor járási főszolgabiró, Geréb Béla kir. tanácsos határszéli kapitány, mint a belügyminisztérium, Tascher központi bányakapítány, mint a pénzügyminisztérium, Pauspertl bányakapitány, mint a bányahatóság, Rükkert bányafőtanácsos, mint a központi igazgatóság kiküldöttje. A békéltető bizottság kiszállott délelőtt Szabolcs bányatelepre és itt a munkásoknak 50 tagú küldöttségével tárgyalt. Koszits Kamill alispán, Majorossy Imre polgármester és Vaszary Gyula rendőrfőkapitány beszédet intéztek a munkások küldötteihez, melyek tartalma abban összegezhető, hogy a ható-