Pécsi Napló, 1907. szeptember (16. évfolyam, 201-224. szám)

1907-09-03 / 201. szám

2 ügy élén álló államférfit­ munkássága ezen kiállításnál is mily fényes sikereket ért el, úgy gondolja, szívesen fogadják azon javas­latát, hogy a jelenlévő gazdaközönség nevé­ben a kiállítás megnyitása alkalmából üd­vözlő táviratot küldjön a kiállítás elnöke Darányi Ignác dr. földművelésügyi minisz­terhez. Az indítványt az egybegyűltek helyes­léssel fogadták és Zsolnay Miklós elnök azt azonnal végrehajtotta. Az istállókban. A kiállítás ünnepi megnyitója után kez­detét vette a körút a kiállítás területén. Ter­mészetesen az első út Széll Kálmán kiállí­tásához vezetett, ahol a kegyelmes úr, aki előzőleg nem is látta még kiállítását, vette át a kalauz szerepét. Nem kevesebb, mint 26 állatot, 10 bikát és 16 üszőt küldött le Pécsre és jólesett látnia azt a nagy érdeklő­dést, melylyel a bemutatást kísérték. Ezúttal csakis rövid lehetett a szemle, mivel mind­össze 1 óra állt csak rendelkezésre, mivel az egybegyűltek nagyobb része a tejgazdasági kongresszusra sietett. Az állatkiállításnak mindazonáltal egész napon tömeges látogatói voltak. Közelről és távolról egész gazdakörök érkeztek Pécsre, 60, 100 és 200 as csoportokban és a kiállítás területének se volt még olyan válogatott közönsége, mint ezúttal. A faluról és gazda­ságokról érkezettek a szakértő szemével néz­tek mindent, míg a laikus el se tudta kép­zelni, mint nőnek ilyen nagyra a bikák, tehenek, üszők. A bikák jól viselték magu­kat. Semmi bajt se csináltak akkor se, ami­kor kivezették őket az itatóhoz, ahol renge­teg a vízfogyasztás, mely miatt a pécsi kö­zönséget kell a vízfogyasztásban megszórí­tani. De már a lovak között akadt rakon­cátlan is és ezek többször pánikot is idéztek elő a közönség körében, mely megfeledkezett arról, hogy itt nem свира szelid, begyakorolt lóval van dolga. A kaposvári mezőgazdasági­­iparrészvénytársaság egy csődörét vezette elő Fenyő Vendel kaposfői lóápoló, ezt fölrúgta és homlokától az orrcsontig terjedő súlyos sérü­lést ejtett a jó emberen, akit Ludwig Ferenc dr. kerületi orvos vett rögtön gondozás alá. Hordágyat akart hozatni elszállítására, de azt Fenyő nem vette igénybe, hanem saját lábán ment a városi kórházba, ahol nyolc napon belül beforr majd sebesülése. Nagy fáradságba került az elszabadult ló elfogása. Délután eljárt már a lóistállókban a katona­ság is, több pompás lovat szemeltek ki meg­vételre, melyek eladók és Benyovszkay Móric gróf főispán, aki Pálffy János gróf társasá­gában időzött a kiállításon, meleg érdeklő­dést tanúsított, hogy a kisgazdáktól vásárol­janak lovakat. Különben is az állatkiállításon mindjárt a megnyitás napján jelentékeny vásárlás történt, mert a gazdák is szépen vásároltak Délután fél 6 órától elővezették a ki­tüntetett állatokat egyenkint, teheneket kocsi elé fogva és az elkerített belső területen, a koronás helyről is sokan gyönyörködve néz­ték a pompás állatok korzóját. Tejgazdasági kongresszus. — Saját tudósítónktól. — Pécs, szeptember 2. Magyarország az utolsó évtizedben két­ségtelenül gazdasági fellendülést élt meg. És kétségtelen az is, hogy ezen virágzás egyik legjelentékenyebb tényezője az állattenyész­tés, mely nálunk rohamos lépésekkel emel­kedve az őstermelő lakosság gazdagságának forrása lett. De mindaddig nem járt az ál­lattenyésztés a kellő haszonnal, míg a tej és tejtermékek értékesítésében meg nem talál­ták a kellő módot, a szövetkezetek szerve­zését. A tejgazdaság és az ezzel­­ szorosan kapcsolatos tejszövetkezetek ügye tehát első­rendű tényező országunk gazdálkodásában s ennél fogva rendkívüli jelentőségű a ter­melők első kongresszusa is, mely városunkban tegnap és ma folyt le. És Pécs mindenképen illetékes erre, mert az ország 600 szövetke­zete közül 60 Baranyában alakult meg és pedig épen a legvirágzóbbak és nálunk a vidéki szövetkezetek már egységes szövet ■égbe is vannak vonva. Már­pedig a szövet­kezeti kérdás dominálta az egész kongresz­­szust. És ennek jelentőségére mi sem mutat inkább, mint hogy gazdasági életünk legki­válóbb vezéremberei jöttek össze a tanács­kozásokra. Nagy számban voltak itt ország­gyűlési képviselők, birtokosok, képviselve volt vagy 40 tejszövetkezet és számos tör­vényhatóság meg gazdasági egyesület. A ta­nácskozások pedig mindvégig a gazdasági érdekek fontosságához méltó magas szín­vonalon mozogtak és kétségtelen, hogy a hazai tejtermelésre nézve ennek a kongresz­­szusnak messze kiható üdvös eredményei lesznek. A megalakulást Benyovszky Móric gróf főispán nyi­totta meg a kongresszust. Mikor a baranya­­megyei tejszövetkezetek szövetsége tejgazda­sági kongresszus rendezését tervbe vette, az a gondolat vezérelte, hogy mindazon nagy­­fontosságú kérdéseket, melyeket a mai mo­dern viszonyok között megoldani okvetlenül szükséges, a gazdák megtárgyalják. Meg­állapodásaikat pedig mindazon tényezők figyelmébe ajánlják, melyeknek a helyzet megjavítása módjukban áll. A szövetkezetek kongresszusának sikerült védnökül Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert megnyerni, kinek a maga részéről köszönetet mond a megtiszteltetésért és üdvözli a miniszter kép­viselőjét, Pirkner János tejgazdasági főfel­ügyelőt. A megjelentek szép száma tanús­kodik a nagy érdeklődésről. Üdvözli az egybegyűlt termelőket, a törvényhatóságok képviselőit és a gazdasági egyesületeket, me­lyek kiküldötteik által jelen vannak. De nem mulaszthatja el, hogy külön ki ne emelje Pécs szab. kir. város vendégszeretetét, mely­ért a kongresszus nevében köszönetet mond. Indítványára a kongresszus a következő üdvözlő táviratokat küldötte el: Nagyméltósága Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Úrnak Budapest. A Pécsett egybegyűlt első országos tej­szövetkezeti kongresszus mély hódolattal üd­vözli excellenciádat, mint a hazai tejgazda­ság leghatalmasabb pártfogóját és midőn kifejezi hálás köszönetét azért, hogy a véd­nökséget elfogadni kegyeskedett, egyúttal mély tisztelettel kéri excellenciádat, hogy a kongresszuson hozandó határozatokat jóaka­­rata figyelmébe fogadni és üdvös intézkedé­seivel a hazai tejgazdaságok tovább fejlődé­sét biztosítani méltóztassék. A miniszterelnökhöz a következő táv­iratot intézték: Nagyméltóságú Wekerle Sándor miniszterelnök Úr Budapest. A Pécsett egybegyűlt első országos tej­­gazdasági­ kongresszus lelkesen üdvözli Nagy­méltóságodat, mint a tejgazdasággal foglal­kozó gazdaközönség kiváló képviselőjét. Ezután indítványozta az elnök, hogy alakuljon meg a kongresszus két szakosz­tálya. Az első szakosztályban olyan ügye­ket fognak tárgyalni, melyeknél a cél el­érése csak hatósági közreműködés mellett remélhető, a másodikban pedig olyanokat, melyeknél az üzem tökéletesebb módjaival foglalkoznak. Előterjesztésére az első szak­osztály elnökeivé Hertelendy Ferenc, Je­szenszky Andor és Pellavieini Ede őrgróf, titkáraivá Förster Jenő, Molnár János és Marton Andor, a II. szakosztály elnökeivé Apponyi Géza gróf és Ország Lajos, titká­raivá Lukovics Aladár, Röszler Károly és Sárközy Viktor választottak meg. A szakosztályok ekként megalakulván, Pirkner János orsz­­tesgazdasági felügyelő mint a miniszter képviselője köszönetet mond a miniszterhez intézett ezives szavakért. A miniszter a védnökség elfogadásával tanújelét adta érdeklődésének, általa pedig közli, hogy a legnagyobb jóindulattal párosult érdeklődés­sel várja a kongresszus határozatait. A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után Nendtvich Andor polgármester Pécs város nevében hálás szívvel mondott köszö­netet a városról történt megemlékezésért. A város közönsége nevében a legszívesebben üdvözli az első országos tejgazdasági kon­­resszust. A város belső örömének ad kifeje­zést, hogy itt folyik le az első összejövetel. A megjelentek szép számában a város iránt érzett rokonszenvnek is bizonyságát látja. Átérezzük a tejgazdasági kongresszus nagy jelentőségét. A nagy kihatásnál fogva, mely­lyel a tejtermelés a termelést belterjesebbé teszi, a nép jólétét nagyban előmozdítja, a tejgazdaság nem a termelők magánügye többé, hanem fontos, országos, az egész tár­sadalomnak eminens ügye. Midőn biztosítja a kongresszust, hogy tanácskozásait városunk egész közönségének érdeklődése és rokon­­szenve kíséri, a legszebb sikereket kívánja számára. A polgármester hatásos üdvözletét rövid szünet követte, mely után a szakosztályok kezdték meg működésüket. Az első szakcsoport. A kongresszus legfontosabb tárgyával kezdette meg tanácskozásait az első szak­osztály, melyben Hertelendy Ferenc főrendi­házi tag elnökölt. A tejszövetkezetek felülvizsgálatának és ellenőrzésének a kereskedelmi bíróságok hatásköréből való kivonása volt ez a tárgy, melyet Balogh József laskafalui plébános, a bar­anyamegyei tejszövetkezetek szövetségé­nek elnöke adott elő. Az állam leglényegesebb feladattal a jelenben a szociális kérdés megoldását jelezte. Ennek pedig úgy tehet eleget, ha a nép jó­létét elősegíti, anyagi előnyökhöz segíti a termelőket, vagyis az államnak kötelessége, hogy a szövetkezeteket támogassa. A tejszö­vetkezetek azért nem tudnak elszaporodni, mivel a kereskedelmi törvény szőrszál­hasogató intézkedéseinek hatálya allatt állnak, melyek megalakulását, mint mű­ködését egyaránt megnehezítik. A nyerész­kedésre alakult szövetkezeteknél helyes ez a szigorú eljárás, de a tejszövetkezetek az igazi keresztény felebaráti szereteten, mint egyetlen erkölcsi bázison alapulnak, a tagok vagyonának kockáztatása nélkül biztosítanak számukra jövedelmet. A kereskedelmi tör­vény betartása jogászi elmét és tudását téte­lez fel, ilyent a falusi kisbirtokosokról fel­tételezni nem lehet, mindenféle zaklatások­nak vannak kitéve, ami munkakedvüket el­zsibbasztja. Határozati javaslatot terjeszt­ elő, hogy vonassanak ki a tejszövetkezetek a keresk­­törvény hatálya alól. Az előadás után élénk vita volt, mely­ben nem kevéssé forrongtak a kedélyek, a heves replikák folytán izgatott hangulat uralkodott a gyűlésen. Molnár János apát, orsz. képviselő ezt a kérdést tartja legfontosabbnak a kongresz­­szus tárgyai közül, mert a kereskedelmi tör­vény rendelkezései alapjukban támadják meg a szövetkezeteket és ezeknek működését lehetetlenné teszik. Felolvas egy levelet egy kerületebeli paraszttól, aki kétségbeesve pa­naszolja, mennyi zaklatást kellett már a tejszövetkezetük bejegyzésével elszenvedniük. A földmivelésügyi miniszter ígéretet tett, hogy gondoskodik a baj orvoslásáról, de eddig semmi sem történt. A képviselőházhoz hasztalan intéznek kérvényt, mert eddig még soha nem volt eset arra, hogy ennek ered­ménye lett volna, ezért inkább a szakminisz­terekhez írjanak fel ebben az ügyben. S ha „Pécsi Napló“ 1907. szeptember 3.

Next