Pécsi Napló, 1908. május (17. évfolyam, 101-123. szám)
1908-05-23 / 118. szám
1908. május 23. „Pécsi Napló” javaslatot mielőbb terjeszsze a Ház elé. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés.) Elnök: Az ülést tiz percre felfüggeszti. Isüünet után. Elnök: Az ülést megnyitja. Papp Béla a közelmúlt tapasztalataira hivatkozva, a bírák és ügyészek függetlenségének szükségességét hangoztatva, elkerülni óhajtja, hogy az ügyészek parancsszóra jobb meggyőződésük ellenére cselekedjenek. A költségvetést elfogadja. Pető Sándor adminisztratív kérdésekről szól, fölemlíti a joggyakornokok és segédhivatali tisztviselők sérelmeit. A költségvetést nem fogadja el. Schuller Rezső a hitbizományok és latifundiumok ellen kel ki, melyek tönkreteszik a közép és kisbirtokosságot. A költségvetést elfogadja. Dobrossláv Péter a nemzetiségi ügyvédek visszaéléseit teszi szóvá és bírálja a sommás eljárás hibáit. Beszédét a nemzetiségi képviselők sűrű ellentmondása zavarja meg. A költségvetést elfogadja. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. A délutáni ülésen szól a hadseregben szolgáló orvosokról, mire a vitát megszakítják. Elnök jelenti, hogy Sziklai a pozsony— bécsi vasút ügyében május 29 én fogja indítványát megokolni. Kmety Károly indítványozza, hogy a tiszti fizetések dolgában tegnap létesült megállapodásokra való tekintettel holnap ne tartassék ülés, hanem csak hétfőn, hogy a pártoknak alkalmuk legyen a kérdéssel foglalkozni. Az indítványt elfogadták, mire az ülés véget ért. Pap Cs. István a költségvetés ellen szólalt föl, majd Sesekutz Győző a teljes bírói függetlenség mellett száll síkra. Brediceanu Coriolan és Schiller Rezső fölszólalásai után az általános vitát bezárták. Günther Antal dr. miniszter reflektál az elhangzott megjegyzésekre. A végrehajtási törvény megalkotása a legsürgősebb feladat. Utal a Ház előtt fekvő javaslataira. A biztosítási jogot is egész terjedelmében reformálni fogja. Be akarja hozni (francia mintára) a fiatal bűnösök föltételek elítélését, t. i. csakis visszaesés esetén hajtják végre az ítéletet. A bírói kart máris függetlenítette, de az ügyészeket nem függetlenítheti a felső hatóságaitól. A sajtóeljárást gyorsítani kívánja, a becsület megoltalmazására pedig szigorúbb intézkedéseket akar meghonosítani. Kéri a költségvetés elfogadását. (Zajos helyeslés.) A részletes tárgyalásnál Nagy György, Sümegi Vilmos és maga az igazságügyminiszter szólaltak föl, mire a költségvetést részleteiben is elfogadták. Semsey előadó után Manojlovics betűzte a léggömb — bár be volt nevezve — a startnál nem jelent meg. — Állítólag azért, mert a gyakori és hoszszú használat folytán nem versenyképes többé. Nyereményül értékes iparművészeti tárgyak szolgáltak. A versenyfeltételek közül kiemelendő, hogy a versenyezőknek egy pont jelöltetett ki a leszállás céljára, s amely léggömb a legjobban megközelíti a célt, az a győztes. Ez itt is, mint sok egyéb esetben kitűnt, hogy a versenyfeltételek kiírásához nagy gyakorlati érzék és tudás szükséges. A vezetők legtöbbje kifogásolta a kitűzött célt. Megindokolván, hogy a felsőbb légrégiókban járó ezelek, kizárják a cél elérését. A cél az északi tenger irányába esett volna. Mindent megcáfolt az eredmény. Változatosság kedvéért a versenybizottság úgy határozott, hogy minden versenyzőnek tetszésére bízza, hogy a leszállásra mely helyet jelöli, amit azonban előre bejelenteni tartozik. — Ki volt zárva a leszállás helyéből Hollandia, ahol a léghajósokat a parasztság mindig megtámadja. Megtörtént egy ízben, hogy egy léggömböt rongyokká vágtak. A startnál tizenkét léggömb lebegett. Impozáns látványosság. A nézőközönség egészen betöltötte a nagy teret. Bedő Imre. 3 Hírrovatnak. Pécs, május 22. Utcaöntözési elvek. Rendszer nálunk, hogy rekkenő hőségben sohasem öntözik az utcákat. Ellenben esős vagy httvös időben gyakran találkozhatni öntöző kocsikkal. Kiváncsi voltam, hogy mi ebben a ráció és megkérdeztem egy öntöző kocsist. Beszélgetésünk a következő: Én : Mondja csak, kedves öntöző ember, hogy van az, hogy nyáron a rekkenő hőségben, amikor csak úgy perzsel a nap heves az emberek tikkadtan, bágyadtan szédelegnek a forró aszfaltos utcákon, önöknek még csak eszükbe sem jut, hogy egy kis hideg vízzel locsolnák fel a szinte gőzölgő aszfaltot, hogy így tűrhetőbbé tegyék a járóekelést a szegény embereknek. Máskor meg, amikor nem tűz a nap heve, nem izzadnak az emberek, önök olyan ambícióval járnak végig öntöző kocsijaikkal a hűvös utcákon, mintha csak ettől a cselekedetüktől függne a város boldogsága. Nem gondolja kérem, hogy ebben — enyhén fejezve ki magam — valami óriási nagy rendszertelenség van. D: Rendszer van ebben, kérem. Tökéletes, megdönthetetlen rendszer, mint mindenben, amit a város urai csinálnak. Bn: No, erre csakugyan kiváncsi vagyok. .. Hát kérem, tessék csak türelemmel meghallgatni. Úgye bár az egész világ tele van azzal a humanizmus diktálta elvvel, hogy az állatokkal nem szabad durván bánni. Állatvédő egyesületek alakulnak mindenfelé, hogy az emberiséget rászoktassák az állatvédelemre. Kérdem már most, nem kötelessége e a városnak, ennek a nagy erkölcsi és politikai testületnek előljárni a jó példával. Hogy várhatja a városi hatóság, hogy a fuvarosok, a bútorszállítók, a szenesemberek kíméljék lovaikat, ha a város nem kíméli meg a saját négylábú szolgáit. Gyönyörű időben a következő elnevezésű léggömbök indultak: — Podewils, — Bezold, — Abereron, — Pommern, — Köln, — Franken, — Elberfeld, — Kognak — Augusta, — Koblenz, — Ziegler — és — Tsehudi. A versenyeredmény fényes volt, amenynyiben a léggömbök a lehető legsikeresebben oldották meg a feladatot. A „Pommern“, vezetője Hewel báró és a „Ziegler“ vezetője, Menfig főhdgy a kijelölt célponton kötöttek ki, — a „Koblenz“ vezetője, Beneke főhdgy pedig 20 méterrel a cél előtt szállott le. — A jury ezen három eredményt egy értékűnek mondva, holt repülés jelleggel elsőknek deklarálta. — Negyedik volt „Abereron“ vezetője Abereron százados 1800 méterrel a cél előtt. Sorban következtek aztán — Elberfeld, — Augusta, — Köln, — Kognak, — Franken, — Bezold, — Podenils, amelyek szintén оса 1300—2000 méterrel szálltak le a cél környékén. Utolsó volt „Tscaudi“, amelynek vezetője eltekintett a helyezéstől. Az érdekes verseny tehát igazolta azt a tételt, hogy a légáramlatok ügyes felhasználásával a cél többé kevésbé elérhető. Ént nem értem. Mi köze van ennek az öntözéshez? 6: Hogy mi köze? Hát nagyon jó köze van. Mert tudja meg kérem, ha mi tikkasztó hőségben öntöznénk, az az állatkínzás netovábbja volna. A csimborásszója, amely legalább is fogházbüntetést érdemelne. Tessék csak elgondolni a szegény pára ló sorsát. Ahol ő megy, ott még gőzölög az aszfalt. Mögötte pedig meg már a hús vízcseppek locsolják és hűtik le a perzselő kövezetét. Hát nem ugyanaz a tortúra volna ez a szegény lónak, mintha a halálra szomjas ember előtt vinnék az üdítő, friss vizet, de ajkát soha hozzá nem érinthetné. Én: Furcsa okoskodás. Az állatok kedvéért feláldozni az emberek előnyét. Végre is az ember az első, a teremtés koronája. 6: Tévedni méltóztatik. .Én : Mit mond? Hogy nem az ember a teremtés koronája? 6: Szó sincs róla. Dehogy vonom kétségbe. Nem is erre értettem a tévedését. Hanem arra, hogy mi az állatokat elébe helyeznők az embereknek. Ez nem áll. Mert hisz tudvalevő dolog, hogy a forró napokon minden tizedik ember sem szeret kimenni az utcára. Ha tehát nem mennek ki, nem is érzik az öntözés hiányát. Ugyebár, ez világos. Én : Világos ám a fenét. Hisz az emberek kilencven százaléka nem a kényelemnek él. Akinek pedig munkája van, az kénytelen a legnagyobb forróságban is elhagyni a hűs szobát. 6: Mondhatnám erra azt is, hogy akinek olyan sürgős és fontos a munkája, az szívesen eltűri ezért azt a kis forróságot. De azt mondom, hogy akik a nagy melegben kibújnak, mégis csak kevesebben vannak. Vagyis kivételek. Mi pedig nem a kisebbség, a kivételek kedvére dolgozunk. Ez ellenkezésben van még az alkotmányos többségi elvvel ,is. Én: Köszönöm szépen az ilyen magyarázatot, Verve kár, hogy ön is meg van győződve. Nekünk feltétlenül igazunk van. Akár az állatok, akár az emberek szempontjából indulunk ki. Hisz mennyivel humánusabb a dolog, ha mi akkor öntözünk, ha a lovakat is öntözi egy kis permetező eső, így a lovak sem panaszkodhatnak. És az emberek sem. Mert elvégre mégis csak öntözünk, a polgárok tehát nyugodtak lehetnek, hogy az öntözésre befizetett adófilléreik csakugyan a meghatározott célra fordut áttnak. Én: Hallja kedves barátom, maga ugyancsak nagyszerűen tud okoskodni. Biz isten ezzel a raffinált észjárással inkább beillene képviselőnek vagy városatyának, mint öntöző kocsisnak. ő: Ezzel sem mondott uram valami nagy titkot. Meggyőződtem már rég az újságokból, hogy vannak a parlamentben nálam bizony, jóval gyengébb alakok is. Én: Csakugyan meghajlok ön előtt. Ő: Nos mivel ön ilyen elismeréssel van csekély személyem iránt, elárulom a döntő okot is, hogy miért nem öntöztetünk mi forróságban és miért öntözünk esőben. Ez is rendszer. Az okszerű városi gazdálkodásból kifolyó fölséges rendszer. Ha az ir tanult fizikát, vegytant s más hasonló jókat, tudnia kell, hogy nagy szárazságban a források vize is leapad. Esőben pedig megdagad. Ugye , bár ez igaz ? Én: Nagyon természetesen. .: Ne lássa. Itt mutathatom be a mi kolosszális városi rendszerünk gyönyörű eredményét.. Ha melegben öntözünk, könnyen tapaszthatnánk a forrás vizét és akkor tulajdonképen az adófizető polgárok szájától vonnák el az ivóvizet. Meg tudja érteni uram, hogy micsoda közszükséglet egy városban az ivóvíz. És micsoda közegészségügyi hátrányok származnának abból, ha nincs ivóvíz. A Tettye pedig száraz időben az embereket is, az utcákat is nem tudja kielégíteni. Egyszerre két urat szolgálni nem lehet.