Pécsi Napló, 1910. augusztus (19. évfolyam, 173-195. szám)
1910-08-02 / 173. szám
a lomban ne részesittessenek — mely tárgyalás az általuk kívánt eredményre nem vezetvén, aztán a március 22-iki merényletben nyert kézzelfogható kifejezést. Hogy kik voltak egyenként ezen tárgyaló urak, ez nem tartozik reám, erről valószínűleg a Justh pártnak oly lelkes, — most a pártonkívüliség köpenyébe burkolódzó tagja — tisztelt ellenjelöltem, Egry Béla dr. kimerítőbb felvilágosítást adhatna. A Justh pártnak ilyetén köztudomású eljárása után nem lehet aztán csodálni, hogy ő Felsége a mostani állapotokhoz oly szívósan ragaszkodik, hajlamot nem érez magában az országnak nemzeti követelményeit teljesíteni s osztrák ellenségünk elleniállása erejéből nemcsak veszit, hanem az még fokozódik is. Mindezt tudva, Kossuth Ferencet (Éljen) elvfeladással, vagy a negyvennyolcas függetlenségi párt szétrobbantásával vádolni legalább is hazafiatlanságnak minősíthető. A mostani súlyos helyzetben a munkát újonnan ott kell kezdenünk, ahol ezt nemzeti kormányunk kezdte évek előtt, de — okulva a múltakon — higgadt megfontolással, nyugodt elszántsággal, minden hevesség nélkül a szentesített törvényeinkben statuált jogaink, gazdasági és politikai függetlenségünk megszerzése és érvényesítésére kell működnünk. (Éljen.) A független államiság kelléke az önálló vámterület, önálló magyar nemzeti bank és önálló külügy oly mértékben, amint az gyakorlatilag kivihető. Rá kell térnünk a fokozatosság útjára, megvalósítani azt, ami megvalósítható, létesíteni az önálló bankot, mihelyt az lehetővé válik, az önálló vámterületet pedig 1917-re. Eljárásunk körében ki kell zárnunk a «minden vagy semmi» elvet s megszerezni, ami megszerezhető s amikor az megszerezhető. Gazdasági függetlenségünk mellett, sőt még ezt megelőzőleg is követelem a trónbeszédben is elodázhatatlannak jelzett választási jogreformot. (Éljen) mert a mostani választási jog megalkotása óta keletkezett s a választási jog gyakorlására megérett munkásosztály méltán igényli és igényelheti, hogy a választási jog tőle tovább meg ne vonassák. Jelszavak után nem indulok s ilyenekre alapított, a magyar nemzet esküdt ellenségei, az osztrákok által reánk koktrojáltatni célzott választási joghoz nem járulhatok. Én az általánosság alapján állólag kívánom megalkottatni a választási jogot, mégis azon fenntartással, hogy az államot alkotó magyar nemzet és az értelmiség fölénye mindenkép biztosíttassék. Elfogadom az egyenlőséget is, mert a pluralitást sem a nemzeti érdek megvédésére alkalmasnak, sem az igazi szabadelvűség és demokrátia követelményeivel megegyeztethetőnek nem tartom. Városokban elfogadom a titkosságot, a megyei kerületekben pedig a választást községenként avagy körzetekben kívánom megejtetni. A mostani törvénynek az etetés és itatásra vonatkozó intézkedését, mint amely a visszaélésekre oly bő alapot nyújt, határozottan hatályon kívül helyezni kívánom. Katonai téren nemzeti követelményeinkhez ragaszkodom, ezek érvényesítése akkor váland időszerűvé, amidőn az újonclétszám emelése fog igényeltetni. Az adózás terén hive vagyok a legmesszebb menő progresszivitásnak. Megkívánom valósittatni a kath. autonómiát s az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtását. Kívánom a tisztviselők szolgálati pragmatikájának megalkotását s az ipar, különösen a kisipar hatékonyabb támogatását s úgy az ipar, mint a kereskedelem felvirágozását előmozdító intézmények létesítését — mert azok nemzeti vagyonosodásunk és megerősödésünk hathatós tényezőit képezik. A boritaladó eltörlése, avagy annak tetemes leszállításáért teljes odaadással fogok küzdeni — mert enélkül tetemes költséggel megújított szőllőbirtokaink jövedelmezőségét biztosíthatónak nem tartom. A tervbe vett új egyetemek létesítését, egyiknek Pécsett leendő felállítását, (Zugó éljen) valamint vasúti hálózatunk kiterjesztésével a pécs bródi vasútnak állampályakép leendő kiépítését (Éljen) vasúti üzletvezetőségnek, vegyvizsgáló állomásnak itten leendő felállítását s a honv. ker. parancsnokságnak Pécsre leendő áthelyezését (Hosszantartó éljen és taps) lelkem egész hevével szorgalmazandom. Egyáltalán a város érdekeinek hű és gondos ápolója leszek s azok érvényesítésére szives készséggel ajánlom fel szolgálataimat. Lehetnek a vasúti alkalmazottaknak, vagy egyéb társadalmi rétegeknek, osztályoknak sérelmei, kívánalmai, amennyiben bizalommal feltárják azokat előttem, tehetségemhez képest azok orvoslása végett közreműködöm. Az előadottakkal nincsenek kimerítve azon teendők, melyek közviszonyaink javítása tekintetéből szükségesek. Egy programmbeszédben azok taxatíve fel sem sorolhatók. Az élet folyton létesít és támaszt új szükségleteket, melyek kielégítését az ország, a társadalom megerősítése és jóléte kívánja. Engedjék meg ezért m.t, polgártársaim, hogy annak kijelentésére szorítkozzam, hogy úgy mint egyszerű polgár, megválasztatásom esetére mint képviselő annál boldogabbnak érzendem magamat, minél inkább lesz módomban a közjólét előmozdításában hatékonyan közreműködnöm. Hosszantartó lelkes éljen és taps harsant fel a beszédbefejeztével. Ennek csillapulta után Kelemen Mihály dr., a párt alelnöke mondott köszönetet Erreth Jánosnak a jelöltség elfogadásáért s nehány meleg szóban buzdította a párthiveket kitartó munkára, hogy a kezükbe vett lobogót fényes diadalra vihessék. A komoly,uggozáns és lelkes lefolyású gyűlés tagjai Erreth János nevének éltetésével oszlottak szét. * * * Amiről Egry Béla dr. nem beszélt. A pécsi Justh-párt függetlenségi és 48-as pártonkívüli jelöltje tegnapi programbeszédnek nevezett beszámolónak inkább nevezhető beszédében elmondta, hogy mi mindent cselekedett Kossuth párti és később Justh-párti korában, hogyan buktatták meg a felnőttek oktatásán a tanítványok, már, t. i. ők a 48-asok a professzort, t. i. Andrássy Gyula grófot, a 67-es minisztert pluralitásos választói törvényjavaslatával, mire egy maliciózus hallgató közbeszólott é s azt a gúnyos megjegyzést eresztette meg, hogy : «Megbuktatták ám a képviselőjelölt urat a pécsváradiak.» Arról azonban nem beszélt, hogy miképpen tették tönkre Magyarországon a függetlenségi és 48 as pártot a Justhisták, akikhez Egry úr is tartozott s akiknek halvaszületett programmjukkal lépett föl és bukott el a pécsváradi kerületben. Majd elmondjuk mi helyette. Az egységes függetlenségi és 48-as párt Kossuth Ferenc vezérlete alatt olyan nagy többségben volt a parlamentben, hogy nem Bécs és Ausztria, de a pokol minden hatalma se győzhette volna le ezt az egységes erőt. Beavatottaktól tudjuk, hogy az uralkodó Kossuthtal szex-lex idején oly értelemben tárgyalt, hogy a bankkövetelmény kikapcsolásával Kossuth Ferencet bízza meg miniszterelnökséggel és a belügyi, pénzügyi, honvédelmi tárca kivételével az összes miniszteri tárcákat függetlenségi és 48 as férfiaknak adja át. Mivel Justh akart Magyarország miniszterelnöke lenni, szétrobbantotta a Kossuth vezérlete alatt álló pártot, hogy az igy letört és kisebbségbe került Kossuth Ferenc előtt becsapja a Burg kapuit s kirántsa alóla a bársonyszéket. Ez a puccs sikerült is neki, de ezzel — amint ma már az egész ország tisztán láthatja — tönkre silányította a függetlenségi és 48-as pártot. Kossuth Ferenc nem lehetett Magyarország miniszterelnöke, a függetlenségi és 48 asok kiszorultak a kormányból, sőt a parlamentbe is szörnyen megfogyva kerültek. Justh hiába kacérkodott Lukácscsal, nem lett belőle miniszterelnök s pártja dühösen kukorékoló kakasainak odaígért miniszteri tárcákat és államtitkári kinevezéseket se volt képes szállítani s az önálló nemzeti bankból se lett semmi. Mondja most már meg Egry Béla dr., ha ír beszámoló programmbeszédében erről megfeledkezett, miért robbantották szét az egységes függetlenségi pártot? Nem gondolja, hogy ha ő Felsége föl is oszlatta volna a meddő törvényhozó testületet, de Kossuth miniszterelnöksége alatt túlnyomó részben függetlenségi és 48-asokból álló kormány vezeti a választásokat s egységes függetlenségi és 48 as többségi párt veszi föl a választási küzdelmet; — újra ez a párt került volna többségbe? Justh és társai, köztük Egry Béla dr. voltak a függetlenségi és 48-as párt sírásói. Eljátszották a nemzet előtt gyermekjátékaikat. Rossz politikusoknak bizonyultak. Semmi helyük sincs a parlamentben. Kormányon voltak, többségben voltak s nem tudtak a hatalommal okosan élni. Még volna egy megjegyzésünk. A függetlenségi 48 as pártnak két évtized óta programmjában van a boritaladó eltörlése és soha sem mulasztotta el egy képviselőjelölt sem — különösen szőlős vidékeken fogadkozni arra, hogy ezért küzdeni fog. A függetlenségi 48 as párt 1905. évben nagy többségben volt a képviselőházban. Négy évi költségvetést szavazott meg és dacára az ország minden részéről jött feliratnak, kerületi és országos nagygyűléseknek, küldöttségeknek (a pécsi deputációt Toldi Béla dr. vezette) még csak le sem szállították a boritaladót! Bernáth Béla Kossuth párti képviselő egyik budget tárgyalás alkalmával megkísérelte ugyan önálló indítvány alakjában benyújtani a boritaladó eltörlése iránti javaslatot, de bár az összes függetlenségi képviselők között köröztette indítványát, nem kapott hat aláírást — Egry Béla dr. nem írta alá — és az indítványt leszavazta az óriási függetlenségi párt. Erről szeretnénk beszámolót hallani ! De azért a választások előtt verjük a mellünket, hogy nem az ígéret, hanem a tettek emberei vagyunk. A szőlős kerületek megadták rá az idén a feleletet! „Pécsi Napló“ 1910. augusztus 2 Hol a pártonkivüliség? (Egry Béla dr. programmbeszéde.) — Saját tudósítónktól. — Pécs, augusztus 1. Nem valami nagy érdeklődés nyilvánult meg Egry Béla dr. pártonkívüli függetlenségi jelölt programmbeszéde iránt, amelyet a pártvezetőség vasárnap délelőtt fél 11 órára hirdetett. A tornacsarnok mellett levő pár fa hűvös árnya elegendő volt arra, hogy védelmet nyújtson a perzselő nap sugarai elől, annak a százötvenkétszáz választónak, akik Egry Béla nevének éltetésével vonultak oda. A népgyűlést Toldy Béla nyitotta meg néhány ajánló szó kíséretében, majd felkérésére Hamerli Imre, Radocsay Imre, Kis- Gadó Mátyás, Krisztián György és Griffaton Miklós tagokból álló küldöttség ment el a közelben tartózkodó jelöltért, Egry Béla azért, hogy programmbeszédének megtartására meghívják. Egry Béla dr. éljenzés között foglalta el helyét az emelvényen és hozzákezdett programmbeszéde megtartásához. Hangsúlyozta mindjárt beszéde elején, hogy nem tartozik a függetlenségi párt egyik árnyalatához sem, hanem mint pártonkívüli lép fel. Ám erre a kijelentésre rácáfolt az egész beszéd tartalma, amely elárulta a Justhpártiságot. A pártonkívüliség csupán abban domborodott ki, hogy óvatosan kerülte