Pécsi Napló, 1912. május (21. évfolyam, 100-122. szám)
1912-05-01 / 100. szám
l való párhuzamos működésre irányuló szándék jutott kifejezésre az úgy nálunk, mint Szentpétervárott is egyaránt önálló akarat igen pregnánsan jutott kifejezésre legutóbb Sassonov urnak az orosz birodalmi dumában tett nyilatkozatában. Részünkről megelégedéssel vehetjük tudomásul az orosz miniszter idevonatkozó fejtegetéseit és teljesen magunkévá tehetjük azt a gondolatot, hogy a kölcsönös vonatkozások további barátságos kialakulására értékes zálogot nyertünk. Kiválóan jó viszonyunk Franciaországgal abban az örvendetes körülményben találja lényegét és tartalmát, hogy semmi néven nevezendő érdekellentét köztünk és Franciaország közt nem forog fenn. Ezen tény különösen keleti politikánknak válik javára, ahol a francia politika a miénkkel egyezőleg szintén konzervatív szellemben érvényesül. Komoly törekvésünk tárgya lesz, hogy Angliával továbbra is a hagyományos jó viszonyt ápoljuk. Ausztria Magyarország külpolitikájában érdekünket elsősorban Törökországhoz való viszonyunk köti le. Monarchiánk politikájának az idők folyamán mindenkor egyik sarkalatos elve volt, egészen a sistovai békéig tekinthetünk vissza, a török birodalommal a barátságos szomszédi viszzonyt tartjuk fenn s lehetőleg elhárítsunk, adott esetben pedig lehetőleg korlátozzunk minden olyan bonyodalmat, mely Törökország sorsára káros hatással lehetne. A bizottság lelkes éljenzéssel fogadta a külügyminiszter fejtegetéseit. Ezután Auffenberg Móritz lovag közös hadügyminiszter emelkedik szólásra és a következőket mondotta : T. albizottság ! A t. orsz. bizottság utolsó ülésezése óta a közös hadsereg alkatában sem anyagi, sem személyi tekintetben változás nem történt és így az akkor mondattákhoz nincs mit hozzáfűznöm. Csupán az altiszti kérdés megoldása volna említésreméltó. Mint tudvalevő, egy erre vonatkozó erpellációra annak idején azt válaszoltam,gy egy hivatásos altiszti kar megteremtése fekében okvetlenül kell tenünk "valamit, azzal van szerencsém az. albizottságnak jelenteni, hogy a kérdés megoldásának módozatait felölelő módozat már megküldetett mind a két kormánynak. Ezek az alapvető elveket helyeseknek találták és elfogadták. Az itt megállapított elvek és az ebből folyó határozmányok egyrészt lényegesen elő fogják segíteni azt, hogy a két évi szolgálati idő elve — amennyire ez csak lehetséges — tisztán érvényre jusson, másrészt szociálpolitikai tekintetben is nevezetesen a kivándorlást illetőleg jótékony befolyást fognak gyakorolni. T. albizottság ! Ezen alapvető határozmányok alkotása által már azt hiszem, legjobb bizonyítékát adtam annak, mennyire fontosnak tartom és tartottam is mindig a véderőreform életbeléptetését, ami különben természetes is. Különösen hangsúlyozom ezt azért, mert legjobban igazolja, hogy az ellenkező híresztelések helytelenek voltak és helytelenek ma is. Ez alkalommal legyen szabad még külön is kiemelnem, hogy minden előterjesztésemnél és javaslatomnál csak katonai tárgyi, azaz hadtechnikai szempontok vezérelnek. Ámde ezeknek érvényre juttatása a hadszervezet minden főnökének kötelessége. Rozenberg Gyula kérdést intéz a közös pénzügyminiszterhez, hogy minő gazdasági politikát szándékozik folytatni Bosznia-Hercegovinában. Bilinszky Leó erre hosszabban válaszol, részletesen fejtve ki megvalósítandó gazdasági politikáját. Apponyi Albert gróf helyesli Berchtold gróf külügyminiszter politikáját. Sajnálkozásának ad azonban kifejezést, hogy beszédét nem egész végig mondta el magyar nyelven. Windischgraetz herceg az olasz külügyi helyzetről beszélt és feltűnést keltő kirohanást intézett Olaszország ellen. Berzeviczy Albert, Mezőssy Béla és Tisza István gróf szólalnak fel ezután, bírálva Windischgraetz herceg fejtegetéseit. Batthyányi Tivadar gróf tiltakozott az osztrák kormánynak a horvát ügyekbe való beavatkozása ellen. Ezután a négyes bizottság terjesztette be a közös kormány költségvetési provizóriumát, amely holnap fog a plénum ülése elé kerülni, ügyminiszterré neveztetett ki. Hosszabb vita fejlődött ki a horvát kérdés körül. Ezután Berchthold gróf beterjesztette a május 1-től október 31-ig szóló költségvetési provizóriumot, amelyre vonatkozó jelentését holnap délelőtt terjeszti be a pénzügyi bizottság. Végül a bizottságokat egészítették ki, bele lehet ugratni. Kávéházban, vendéglőben a cehet vele fizettetik. Mindenki pumpolja. Tréfára, csínyre kapható. Ha baj van, tartja a hátát, ő a „Prügsknabe“. Cipeli őnagysága csomagjait s ha ketten veszekednek — békíteni akarván — szintén ő hozza a rövidebbet. A nők szeretik, mert szívesen fosztatja ki magát tőlük. S mert apró szívességekre kitűnően használható. A Don Juan. Egyszer csillogó egyenruhában, máskor kifogástalan frakkban indul hódító útjára. Utcán minden csinosabb nőnek mélyen a szeme közé néz, mintha hipnotizálni akarná. Az örök mosoly és a friss virág sohasem hiányzik nála. Szeret mulatni, amelyről sok átlumpolt éjszaka tanúskodik. Állandóan mint pikáns kalandok hőse szerepel. Úgy látszik birtokában van az ellenállhatatlanság titka, amennyiben a szép nők ellen intézett ostromot Julius Cézár híres mondásával szokta jellemezni : „Jöttem, láttam, győztem !“ A komoly. Ez hátradől a karosszékben, cigarettafüstbe van burkolva és az a nevezetessége, hogy nagyon ügyesen tud hallgatni. Akármiről van szó , ő fejét kezeibe támasztja, szemeivel merően a levegőbe bámul és időnként gúnyos mosoly jelenik meg ajkán, ami körülbelül annyit jelent : „Tudom, de jobb, ha hallgatok !“ Szemlédökeit összeráncolja s tényleg a végletekig kultiválja a hallgatás művészetét. A blazirt. Ha véleményét kérik, egy kézlegyintéssel intézi el, mondván : „Én már rég túl vagyok ezen.“ Ez az, aki a bálokon nem táncol. Pessszimista. Mindig fáradt és unatkozik. Köszöntésnél csak megbillenti a kalapja szélét és csupa életuntságból reggelfelé dülöngél haza. A bohém. Hosszú hajat, lavaké nyakkendőt visel, hanyagul öltözködik, ezzel „művészi“ külsőt adva magának. A bohémkávéházakban található és állandóan tart pillanatnyi pénzzavara, amelyet a fizetőpincér rovására kell írnunk. Gyakran „pihenteti“ valamely értékesebb holmiját és elvből tartozik fűnek-fának. Magáról beszél, mindenütt látható és szereti a potyát. Az ál-zseni. A hajzata torzonborz. Rendkívül arrogáns. Nőkkel szemben is az u. n. jassz jargont használja. A Nyugatból és az Ugatból meríti minden szellemességét. Gyakran használja a : vad, vén, bősz, zord. Élet kifejezéseket. Csupa zsenialitásból a zsúrokon szivarokat lopkod. Nem tesz különbséget nő és nő között. Egyformán tünteti ki a „Pofikám“, „Kicsikém“ megszólítással a társaságbeli úrileányt, mint a harmadrangú orfeum csillagait. Különös specialitása, hogy az életet lila szemüvegen át látja. „Pécsi Napló“ 1912. május 1. A külügyi albizottság ülése. 3/12 órakor a külügyi albizottság ülésezett Berzeviczy Albert elnöklésével, amelyen Kabos Ferenc javaslatára Nagy Ferencet választották meg előadónak, Wickenburg Mark gróf helyére. Auffenburg hártürgyminiszter a delegátusokat meghívta a bécsújhelyi katonai aviatikai telep meglátogatására. A delegátusok délután rándultak ki Bécsújhelyre. Az osztrák delegáció. Az osztrák delegáció délután 3 órakor ülésezett Roberti elnöklésével. Az elnök meleg szavakban parentálta el Aehrenthal gróf volt külügyminisztert, majd beterjesztette azokat az átiratokat, amelyek a delegáció tudomására adják, hogy Berchtold gróf kül- sügyminiszterré Bilinszky lovag pedig pénz Patronage és rabsegélyzés egyesítése. Pécs, április 30. A pécsi rabsegélyző egylet és a pécsi patronage körnek 1911. évi április hó 28-án a kir. ítélőtábla II. számú tanácstermében megtartott együttes közgyűlése. Közli : Weil Károly, rabsegélyző egyleti titkár. Mondhatni, szokatlan érdeklődéssel folyt le a két testvéregyesület ezidei közgyűlése, mert azon ezúttal az emberbaráti intézményt előmozdító illetékes körök nemcsak férfitagjai, hanem az altruizmus szolgálatába állott, előkelő, nemes szivü hölgyek is résztvettek. Jelen voltak ott, Varga Nagy István, kir. ítélőtáblás biró elnöklete alatt, Balog Károly, pécsi kir. ítélőtáblás elnök, mint a pécsi rabsegélyző egylet tiszteletbeli tagja, dr. Felber Arthur, kir. főügyész, mint a nevezett egylet kormánybiztosa, Hardi Sándor kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnök és Angyal Pál nyug. kir. kúriai biró, mint az egylet alelnökei, Kaufmann Nándor, kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott kir. ítélőtáblái biró, dr. Leyczel Kálmán, kir. főügyészhelyettes, Szuly János ügyvéd, Sárospataky József kir. ügyész és Decseva Ignác kir. járásbiró, mint az egylet választmányi tagjai, dr. Angyal Pál egyetemi tanár, mint a pécsi patronage kar elnöke és dr. Szieberth Frigyes ügyvédjelölt, mint a nevezett kör titkára. Ott voltak továbbá a két egyesület tagjai közül hölgyek : dr. Angyal Pálné, özv. Böröndy Lajosné, Deutsch Kornélné és Germán Istvánné úrasszonyok, továbbá Bodolay István, állami gyermekmenhelyi gondnok, dr. Gobbi Gyula, állami gyermekmenhelyi igazgató-főorvos, Gosztonyi Gyula, kir. Ítélőtáblái tanácsjegyző járásbiró, Gyarmathy Miklós, kir. Ítélőtáblái tanácsjegyző, Hamerli Imre gyáros, dr. Igaz Béla, kanonok, dr. Kiss István, kir. Ítélőtáblái biró, dr. Koszits Ákos, vármegyei főügyész, Krausz Mór bankár, Nagy Jenő, nyug vármegyei főügyész, Nyáry Pál református lelkész, Oberhammer Antal, városi rendőrfőkapitány, Szieberth Róbert elemi iskolai tanító. Varga Kedves típus a kamasz diák. Esetlen, félszeg, lányosan pirul. Fél a tanártól, fél a szekundától és fél a nőktől. Órákhosszát bifláz valamely fizikai tételt s ugyanennyi ideig képes sétálgatni egy kis piszeorru lány ablaka alatt. Ilyenkor vizsga előtt a szabadba vágyik és a „Keleti népek történeti jelentősége“ helyett, azt sóhajtja: Oh tavasz, oh, nők ! Az agglegény. Kicsit köhögős, kicsit asztmás. Fátyolt akar a múltra borítani s ezt itallal igyekszik elérni, amely egyébként az arcán is nyomokat hagy. Szereti a nagylelkűt játszani, tehát mindig fiatal leányokkal szemben adja az önzetlen pártfogót. Gyűlöli a nőket s ép ezért mindig róluk beszél, valamel kalandos históriát. A család esze s mint ilyen, ellenzi a fiatal öccsök és húgok házasságát. Különös ismertető jele, hogy Szilveszterkor puncsot iszik. S dal- és tánctémának rendkívül alkalmas. Egy dologban azonban egyenlők az ifjak is. A kamaszdiáktól az agglegényig . Egy nő az első gondolatuk az ifjúság küszöbén. S egy nő a búcsúszó az agglegénység rideg mesgyéjén. Szerelik vagy gyűlölik őket, de nélkülözni nem tudják és minden tettük rugója az örök igazság . Keresd az asszonyt! Hegyi Olga