Pécsi Napló, 1913. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-22 / 44. szám

Szerkesztőség és feladóhivatal: Munkácsy Mihály-u 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. — Kiadóhivatali telefon 27. 1.1 ХХП. évfolyam* Szombat 1913. február 22. 44* (744 ) Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS ^é-!—!ДИ___..................... j Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 bol Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Letárgyalták a választójogi javaslatot. — Politikai munkatársunk távirata. —­­ Budapest, február 21. A képviselőház választójogi bizottsága ma folytatta a választójogi javaslat részletes vitáját. Számos kisebb jelentőségű módosítást fogadtak el. A 48 paragrafust, oly módon változtatják meg, hogy a rend fenntartásáról a választási aktus megkezdése előtt a jelöltek bejelentői, a választási aktus megkezdése után a választási elnökség felelős. A törvény illető szakaszát akként módosítják ezután, hogy a jelölések három nappal a választás előtt bejelentendők. A 112. paragrafusnál, mely arról szól, hogy a választás Budapesten és a törvényhatósági joggal felruházott vá­rosokban titkos, Blanár Béla kiegészítést kíván oly értelemben, hogy a titkos szavazás­nak nagyobb tere legyen, amivel szemben Szász Károly az egész paragrafus törlését javasolja. Lukács László miniszterelnök kijelenti, hogy a javaslat a helyes középúton marad. Továbbmenni sem nem célszerű, sem nem indokolt, mert különben bizonytalan viszo­nyok állanának elő. Bár nem rajong a titkos szavazásért, nem tudott elzárkózni az elöl, hogy az ipari munkások jogos kívánságait bizonyos határig honorálja. Ez okból Szász indítványát ellenzi. A szavazási kötelezett­séget, ne eét tartja célszerűnek. Különben is nem volna ez alkalmas arra, hogy a válasz­tásokkal kapcsolatos esetleges terrorizmussal szembe ne lehessen szállni. Végül javasolja, a miniszterelnök, hogy Fiume város is be­vonassák e javaslat rendelkezései alá. Kostyál képviselő javasolja, hogy a titkos szavazás csak bizonyos időre lépjen érvénybe. Lukács miniszterelnök ezt ellenzi. A szóban levő paragrafust erre a miniszterelnök által javasolt módosítással elfogadják. A bizottság végül a javaslat többi pont­jait is egyes módosításokkal elfogadta. A módosítások között vannak olyanok is, a­melyek a választási elnök jogkörét szűkítik. Ezzel a javaslat részletes vitája véget ért. Ezután Kimen elnök köszönetet mon­dott a bizottság tagjainak az ülések buzgó látogatásáért és azokért a felvetett eszmék­ért és módosításokért, amelyek lehetővé tették a javaslat hiányainak pótlását. Kö­szönetet mondott Lukács László miniszter­­elnöknek és munkatársainak a nyújtott fel­világosításokért és végül az előadóknak ki­fejtett munkájukért. Lukács László miniszterelnök hálásan köszöni meg a bizottság támogatását. Ez tette lehetővé — úgymond — azt, hogy a nagy munkát ilyen rövid idő alatt úgy meg­alkothattuk, hogy az összes társadalmi osz­tályok javára fog szolgálni. Mi a magunk részéről mindent megtettünk. De ha legjobb törekvéseink sem volnának képesek bizto­sítani a társadalmi osztályok nyugodt fej­lődését, ezért a felelősséget mi elhárítjuk magunkról. Végül id. Erdélyi Sándor indítványára a bizottság köszönetet mondott Khuen elnök­nek. Ezzel a választójogi bizottság befejezte működését. Ági. — A Pécsi Napló eredeti tárcája. — Havas, téli idő van odakint. Szürke fel­hőzet homályosítja be a tájat, sűrűn bocsátva alá a fürgén repkedő hópelyheket, melyek ékes összevisszaságban rakódnak le a zúzma­­rás talajra. Néma a határ. A fehér leples mezőn nem jár ilyenkor ember, mindenki otthon szeret ülni a meleg szobában, a barátságos tűzhely oldalán. .. .De a domboldalon botorkál valami élő alak a havas borókabokrok között, mintha keresgélne valamit. Egy öreg derzsszakállú férfi keres pihe­nőhelyet a szúrós levelek alatt, hova nem jutnak el a hópelyhek, mert tűélükkel fel­­nyársalják a levelek és nem juttatnak belőlük jéghideg talajuknak. Halvány orcáját kifutta a szél, lepergő könnyeit megfagyasztja a hideg. Sötét sze­meiből komor búbánat tekint a páratelt leve­gőbe. Elmélázik... nem is oly rég volt, mi­dőn még nem ismerte a sorvasztó bánatot, mely ott honol szivében... De boldog volt, mikor még élt élete pár­ja, mikor még a szép Ági jó volt... Mély döfés szivében a megemlékezés... Hogy irigykedtek a falu szülei és haja­­donai,az alig 18 éves Ágira, a szép hajadonra. Valóban irigylésre méltó volt. Mert nem min­­­den leánynak volt ám olyan rózsás, pezsgő­­ arca, melyről az élet ereje mutatkozott és amelynek nyílt tekintetéből a szemek varázs­ereje mosolygott. A falu legényei egytől­­egyig, — no meg a szép lányok nem épen jó lélekkel, királynőjüknek ismerték el. Boldog legény volt az a Bognár Andris a faluban. Ezt az egyet szerette Ági. Szép, derék legény volt. Sötét tekintetéből mindig szomorúság nyilatkozott. Hogyne, mikor éle­tét is odaadná e gyönyörű hajadonért és szülői ellenszenvvel viseltetnek minden érint­kezésük iránt. Most pedig nemsokára elviszik katonának három hosszú esztendeig és ez­alatt mi minden történhetik az ő kedvelései. Mindig elzárkózott társaitól, komoly gondolatokba merülve. Amint egyszer a korcsmában összejöt­tek a legények, ő külön asztalnál ült mogorva tekintettel. Egyike a legényeknek, — hosszú, nyúlánk alakú fiú — odaszólt a mindig bús­­komor Andrisnak: — Hé, Andris, minek búsulsz mindig, talán bizony megtagadta szereted a csókját tőled ? — Hallgass Jóska, rossz vége lesz a tré­fálkozásodnak. — Szólt a legény, fejét föl­emelve kedvesének említésére. — De bizony úgy lesz az Andris. Tudod mán, nem érdemes azért a cifra lányért bú­sulni, hamis az, a múltkor is azt hallottam, hogy csókolózott a Szabó Pistával. Sokat­­ lehet arról mindig hiallani.­­ Mint a megsebzett dühös vad ugrik föl Andris ülőhelyéről, fokosát kikapja csizmája szárából és neki­vágja Jóskának. Vér borítja el ennek fejét, iszonyat dobbant lábával és kiáll a szoba közepébe. Andris üres kézzel, fegyver nélkül rohan neki és állnak a bíróknak Andris győzi ügyességével, a másik rop­pant erejével. A többi legény egyenként el­sompolyog a veszedelmes helyről, magukra, hagyva a dühös veszekedőket. Andris veszti erejét. Most egy csapást­ kap homlokára, a vér csurog róla. Bátorságot nyer, dühe fokozódik, óriásit kurjant, neki esik ellenfelének és torkát két markával foj­togatja. Jóska még egy nagy ütést mér foj­to­gatójára, de ez elkapja fokását és kínjában nagyot vág halántékának, leteperi, mire az hosszan elbődül és kinyujtózkodik a padlóm Háborgó kedélylyel futott el Andris az iszonyú helyről, egyenesen Ágiék kertjébe. Ági ép virágait öntözgette, közben szomorú nótákat dúdolva. A legény odafut hozzá, füléhez hajol és súgja : — Ági, legyél biztosan este a hátsó kert­­ajtónál ! A leány megijedt a fiú borzalmas képén, de mielőtt kérdezhetett volna csak valamit is tőle, az gyorsan elrohant. Este a megmondott helyen találka miatt A legény kezdi meg a beszédet: — Szeretsz Ági ? — Andris, csak téged !­ A balkáni harctérről. Konstantinápoly, február 21. (Ered. táv.) Hir szerint a törökök tegnapelőtt ismét siker­telen partraszállási kísérletet tettek Sarkös közelében. Gallipoliból 30 kisebb-nagyobb szállítóhajót vártak török katonasággal. Konstantinápoly, február 21. (Eredeti távirat.) Gallipoli környékén húsz bolgár kémet fogtak el és azokat ideszállították. Konstantinápoly, február 21. (Eredeti távirat.) Rodostóból érkezett utasok elbe­szélése szerint a Marmara partvidéken Bo­­gados az utolsó törökök által megszállott hely. A török pozíciók az Arab-Tepe magas­latig terjednek, szemben ezzel pedig a bolgá­rok foglaltak állást. Konstantinápoly, február 21. (Ered. táv.) Hakki pasa Londonból jelentést küldött, a­melyben elmondja, hogy a nagykövetekkel és az angol külügyi államtitkárral folytatott tanácskozásai következtében az a benyo­mása, hogy a béke lehető legrövidebb időn belül létre fog jönni. Konstantinápoly, február 21. (Ered. táv.) Drinápoly bombázásában szünet állott, be. A bolgár ágyuk elromlottak és az ostromlók­nak most várni kell addig, mig az új szerb ágyuk megérkeznek. Sukri pasa az idegenek­nek megtagadta a szabad elvonulást, mert attól fél, hogy elárulják a vár belső helyzetét. Hajlandó azonban az idegenek számára sem­leges zónát kijelölni. Konstantinápoly, február 21. (Eredeti távirat.) Megerősítik azt a hírt, hogy Gardí­­politól 7 kéternyire északra Enver­bey sere­gének sikerült a partraszállás. A törökök meg­támadták a bolgárokat és nagy veszteségeket okozva, visszaszorították őket. Athen, február 21. (Eredeti távirat) Korfu, Preveza, Arta, Kephalonka, Trikala és Larissa városokban igen sok Epirusból érkezett menekülő van. A menekültek száma mintegy 22.000. Külön bizottságok fáradoz­nak azon, hogy a menekültek ínségét enyhít­sék, de ez nem elegendő, mert az elszállásolás és élelmezés költségei naponként mintegy 13.000 drachmára rúgnak, pénz pedig nem igen áll rendelkezésre. Athén, február 21. (Eredeti távirat) Venizelos miniszterelnököt Philippiadesbe ér­­keztekor a lakosság és a csapatok igen szívé­lyesen üdvözölték. A főhadiszálláson a trón­örökössel egy óra hosszat tanácskozott a mi­niszterelnök, majd két órai ottidőzés után visszatért Prevezába. A miniszterelnök ki­jelentése szerint a bizanci erődök rövidesen a görögök kezében lesznek.

Next