Pécsi Napló, 1913. szeptember (22. évfolyam, 210-217. szám)
1913-09-16 / 210. szám
XXII. évfolyam Kedd 1913 szeptember 1 210 (7614.) PÉCSI NAPLÓ Fzertesztőség és kiadóhivatal, Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109.— Kiadóhivatali telefonn 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12.. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyílt-tér sora 60 fillér Megalakult Andrássy pártja. — Saját tudósítónktól. — Budapest, szept. 15. Megalakult ma Budapesten Andrássy Gyula gróf elnöklésével az uj Országos Alkotmánypárt, melynek alakulási előkészületei nagy érdeklődést keltettek országszerte, mely kifejezésre jutott az alakuló ülésen is. Bizonyos dolog, hogy a Nemzeti Munkapárt egysége kiállotta ezen súlyos tűzpróbát is, mivel az új 67-es alapon álló pártnak nem sikerült éket vernie a Nemzeti Munkapártba, melynek csakis kellemes lehet a 48-as alapon álló pártok gyengítése, mert annak sorait ritkította meg Andrássy személyes pártja, míg a 67-es elem ezen táborozásból csakis megerősödve került ki. Tulajdonképen alig észlelhető ezen új párt programmjában valamely lényegbeli eltérés a munkapárt programjától, csak azon különbség legszembeszökőbb, hogy ezen programmban sok oly kívánság foglal helyet, mely ott él a munkapártiak szivében is és csakis a megvalósítás időpontját várja, míg Andrássy, aki most nem felelősség súlya alatt készítette el programját, azt könnyen dekorálhatta oly desideriákkal, melyeknek beváltása reá belátható időn belül nem kötelező, de még kormányrajutás esetén is évtizedekre lenne szükség, amíg az ígéretek beváltására sor kerülhet. Mi az új hatvanhetes pártban a munkapárt fegyveres társát szeretnék látni az ország javára való munkálkodásban, ámde Andrássy annyira el nem palástolható gyűlölettel beszélt még az alakuló ülésen is régi antagonistájáról, Tisza István grófról, aki ellen hangolni igyekezett a népgyűlést is, hogy ezen két kiváló magyar ember együttműködéséről alig lehet beszélni. Sok napirenden levő kérdésről nem nyilatkozik a program, és úgy sejtjük, az új pártnak a parlamenti pártok közé való beékelése mit se változtat a belpolitika sivár helyzetén. Hogy az Országos Alkotmánypárton megjelent Andrássy hívek nem a munkapárt és Tisza István gróf dicsőítésére gyűltek egybe, azt az ülés előtt is bölcsen tudtuk. Hecht Ernő dr. nyitotta meg az értekezletet, majd Springer Ferenc, a Ferencváros képviselője indokolta meg Andrássyhoz való csatlakozását, mire nagy figyelem közepette Andrássy Gyula gróf kezdett beszélni visszatérve pályája kezdetére, vázolva alkotmányos életünk fogyatkozásait, a nemzeti akarat meghamisítását, ismételve kitérve a Désy perre, a parlamenti erőszakosságokra, ismertetve saját tevékenységét az alkotmányos biztosítékok terén, törvényhozói munkásságát, mint belügyi államtitkár, majd miniszter. Fölsorolta mint törték össze lépésről lépésre az alkotmány biztosítékait, ami nagyra növelte a bizalmatlanságot az alkotmány mindkét tényezője ellen. Majd kifogásolta, hogy a magyar faj érzékenységét nem respektálják, a nemzetiségi és szociális kérdéseket taglalta. Mezőssy Béla ugyancsak Tisza ellen beszélt, majd beismerte, hogy tisztességes becsületes programmal törekesznek a hatalomra, mely programmtól alaposan ijedezik szerinte a munkapártnak elnevezett közkereseti társaság. Az utcán újból beszélt Andrássy, beszédét a következőkkel fejezve be : . A nemzet előtt nem szabad a politikának olyannak lennie, hogy csak mesterséges eszközökkel, csak erőszakkal legyen fenntartható, hanem olyannak kell lennie, hogy természetes támogatását találja meg a nemzet szívében. Ez a mi célunk. Az a mi célunk, hogy a magyar politikát visszaállítsuk helyes alapjára, arra az alapra, mely a szabad önkormányzatot, az igazi nemzeti akaratot akarja felszabadítani, nem pedig erőszakkal, mesterséges eszközökkel egy olyan politikát, mely nem kell senkinek és amely kénytelen durva eszközökhöz folyamodni, mert érzi, hogy nem talál visszhangot a közértelemben. Tehát a szabdságot, az alkotmányt akarjuk védeni. Nehéz küzdelmünk lesz. Sokkal nehezebb, mint a rendes parlamenti küzdelem, mert annyira eldurvult a harc, annyi nagy egyéni érdek forog kockán, hogy készen kell lennünk minden elleneszközzel szemben. Nem bánjuk bármilyen lesz a küzdelem, helyt fogunk állani. És ha küzdelmünkben a nemzet támogatni fog, biztosan győzni is fogunk előbb, vagy utóbb. Ajánljuk magunkat az Önök barátságába és jóakaratába. (Zajos éljenzés és taps.) Evvel a népgyűlés véget ért és a tömeg a legnagyobb rendben szétoszlott. Az Országos Alkotmánypárt programmja. Minthogy alkotmányunk az utóbbi évek válságai közben sokat veszített belső értékéből és minthogy kétségtelen, hogy a közéleti erkölcs, a zavartalan kulturális és gazdasági munka, a király és a nemzet között való harmónia, a törvényben gyökerező állami önállóság és a külfölddel szemben való egységes fellépés csak akkor lehet valóban szilárd, ha az alkotmány és a törvény megingathatatlan alapon áll és ha a királynak minden törvényes hatalma és a nemzetnek minden joga is föltétlen tiszteletben részesül, a különböző közjogi felfogású egyénekből álló értekezlet kimondja, hogy az alkotmány megzavart működésének helyreállítása és szervi alkotásokkal való megerősítése céljából egységes pártot alakít. A párt a létező közjogi alapon a törvényeinkben foglalt rend pontos végrehajtását és az azokban biztosított minden jog érvényesítését szigorú kötelezettségének tartja. A párt — mint ellenzéki párt — az államélet minden vonatkozására kiterjedő, részletes programmot nem ad, hanem arra szorítkozik, hogy álláspontját az alkotmány megerősítésére és a gyakorlati élet többi legfontosabb kérdésére vonatkozólag jelezze. A programm egyenként felsorolt pontjain kívül a párt minden osztály, felekezet, foglalkozás és fajbeli különbség nélkül minden olyan érdeket magáévá tesz, amely a magyar társadalmat erősíti, a független exisztenciák számát szaporítja, a vagyonosodást és a kultúrát emeli, az egyéni szabadságot biztosítja, a szociális igazságot előmozdítja, a közerkölcsöket javítja és egész működésének legfőbb célját, a magyar nemzeti állam erejét és alkotmányos szabadságát szolgálja. Az alkotmányos rend érvényesülésének biztosítása végett a legsürgősebb feladat, hogy a megzavart jogfolytonosság és a parlament törvényes szabadsága helyreállíttassék. Evégből követeli a párt, hogy az elkövetett jogsérelmeket kétségtelen hatályú jogszabály reparálja, hogy olyan házszabály alkottassák, amelynek kötelező voltát mindenkinek el kell fogadnia. Ez az új házszabály zárja ki a technikai obstrukciót, biztosítsa a költségvetés egyszerűbb és gyorsabb elintézését, de semmiféle klotűrt ne ismerjen. A házszabály ilyen szigorításával kapcsolatban feltétlenül gondoskodni kell arról is, hogy a képviselőház elnöke a pártokon felül álljon, az elnökségben ne egy pártot képviseljen, hanem a képviselőház egészének, a törvényhozás rendjénél, és méltóságának érdekeit személyesítse meg. Intézményes biztosítékokról kell gondoskodni, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a Ház elnöke magát a házszabályokon túltegye. Szükséges, hogy a képviselőház szuverenitását és a maga fegyelmezésére vonatkozó önrendelkezési jogát visszanyerje. Szükséges, hogy a katonai jellegű parlamenti őrség már a véderő érdekében is eltöröltessék, szükséges, hogy a parlament összes közegeinek hatásköre és tevékenysége felett ne külső fórum, de maga a Ház bíráskodjék és hogy a Ház tárgyalására vonatkozó minden rendelkezés ne törvényben, hanem csakis a házszabályokban legyen megállapítva. De koránt sem elégedhetünk meg azzal, hogy az alkotmányos élet normális folyamata helyreállíttassék. Az alkotmányt meg is kell erősíteni. E célból az ország ügyeire az egész arra megérett társadalomnak törvényes befolyást kell biztosítani, mert minél többen osztozkodnak a jogban, annál szilárdabb alapon áll az alkotmány és mert azok kizárása, akik a jogban való részesedést jogosan követelik, — mert a joggal élni képesek — az állam békéjének szilárdságát és az alkotmány alapjait gyöngíti. Csak a kulturális és politikai viszonyaink által megengedett legvégső határig menő jogkiterjesztés juttathatja huzamosabb időre nyugvópontra a választói jog kérdését. A pártehát nem tud a jelenleg megállapított választói jogban megnyugodni és újabb demokratikus reform alkotását tartja sürgősen szükségesnek. Erre vonatkozólag a következő alapelvekből indul ki: A magyar állam történelmi jellegét veszélyeztetni nem szabad. De ha — s a párt ezt követeli — a választók számát a régi választói lélekszám kétszeresére, vagyis körülbelül 2 millió 400 ezerre emeljük, ezzel a jogkiterjesztéssel a hatalom gyakorlására megérett elemek jogos igényeit ki lehet elégíteni minden veszély nélkül. A választói jogosultság a 24-ik életév betöltéséhez köttessék és közvetlen legyen. Senki se bírjon egynél több szavazattal. Az ipari munkásságot illetőleg a választói jognak az írni-olvasni tudáson egy kerületben illetve községben való egy évi letelepültségen kívül más feltétele ne legyen, mint az, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. alapján szervezett országos munkásbiztosító pénztár, vagy valamely bányatársládának biztosításra kötelezett tagja legyen, illetve az összeírást megelőző két évben együttvéve legalább 12 hónapig tagsági joga élvezetében lett légyen. A szavazás decentralizáltassék és a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban, valamint bizonyos meghatározott számnál nagyobb lakosságú községekben és olyan kerületekben, ahol az írniolvasni tudó, 24 éven felüli férfilakosság száma a választói törvényben meghatározott százalékszámot eléri, titkos legyen. Olyan új kerületi beosztás készíttessék, amelynek alapját a lakosság sűrűsége, kulturális és gazdasági fejlettsége szolgáltassa. A választói jog újabb szabályozása kapcsán kívánja a párt a választási bíráskodás reformját is. Minden választási visszaélést, különösen a választási elnökét és a hatósági személyekét, egyes esetekben szabadságvesztés alkalmazásával és mindig kellő szigorral kell büntetni. A választást lehetőleg olcsóvá kell tenni. A képviselőház reformját ki kell egészíteni a főrendiház átalakításával. Ne legyen az egy életnélküli test, hanem legyen a politikai életnek eleven és független tényezője és tényleg nyújtsa a kétkamara-rendszer előnyeit anélkül, hogy a haladást meggátolja és a képviselőháznak a politikában szükséges szupremációját megszüntesse. Lapunk mai száma 10 oldalra terjed.