Pécsi Napló, 1914. május (23. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-01 / 99. szám
. XXII. te. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről. XXIII. te. A Magyar—Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal fiumés ausztráliai járatok fentartása iránt kötendő szerződés becikkelyezéséről. XXIV. te. A Magyar—Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal galac—konstantinápolyi magyar hajójáratok fenntartása iránt kötendő szerződés becikkelyezéséről. XXV. tc. Az 1881 : XLI. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről a tengerparti területek kisajátítása végett. Földbérlők Baranyában. Pécs, 1914. ápr. 30. A közelmúltban Magyar Földbérlők Országos Szövetsége címmel" György Endre vol belső titkos tanácsos, volt földművelési miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja elnöklete alatt megalakult a földbérlők országos testülete, mely a földbérlők érdekeinek védelmét, jogviszonyának rendezését és az ingóhitel kérdésének megoldását vette programmjába. A Szövetség erős agitációt fejt ki céljainak elérése érdekében. Jól tudott dolog, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő polgári törvénytervezet keretében a haszonbérleti jog törvényes szabályozást fog nyerni. A törvénytervezet azonban nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a földbérlők kívánságait kielégítenék. A haszonbérleti jog ma csupán személyi, mely bizonyos ingatlan használatához ad egy személynek vagy társaságnak jogot, azonban ezen jognak anyagi értéke nincs. Márpedig kétségtelen, hogy azon hosszú évekre szóló jog anyagi értéket is rejt magában, mert hisz a haszonbérlet tulajdonképpen üzlet, melynek haszna van, mely az évek soránál a jog által biztosított munka eredményeként gyümölcsöket is hoz. Hasonlítsuk csak össze a haszonbérleti jogot a gyógyszertári joggal. Utóbbinak van pénzértéke, előbbinek nincs. Ennek természetes következménye azután azon viszás állapot, hogy egy bérlő, aki gazdaságába mindjárt a bérletbelépés alkalmával sok ezer koronát kényszerült befektetni, s akinek gazdasági felszerelése egy tekintélyes vagyonértéket képvisel és akinek évekre szóló földhasználati joga egy tekintélyes kereset és jövedelemforrás élvezését biztosítja, mindezek dacára hitelet nem élvezhet, vagy ha igen, akkor ezen hitel csupán az ő személyével áll kapcsolatban és nem a gazdasági vagyonával és ezen hitel feltételeiben olyan, aminő az ő műveltség hullámzásoknak alávetve, hogy legmagasabb pontjára emelkedve ismét viszszasülyedjen. A valószínűség emellett látszik bizonyítani, a geológia ugyanis három egymást követő jégkorszakról ad számot, melyek idejére azonban a nézetek igen eltérők. A csillagászat jön segítségül most a geológusoknak — amennyiben az újabb számítások igazolják, hogy a nap a göncöl szekerének egy csillaga körül kering s keringési ideje 253 ezer év — ez egy nap év. Meglesz e napévnek is tél, tavasz, nyár és ősze ? —s ha igen, úgy itt a jégkorszak oka a naptél ideje. Az emberi műveltség tehát az egyenlítőtől a sarkok felé tolódik széjjel, hogy újból visszatérjen az egyenlítőhöz, a mi jégkorszaki barlanglakónk egy odaszorult emberfajnak legészakibb képviselője — hasonlóan az eszkimókhoz. A szellemi műveltség magával hozza az erkölcsök finomulását, vele a lelki élet fejlődését; az okultizmus, a spiritizmus s más rokon tudományok fejlődés útmutatása gyanánt reá világít egy egy nemesebb lelki világ kifejlődésére. S el fog azt hiszem rövidesen következni az idő, hogy ágyúcsövek helyett — a csillagdák távcsövei fognak az éghez meredni és az emberiségnek szeme előtt széttárul a fátyol, amely elrejti szemünk elől azt a világot, amely az emberi lélek fejlődésének útját kijelöli. S ez lészen majd az emberiség egy újabb aranykora, érdekeinek, az ő gazdasági, gazdálkodási és termelési kívánságainak és feltételeinek egyáltalában nem megfelelő s ebből folyólag neki nem is hasznos és nem is kielégítő. Mindezen és még számos egyéb kisebbnagyobb bajokon és vistás állapotokon óhajt változtatni és segíteni a Magyar Földbérlők Orszáágos Szövetsége. E szándék természetesen széles ez országban élénk visszhangra talált, s dacára annak, hogy a szövetség ma még csupán három hónapja működik, kebelébe máris oly nagy számmal sorakoztak az ország földbérlői, hogy a szövetségnek súlya és tekintélye van, mely két kellék-természetesen alapfeltétele annak, hogy céljait megvalósíthassa és programmját a gyakorlatban keresztülvihesse. A Földbérlő Szövetség működése kiterjed az egész országra és jelenleg főként oda irányul, hogy az érdekeltekkel minél részletesebben megismertesse a jelenlegi állapot hibáit és bajait; de egyúttal megmutassa a módot is, mellyel ezen hibákat jóra változtatni s ezen bajokat orvosolni lehet. E végből a Földbérlő Szövetség az ország minden részben bérlőértekezleteket tart s tegyük hozzá — teljes sikerrel. Baranyában f. évi május hó 3-án délután 3 órakor rendez a Földbérlő Szövetség ily értekezletet, mégpedig a vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve, annak közgyűlése napján. Az értekezlet a vármegye székházában lesz megtartva. Czingelly Árpád: „Pécsi Napló" 1914. május 1 A gazdák és az iparosok. Budapest, április 30. A mindenkit boldogítani akaró sajtóorgánumok nagyon felzúdultak azon, hogy az OMGE a Magyar Gazdaszövetség, vagyis a gazdatársadalmi testületek legtekintélyesebbjei vissza akarják adni az Országos Központi Hitelszövetkezetet eredeti rendeltetésének. Micsoda rut önzés az, írja egynémelyik lap, hogy a mezőgazdaság nem akar részt kérni az iparral járó kockázatból ? A kérdésnek ily módon való fölvetésével mintegy kifejezést akarnak adni annak, hogy a különböző közgazdasági ágaknak nemcsak testvéri egyetértésben kell egymással élniök, hanem egyúttal — hogy kissé talán nem parlamentáris kifejezéssel éljünk — azt a békát amit az egyik kihalászott, a másiknak kell okvetlenül lenyelnie. Körülbelül ilyen a helyzet, ha a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek egymáshoz való viszonyát tekintjük. Csakis az, aki nem ismeri sem a mezőgazdaság, sem pedig az ipari hiteligények kielégítésének egymástól elütő módjait, mondhatja azt, hogy a gazdaközönség önző, amikor nem akar tovább részt kérni az ipari szövetkezetekkel járó kockázatból. A mezőgazdasági hitel soha sem kockázatos. Akár földkölcsönt vesz föl a gazda, akár személyi kölcsönt, annak mindig megvan a fedezete. Emitt a földbirtok, amott a kezesek garantálják azt, hogy a kihitelezett összeg a pénzintézetnek meg fog térülni. Az ipari kölcsön egészen más természetű, az ellen senkinek sincs kifogása, hogy az iparosok is igénybe vehessenek a gazdák pénzintézeteiből kellő biztosíték mellett személyi hitelt, de azt igenis jogosan lehet kifogásolni, hogy mezőgazdasági jellegű pénzintézetek tőkéit fordítsák ipari üzemek pénzszükségleteinek ellátására. Ehhez elsősorban is rendkívül nagy tőkeerő szükséges. Ez sajnos ma különösen a szövetkezeti alapon működő pénzintézeteknél legkevésbé van meg. De ha még volna is, okvetlenül figyelembe kell vennünk, hogy az a kölcsön, amelynek ellenértéke valmilyen ipari termékben fekszik, mindig nélkülözi a reális biztosítékot, hiszen e termékek áringadozása szinte kiszámíthatatlan. Egy ma elkészített bútordarab, ruhanemű vagy más egyéb ipari készítmény, ha csak egy esztendeig is fekszik raktáron jelentékenyen veszít értékéből. A belső értéke talán megmarad, de nem a forgalmi értéke. Már magában véve az is veszteség, hogy a beléfektetett pénz kamatozatlanul marad. Tessék már most két-három évi kamatveszteséget és konjunktúrák valami véletlen változását venni, előáll olyan kockázat, amit csakis a hitelt nyújtó pénzintézet sirat meg, ha máskép nem hat úgy, hogy leköti minden tőkéjét s ezáltal a későbbi hiteligényeket nem tudja kielégíteni. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy az iparűzés, az ipari üzemek financírozása már a dolog természetéből kifolyólag is kockázatos lenne. Ha van elég pénz és van mindég pénz ipari befektetésre, akkor annak bőségesen megtérül a kamata. De ha a pénz kevés, vagy bizonyos idő múlva elfogy, vagy meggyérül, akkor el lehetünk rá készülve, hogy még a korábbi tőkebefektetések hasznát sem igen fogjuk látni, úgy van ez, mind mikor felépítünk egy gyárat, azt mintaszerűen berendezzük, beszerzünk elég nyersanyagot is, vannak szakértő munkásaink is, egyszóval megvan minden kellék, csak épen a munkások keresetére szükséges pénz hiányzik, vagy a gépek fűtéséhez való kőszénre nincsen pénz. Mit ér ilyenkor a nagy tőkebefektetés ? Maga az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetősége, köztük elsősorban is Korányi Frigyes báró vezérigazgató teljes mértékben együtt érez az iparosokkal és az iparvállalatok, ipari szervezetek pénzzel való kellő ellátását elsőrendű gazdasági szükségnek tartja, sőt mi több, nemzeti érdeknek, ámde lehetetlen be nem látni azt, hogy a hitelszövetkezetek központja a mai szervezetében képtelen ezzel a feladattal megbirkózni. Szövetkezeteknél utóvégre is mindig a tagok összesége a döntő, minden tagnak joga van az intézmény előnyeiből részesülni, szinte természetes tehát, ha hatszázezer mezőgazda jövőben több jogot kíván s több előnyt mint amennyiben mostani körülmények között öt-hat ezer iparos részesül. Tessék tehát az ipari szövetkezetek részére külön és olyan központot felállítani, amelyik egyrészt tőke erejénél fogva, másrészt kellő szakismeretek birtokában meg tud birkózni azzal a feladattal, ami az ipari hitelnyújtással együtt jár. Zsidók fenyitő adója. Irta : Cserkuti Adolf, városi levéltáros. A szabadságharc lezajlás után 1850. március 17-én magurai Augusz Antal kerületi főispán utján a következő rendelet érkezett — ahhoz való alkalmazkodás végett — Pécs városához, német nyelven : A soproni cs. k. hadkerületi parancsnokságtól, 885. szám. Mélt. Augusz Antal urnak, a tolnai polgári kerület cs. k. főispánjának, Szekszárdion. Ő excellenciája báró Haynau táborszernagy és orsz. hadparancsnok ur múlt hó 22-én 933-5561 szám alatt kelt rendelete értelmében nyomatékkal kell odahatni, hogy a magyar zsidóközségekre kirótt fenyítő adónak (Strafkontribution) immár bevégzett részletes kivetése (Repartition) után az alkalmas intézkedések minden további ellennyilatkozat nélkül megtétessenek arra nézve, hogy a f. é. március hó végén esedékes első részlet a kellő időben tényleg befolyjon. A méltóságodnak alárendelt polgári kerületre e pénzbüntetésből esik: Baranya megyében 21.800 forint, Tolna megyében 44.500, Pécs városban 5.000 és Somogy megyében 27.700, összesen tehát kilencvenkilenc (99) ezer forint. Ezen adó beszedésére és pontos beszállítására személyes felelőség terhe alatt a bizottság (komité) tagjai: Grünwald Ignác Szombathelyen, Lederer Zsigmond Győrött, Pappenheim Ármin Pozsonyban, Szinger Salamon, Tataári és Adler S. D. Bonyhádon, innét már egyenes utasítást kaptak és most csak az van még hátra, hogy ezen komitétagokat, kik a pesti hadparancsnokság által láttamozott meghatalmazással egyenként el vannak látva, feladatuk keresztülvitelénél a hatóságok támogassák és nekik szükség esetén segédkezzenek. Szíveskedjék ennélfogva méltóságod az alájarendelt polgári hatóságokat ilyen értelmű közreműködésre utasítani. A katonai asszisztencia ügyében Adler S. D. részére egy nyílt parancs (offene Ordre) van idős